Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1920. január (16. évfolyam, 1-22. szám)

1920-01-14 / 9. szám

Prohászka püspök szózata. Az Országos Központi Hitel­­szövetkezet a múlt héten küldte szét tagjainak azt a szózatot, amelyet Prohászka Otto­kár, Székesfehérvár püspöke, intéz az ország népéhez a tőkeerős munkáról és az esz­ményi magyarságról. A szózat lángoló szavakkal mutat rá az elszenvedett borzalmakra és nagy bölcseséggel és kristálytiszta előrelátással je­löli meg a jövő útját és a célt az ország népének. A nemzet­mentés ideje elérkezett, de ehez a munkához tiszta nem­zeti magyar tőkére van szük­ség, olyanra, amelyik nem törik le, hanem segít és erő­alapot rak le az eszményi magyarság számára. A magyar munkának adan­dó tőke tisztességes és a mienk legyen. Legyen az a tőke olyan, amely nem ka­­lózkodik és nem burjánzik. Legyen az a tőke a magyar nép tőkéje, mely a népet anyagi erejének növelésére neveli. A szózat végül rámutat arra, hogy a gazdálkodás esz­ményi és altunisztikus célját szolgálja az Országos Köz­ponti Hitelszövetkezet, mely a magyar népet kétezernégyszáz vidéki szövetkezetben foglalja egybe. A magyar munka tőke nél­kül koldus, idegen tőke­ uralma alatt pedig rab lesz; fogadjuk el tehát a szövetkezeti magyar tőke felénk nyujtott kezét, mely a kereszténység és a nemzeti gondolat jegyében kapcsolódik a nemzeti újjáépítő munkába. Hi van a biztosítással ? Téves hírek cáfolata. A forradalom s az utána következett ország­romboló proletárdiktatúra fele­leteiére állított mindent , úgy összeka­varta a közállapotokat, hogy ember le­gyen, aki kibogozza,újra a rendelt Persze a zavaros viszonyokba zavaros felfogások fa­kerfillak. Sokan azt gon­dolták, hogy a bolsevizmus megölte a biztosításokat is. A téves hitben nagyon sokan meg­szüntették a fizetéseket, mert azt gon­dolták, hogy a biztosító társaságok­ meg­buktak. Hát ez nem ár. A népbiztos hi­énáknak kék pénz kellett és nem köt­vény a nem kötelezvény. A biztosító társaságok vagyona nem a Wertheim kasszában van, így káruk sem történt. Erre vall az alábbi nyilatkozat, mely­nek közlésére egy vásárhelyi hősi ha­lottnak özvegye kért fel bennünket. A nyilatkozat a következő.: Alulírott a téves híresztelésekkel szemben készséggel kijelentem és Igazolom, hogy néhai férjem, Jakó István után, ki 10 ezer koronára biz­tosítva volt a ki a harctéren hősi ha­lált halt, a tízezer korona kialpaltáat összeget Horovicz Mór kerületi főügynök úrnól hiánytalanul megkap­tam, amiért ez után mondok köszö­­netet. Hunvásárhely, 1920 január 12. Özv. JAKÓ ISTVÁNné JUHÁSZ LIDIA: Felvilágositásul és megnyugtatásul kö­­zöltük a nyilatkozatot, mindenki egész bizalommal lehet megkötött bármily ter­mészetű biztosításának sorsa iránt. VAOAKHnL x x KcurvjCiiJ UJSAG 1920 január 14.2 1201192#. rkp. sz. .Felhívás a borotválási dijak ügyében. A tiszti főorvosnak a borotválási dijak makszimálására vonatkozó jelentése és a városi Tanács 299/1920. sz. határo­zata alapján a borbély iparosok meghallgatására határidőül folyó évi január hó 16-ik napjának délelőtt 10 óráját tűztem ki. Felhívom ennélfogva az összes iparigazolvánnyal bíró borbélymestereket, hogy e célból a fenti határidőben hi­vatalos helyiségekben (földszint 2. sz. a.) jelenjenek meg. Hódmezővásárhely, 1920 január 12-én. PREHOFFER hí­rfőkapitány. A bankhivatalnok gyilkosai, minap hirdették ki a büntetőtörvény­­szék esküdtszéki főtárgyaidéi termében az ítéletet a Herceg Géza bankhivatal­­nok kivégzése miatt felelősségre vont dr Trattner Árpád, dr Szirmai István és Rózsa Izidor előtt. Mint ismeretes, az államügyészség mind a három vádlottat gyilkosság bűntettére való felbujtással vádolta meg. A halált Herceg terére a forradalmi törvényszéknek nevezett banditabiróság mondotta ki, fehérgárdiataság vádja miatt. Ezek miatt dr Surgeth Gyula főtár­gyalási elnök a magyar köztársaság ne­vében kihirdette, hogy a bíróság dr Szirmai Istvánt és Rózsa Izidort bűnös­nek mondta ki gyilkosság bűntettében mint felbujtókat és ezért dr Szirmai Istvánt ha­lálra, Rózsa Izidort pe­dig életfogytiglani fegy­­házra ítélte. Dr Trattner Árpádot bűnösnek mon­dotta a bíróság a gyilkosság bűntetté­ben mint bűnsegédi bűnrészest, továbbá bűnpártolás vétségében és ezért Trattner Árpádot tizenöt évi fegyházra ítélte el. Az indokolás: Surgósh elnök ezután felolvasta a terjedelmes indokolást. A törvényszék megállapította, hogy Rózsa Izidor köz­reműködött Herceg Géza meggyilkolásá­ban azzal, hogy mint a forradalmi tör­vényszék bírája halálos ítéletet mondott ki. frattnerre nézve a bíróság megálla­pította, hogy Herceg ügyét tárgyalás vé­gett Schreier vádbiztosnak, Szirmai bí­­rósági jegyzőre nézve pedig megállapí­­totta a bíróság, hogy ő a kivégzés előtt a vádbiztost felkeltette, sürgette, hogy már foganatosítsa az ítélet végrehajtását, azt mondta, hogy ő már végeztetett ki két órával a kitűzött idő előtt fa embereket és akkor már jöhetett a felmentő határozat. Azoknak a vörös katonáknak, akik Herceg Gézát a cellájából lehozták, dr Szirmai azt modta, hogy a fejükkel felelősek az el­ítéltért, vigyázzanak, hogy le ne ugorjon, mert ezt az embert feltétlenül ki kell végezni. Ezért a törvényszék Szirmait és Rózsát mint felbujtókat, Trattnert pedig, a vádtól eltérőleg, mint bűnsegé­det vonta felelőségre. Az ítélet indokolásában kiemeli a bíróság, hogy Herceg Géza ártatlanul halt meg, mert cselekménye csak a törvényes rend viszaállítására irányult. Az indokolás kitér arra, hogy a pro­letárdiktatúra nem volt államforma, mert nem a nemzet többségének, ha­nem 40-50 ember által félrevezetett embereknek egy társadalmi osztály megtévesztett töredékének a jogot és az erkölcsöt lábbal tipró terro­­risztikus rémuralma volt, amelynek közegei által akár a diktatúra hatósági szervein belül, akár azokon kívül elkö­vetett cselekedetek közönséges bűncse­lekmények voltak. Az Indokolás szerint nem áll meg a vádlottak által vitatott ellenállhatatlan kényszer sem, mert a vádlottak állásaikat nem a büntető tör­vénykönyvben körülírt kényszer hatása alatt vállalták. Enyhítő körülményeket a bíróság nem lát fenforogni egyik vád­lottnál sem. A büntetlen előéletet nem enyhítő körülmény, mert az kötelesség. Súlyosbító körülménynek vette a bíró­ság dr Szirmai és dr Trattner vádlottak jogi képzettségét, valamint Rózsa Izidor intelligenciáját és könnyelműségét, to­vábbá azt, hogy Rózsa Herceg Gézáén kívül még több halálos ítélet hozatalá­ban vett részt. Az ítélet kihirdetése után a bíróság dr Trattner Árpádot és Rózsa Izidort átadta az államügyészségnek a szabad­ságvesztés büntetésének végrehajtása végett. Ezekre nézve az Ítélet jogerős. Szirmai kegyelmet kér. Dr Surgoth elnök ezután dr Szirmai Istvánt szólítja maga elé. Az Ítélet ki­hirdetése óta Szirmai teljesen megvál­tozott, arca hamuszson, ajka remeg és az egész ítélet felolvasása alatt mere­ven nézett maga elé. — Megértette az ítéletet ? — kérdezi tőle az elnök. — Megértenem, halálra ítéltek — fe­­leli halkan Szirmai. Surgoth: Kegyelmet kér? Szirmainak hangja egyszerre megvál­tozik. Sírással küld, de azért emelke­dett hangon és határozottan mondja a következőket: — Kegyelmet kérek és már itt rö­viden meg is indokolom kérelmemet. Fantartom azt a védekezésemet, hogy akaratom ellenére működtem közre Herczeg Géza kivégzésében. Én voltam az egyetlen ember, aki felemelte Her­czeg érdekében a szavát, még az utolsó percben is szinte könyörögtem, hogy ne végezzék ki. Dr Gáspár mentőorvos volt az egyetlen tini, akinek a vallo­mása rám vézve terhelő. El fog jönni még az az idő, amikor ki fog derülni, hogy dr Gáspár saját érdekében tette ezt a vallomást, magát akarván menteni azzal, hogy engem vérazopónak festett le. Én már talán nem fogom megérni, de tudom, hogy ki fog derülni és győ­zedelmeskedni fog az­­igazság. Az utolsó szavakat már zokogó han­gon kiáltja az elnök felé Szirmai, azu­tán elhallgat és pillanatra úgy látszik, mintha el akarna esni. A mögötte álló ör szelíden megfogja a karját és vissza­vezeti a helyére. A bíróság ezután kegyelmi tanácscsá alakult át. A keresztény iparosok ■agygyfllése. A Keresztény iparosok Or­szágos Szövetsége minap tar­totta meg nagygyűlését a Gólyavárban. A gyűlésen, amelyet Huber József nyitott meg, Hab­er Ist­ván miniszter nagyobb beszé­det mondott, amelyben kijelen­tette, hogy véget kell vetni annak az iparpártolásnak, a­melyet az eddigi kormányok gyakoroltak. Mezőgazdaságunkat kiegé­szítő iparra van — úgymond — szükségünk, nem szabad terményeinket feldolgozatla­nul vagy félgyártmányok alakjában külföldre kivinni. Ne erőltessük szubvenciókkal nagyiparunk kifejlesztését, a­mikor ezáltal ezernyi kézmű­vest fosztunk meg kenyerétől, amelyet százszorosan inkább megérdemel, mint az idegen. .. - nagy tökös. Majd így folytatta : — Ne ingereljenek bennün­ket azzal a vörös színnel, mert végtére is eszünkbe ta­lál jutni, hogy elégtételt sze­rezzünk magunknak nyomo­rúságunk okozóin. Hal­er beszéde után határo­zati javaslatot fogadtak el, a­melyben kérik a kormányt, hogy legyen segítségére az iparosoknak a nyersanyagbe-­­ szerzés terén. Kívánják, hogy­­ a közmunkák kiosztása felett – a szövetség ellenőrzést gya­korolhasson a kereskedelmi minisztériumban, az újonan létesített kisipari szakosztály útján. Követelik az iparigazol­ványok revízióját, nyugdíjalap létesítését és egy önálló kéz­műipari kamara felállítását. A földhaszonbérleti díjak felemelése. A háború előtt megállapított haszonbérleti összegek és a föld mostani jövedelmezősége között igen nagy eltérés van, ami már régóta arra bírta a földtulajdonosokat, hogy a ha­szonbérleti díjak felemelésé­nek intézményes védelmét kérjék a múlt kormányoktól is. Ebben az ügyben értekezlet volt a földművelési miniszté­riumban, amelyen a miniszté­rium képviselője rendeletterve­zetet mutatott be. A tervezetet a gazdák és a földbérlők megjelent képvise­lői csekély változtatással el­fogadták és e szerint a földhaszonbérleti díjak megállapítására minden bíróság kebelében külön bizottság fog alakulni a vidéken. Miután azonban az a vesze­delem fenyeget, hogy a ha­szonbér emelése címén a föld haszonbérlője esetleg kibújik a további bérbevétel alól, az OMGE képviselője azt aján­lotta, hogy csak az esetben engedjék meg a haszonbérlők­nek a bérletről való lemon­dást, ha a földtulajdonos a föld bérleti díját ötven százaléknál nagyobb arányban emelte. Ezt az indítványt az ankét olyan formában fogadta el, hogy a haszonbérlő csak az esetben mondhat le a bér­letről, ha a tulajdonos harminc százaléknál nagyobb béreme­lést akar érvényesíteni. — Közigazgatási hírek. — Gallyas Vince eljegyzése alkalmá­ból 50 koronát adományozott hadi jótékonysági célokra. — Németh Sándor és társai ideiglenes tűz­oltók csizma illetményt kérnek.­­ Csaba városa kéri köztisztasági szabályainkat és értesít, hogy Asztalos­­k­irály volt vásárhelyi lakost városi polgárai sorába­n el­vette.

Next