Vásárhelyi Néplap, 1913 (1. évfolyam, 2-22. szám)
1913-08-10 / 2. szám
I. évfolyam. Hódmezővásárhely, 1913 augusztus 10. 2-ik szám. m^s**A*i**m+>^+é*>*+*m*^*++*+*m+ ........... ** •> ^>É<É>«é« ** *^***‘^ *• ***---‘■‘■»^ru*‘u^i~"~^iVri_^^n^rjVj~Lnrinrryijv^j\rjijiPrjvu~jwtr VÁSÁRHELYI Közgazdasági, ipari, kereskedelmi, társadalmi és kulturális hetilap. Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvnyomda Hódmezővásárhely, Szent Antal utca 7. szám. Egyes szám ára 2 fillér. Szerkesztő és laptulajdonos: ERDEI SÁNDOR. Előfizetési ára helyben egy évre 1 korona. , „ vidéken , „2 korona. Hirdetések a legolcsóbban közöltetnek. « Aratás utáni elmélkedés. Hódmezővásárhely, augusztus 10. Nem úgy van már, mint volt régen. Megváltozott az idők járása fölöttünk. Az aranykalászairól híres rónaságokról nemcsak a délibáb, a gulyák és ménesek tűntek el, hanem a marokverő lányok ajkán is elhalt az édes-bús magyar nóta, helyet engedve a panasznak, a siralomnak, mely a gazdáknak és munkásoknak kebeléből szakad fel, látva azt, hogy az ősi, véráztatta föld nem úgy fizet, mint kellenék, hogy idegen és mostoha lett a magyar néphez még a természet is. Aratás után vagyunk. A kaszák és sarlók elvégezték már dolgukat a tágas mezőségeken, az élet többnyire betakarítva van és mégis a megelégedés, az öröm helyett komorság ül a föld népének napbarnított arcán, mert az aratás nem úgy sikerült, mint kellett volna, mert egy hosszú esztendő fáradságos, verejtékes munkássága nem hozta meg a várva-várt gyümölcsöt. Az ország legnagyobb részéből a csalódás fájó siráma hallatszik, mert sok helyen a legszomorúbb kilátások vannak a jövőre. Arról van szó, hogy ebben a gazdag, máskülömben istenáldotta Kánaánban az idén felüli fejét nem a szegénység, hanem az éhség, ha csak akormányhatalom és a jószívü társadalom idejében segélyére nem siet azoknak, kiknek minden termését, minden gabonáját és száraz kenyerét is tönkretette a mostoha időjárás, az eső, a sok zivatar és az árvíz. Még itt nálunk, az Alföld síkján is panaszkodnak a termés minősége ellen, hogy sok helyen letarolta a vetéseket a köd, máshol üresen maradtak a kalászok, szóval, hogy az aratás és a cséplés a várakozáson mélyen alul maradott. De nemcsak a gazdák, hanem a munkások is panaszkodnak, mert ezrével maradtak ki az arató részességből s most borús szívvel tekintenek a közeledő tél elé, mely már előre veti sötét, fekete árnyait. Nem túlozunk egy cseppet sem, ha azt mondjuk, hogy a mainál rosszabbak aligha voltak közgazdasági viszonyaink az utóbbi évtizedekben. Kereskedelmünk, iparunk, a vállalkozási kedv, minden a szomorú pangás jeleit mutatja. A pénzpiac helyzete pedig, talán a már régóta dúló háború miatt, annyira kedvezőtlen, hogy tisztességes hitelhez nemcsak egyes emberek, de még a községek, városok sem juthatnak és e miatt még a közalkotások létesítésében is pangás állott be. Sötét, borús és vigasztalan jelenségek ezek, melyeken egykönynyen nem tehetjük túl magunkat, mert hiszen nálunk, Magyarországon úgyszólván minden az esztendő termésének mineműségétől van függővé téve. Ha jó a termés, önkénytelenül és szinte észrevétlenül fellendül az ipar, a kereskedelem, lendületet nyer egész közgazdaságunk, ellenben, ha silány és kedvezőtlen a mezőgazdasági hozam, beáll az egész vonalon a szomorú stagnálás és a még szomorúbb visszaesés. Az idén pedig ennek nézünk eléje s ha csak valami csoda közbe nem jön,a magyar nép keserű emlékekkel fog sokáig visszagondolni erre az esztendőre. Bibó Lajos: — A nők szavazati joga az ipartestületben. A kereskedelmi miniszter, egyik ipartestületi alapszabály jóváhagyásánál törölte azon paragrafust, hogy a nőtagok szavazati jogukat csak meghatalmazott útján gyakorolhatják s kijelentette, hogy az ipartestület mindenik tagját megeteti a szavazati jog, tehátazt a nők is maguk gyakorolhatják. Krónika. A háború vége. A háborúskodó balkáni államok megbízottai Bukarestben aláírták már a békeszerződést s ezzel a sok kellemetlenséggel és vérontással járó háborúnak vége szakadott, Bulgária és Románia már meg is kezdették a leszerelést. Törökország harcias szándékai is kezdenek lelohadni s valószínűleg a napokban ezen a téren is megnyugtató megállapodások jönnek létre. A városok reformja. A kormány nemcsak a megyei, hanem a városok közigazgatási reformját is keresztül akarja vinni s mint értesülünk, a belügyminisztériumban az erre vonatkozó új városi közigazgatási törvényt már készítik is. Az új törvényt 1915 január 1-én akarja életbeléptetni a kormány s ez nagy mértékben viszi majd a városokat az államosítás felé, amennyiben a tervezet szerint a városi tisztviselők fele élethossziglan lesz kinevezve, míg a másik felét 6 évenkint fogja választani a törvényhatóság. Az új törvény ezenkívül redukálja a tanácsnokok számát, akiknek fele máskülönben is választott virilistákból fog kikerülni. A tisztviselők az új törvény szerint nem lesznek bizottsági tagok, hanem a közgyűléseken csak mint szavazat nélküli előadók szerepelnek jövőben. Pusztulás mindenfelé. A vizek haragja még mindig nem csillapult le teljesen. Föl-fölébred minduntalan a szunnyadó vész és újra megmutatja pusztító erejét az ország sok táján. Krassó- Szörény megyében az idén már harmadszor végzi romboló munkáját az áradat. Torontál- és Arad megyékben is ott settenkedik az áradat s katasztrófával fenyegeti a partmenti községeket. A Bodrogköz tavasz óta már tizennegyedszer került viz alá. Kossuth hazatérése. ■•Kossuth Ferenc csütörtökön Bécsbe érkezett a neuheimi fürdőről, ahol hosszabb kúrát tartott s félnapi pihenés után Eberhardra utazott gróf Apponyi Albert látogatására, ahonnan visszatér a magyar fővárosba. Telefonszám 29. Szamák Károly fűszerkereskedése Szegedi út 10. szám. Öreg ménesi vörös bor, kiváló jó gyeroki fehér és siller borok, JÉGBE HŰTÖTT PALACK SÖR, kisüstön főtt törköly, söprő, eper, szilva és barackpálinkák, tea-rumok. " ----Naponta friss tea-vaj. ZZUZHH: Telefon szám 29. Szarnák Károly füszerkereskedése Szegedi út 10. szám.