Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1920. január (16. évfolyam, 1-22. szám)
1920-01-14 / 9. szám
Prohászka püspök szózata. Az Országos Központi Hitelszövetkezet a múlt héten küldte szét tagjainak azt a szózatot, amelyet Prohászka Ottokár, Székesfehérvár püspöke, intéz az ország népéhez a tőkeerős munkáról és az eszményi magyarságról. A szózat lángoló szavakkal mutat rá az elszenvedett borzalmakra és nagy bölcseséggel és kristálytiszta előrelátással jelöli meg a jövő útját és a célt az ország népének. A nemzetmentés ideje elérkezett, de ehez a munkához tiszta nemzeti magyar tőkére van szükség, olyanra, amelyik nem törik le, hanem segít és erőalapot rak le az eszményi magyarság számára. A magyar munkának adandó tőke tisztességes és a mienk legyen. Legyen az a tőke olyan, amely nem kalózkodik és nem burjánzik. Legyen az a tőke a magyar nép tőkéje, mely a népet anyagi erejének növelésére neveli. A szózat végül rámutat arra, hogy a gazdálkodás eszményi és altunisztikus célját szolgálja az Országos Központi Hitelszövetkezet, mely a magyar népet kétezernégyszáz vidéki szövetkezetben foglalja egybe. A magyar munka tőke nélkül koldus, idegen tőke uralma alatt pedig rab lesz; fogadjuk el tehát a szövetkezeti magyar tőke felénk nyujtott kezét, mely a kereszténység és a nemzeti gondolat jegyében kapcsolódik a nemzeti újjáépítő munkába. Hi van a biztosítással ? Téves hírek cáfolata. A forradalom s az utána következett országromboló proletárdiktatúra feleleteiére állított mindent , úgy összekavarta a közállapotokat, hogy ember legyen, aki kibogozza,újra a rendelt Persze a zavaros viszonyokba zavaros felfogások fakerfillak. Sokan azt gondolták, hogy a bolsevizmus megölte a biztosításokat is. A téves hitben nagyon sokan megszüntették a fizetéseket, mert azt gondolták, hogy a biztosító társaságok megbuktak. Hát ez nem ár. A népbiztos hiénáknak kék pénz kellett és nem kötvény a nem kötelezvény. A biztosító társaságok vagyona nem a Wertheim kasszában van, így káruk sem történt. Erre vall az alábbi nyilatkozat, melynek közlésére egy vásárhelyi hősi halottnak özvegye kért fel bennünket. A nyilatkozat a következő.: Alulírott a téves híresztelésekkel szemben készséggel kijelentem és Igazolom, hogy néhai férjem, Jakó István után, ki 10 ezer koronára biztosítva volt a ki a harctéren hősi halált halt, a tízezer korona kialpaltáat összeget Horovicz Mór kerületi főügynök úrnól hiánytalanul megkaptam, amiért ez után mondok köszönetet. Hunvásárhely, 1920 január 12. Özv. JAKÓ ISTVÁNné JUHÁSZ LIDIA: Felvilágositásul és megnyugtatásul közöltük a nyilatkozatot, mindenki egész bizalommal lehet megkötött bármily természetű biztosításának sorsa iránt. VAOAKHnL x x KcurvjCiiJ UJSAG 1920 január 14.2 1201192#. rkp. sz. .Felhívás a borotválási dijak ügyében. A tiszti főorvosnak a borotválási dijak makszimálására vonatkozó jelentése és a városi Tanács 299/1920. sz. határozata alapján a borbély iparosok meghallgatására határidőül folyó évi január hó 16-ik napjának délelőtt 10 óráját tűztem ki. Felhívom ennélfogva az összes iparigazolvánnyal bíró borbélymestereket, hogy e célból a fenti határidőben hivatalos helyiségekben (földszint 2. sz. a.) jelenjenek meg. Hódmezővásárhely, 1920 január 12-én. PREHOFFER hírfőkapitány. A bankhivatalnok gyilkosai, minap hirdették ki a büntetőtörvényszék esküdtszéki főtárgyaidéi termében az ítéletet a Herceg Géza bankhivatalnok kivégzése miatt felelősségre vont dr Trattner Árpád, dr Szirmai István és Rózsa Izidor előtt. Mint ismeretes, az államügyészség mind a három vádlottat gyilkosság bűntettére való felbujtással vádolta meg. A halált Herceg terére a forradalmi törvényszéknek nevezett banditabiróság mondotta ki, fehérgárdiataság vádja miatt. Ezek miatt dr Surgeth Gyula főtárgyalási elnök a magyar köztársaság nevében kihirdette, hogy a bíróság dr Szirmai Istvánt és Rózsa Izidort bűnösnek mondta ki gyilkosság bűntettében mint felbujtókat és ezért dr Szirmai Istvánt halálra, Rózsa Izidort pedig életfogytiglani fegyházra ítélte. Dr Trattner Árpádot bűnösnek mondotta a bíróság a gyilkosság bűntettében mint bűnsegédi bűnrészest, továbbá bűnpártolás vétségében és ezért Trattner Árpádot tizenöt évi fegyházra ítélte el. Az indokolás: Surgósh elnök ezután felolvasta a terjedelmes indokolást. A törvényszék megállapította, hogy Rózsa Izidor közreműködött Herceg Géza meggyilkolásában azzal, hogy mint a forradalmi törvényszék bírája halálos ítéletet mondott ki. frattnerre nézve a bíróság megállapította, hogy Herceg ügyét tárgyalás végett Schreier vádbiztosnak, Szirmai bírósági jegyzőre nézve pedig megállapította a bíróság, hogy ő a kivégzés előtt a vádbiztost felkeltette, sürgette, hogy már foganatosítsa az ítélet végrehajtását, azt mondta, hogy ő már végeztetett ki két órával a kitűzött idő előtt fa embereket és akkor már jöhetett a felmentő határozat. Azoknak a vörös katonáknak, akik Herceg Gézát a cellájából lehozták, dr Szirmai azt modta, hogy a fejükkel felelősek az elítéltért, vigyázzanak, hogy le ne ugorjon, mert ezt az embert feltétlenül ki kell végezni. Ezért a törvényszék Szirmait és Rózsát mint felbujtókat, Trattnert pedig, a vádtól eltérőleg, mint bűnsegédet vonta felelőségre. Az ítélet indokolásában kiemeli a bíróság, hogy Herceg Géza ártatlanul halt meg, mert cselekménye csak a törvényes rend viszaállítására irányult. Az indokolás kitér arra, hogy a proletárdiktatúra nem volt államforma, mert nem a nemzet többségének, hanem 40-50 ember által félrevezetett embereknek egy társadalmi osztály megtévesztett töredékének a jogot és az erkölcsöt lábbal tipró terrorisztikus rémuralma volt, amelynek közegei által akár a diktatúra hatósági szervein belül, akár azokon kívül elkövetett cselekedetek közönséges bűncselekmények voltak. Az Indokolás szerint nem áll meg a vádlottak által vitatott ellenállhatatlan kényszer sem, mert a vádlottak állásaikat nem a büntető törvénykönyvben körülírt kényszer hatása alatt vállalták. Enyhítő körülményeket a bíróság nem lát fenforogni egyik vádlottnál sem. A büntetlen előéletet nem enyhítő körülmény, mert az kötelesség. Súlyosbító körülménynek vette a bíróság dr Szirmai és dr Trattner vádlottak jogi képzettségét, valamint Rózsa Izidor intelligenciáját és könnyelműségét, továbbá azt, hogy Rózsa Herceg Gézáén kívül még több halálos ítélet hozatalában vett részt. Az ítélet kihirdetése után a bíróság dr Trattner Árpádot és Rózsa Izidort átadta az államügyészségnek a szabadságvesztés büntetésének végrehajtása végett. Ezekre nézve az Ítélet jogerős. Szirmai kegyelmet kér. Dr Surgoth elnök ezután dr Szirmai Istvánt szólítja maga elé. Az Ítélet kihirdetése óta Szirmai teljesen megváltozott, arca hamuszson, ajka remeg és az egész ítélet felolvasása alatt mereven nézett maga elé. — Megértette az ítéletet ? — kérdezi tőle az elnök. — Megértenem, halálra ítéltek — feleli halkan Szirmai. Surgoth: Kegyelmet kér? Szirmainak hangja egyszerre megváltozik. Sírással küld, de azért emelkedett hangon és határozottan mondja a következőket: — Kegyelmet kérek és már itt röviden meg is indokolom kérelmemet. Fantartom azt a védekezésemet, hogy akaratom ellenére működtem közre Herczeg Géza kivégzésében. Én voltam az egyetlen ember, aki felemelte Herczeg érdekében a szavát, még az utolsó percben is szinte könyörögtem, hogy ne végezzék ki. Dr Gáspár mentőorvos volt az egyetlen tini, akinek a vallomása rám vézve terhelő. El fog jönni még az az idő, amikor ki fog derülni, hogy dr Gáspár saját érdekében tette ezt a vallomást, magát akarván menteni azzal, hogy engem vérazopónak festett le. Én már talán nem fogom megérni, de tudom, hogy ki fog derülni és győzedelmeskedni fog azigazság. Az utolsó szavakat már zokogó hangon kiáltja az elnök felé Szirmai, azután elhallgat és pillanatra úgy látszik, mintha el akarna esni. A mögötte álló ör szelíden megfogja a karját és visszavezeti a helyére. A bíróság ezután kegyelmi tanácscsá alakult át. A keresztény iparosok ■agygyfllése. A Keresztény iparosok Országos Szövetsége minap tartotta meg nagygyűlését a Gólyavárban. A gyűlésen, amelyet Huber József nyitott meg, Haber István miniszter nagyobb beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy véget kell vetni annak az iparpártolásnak, amelyet az eddigi kormányok gyakoroltak. Mezőgazdaságunkat kiegészítő iparra van — úgymond — szükségünk, nem szabad terményeinket feldolgozatlanul vagy félgyártmányok alakjában külföldre kivinni. Ne erőltessük szubvenciókkal nagyiparunk kifejlesztését, amikor ezáltal ezernyi kézművest fosztunk meg kenyerétől, amelyet százszorosan inkább megérdemel, mint az idegen. .. - nagy tökös. Majd így folytatta : — Ne ingereljenek bennünket azzal a vörös színnel, mert végtére is eszünkbe talál jutni, hogy elégtételt szerezzünk magunknak nyomorúságunk okozóin. Haler beszéde után határozati javaslatot fogadtak el, amelyben kérik a kormányt, hogy legyen segítségére az iparosoknak a nyersanyagbe- szerzés terén. Kívánják, hogy a közmunkák kiosztása felett – a szövetség ellenőrzést gyakorolhasson a kereskedelmi minisztériumban, az újonan létesített kisipari szakosztály útján. Követelik az iparigazolványok revízióját, nyugdíjalap létesítését és egy önálló kézműipari kamara felállítását. A földhaszonbérleti díjak felemelése. A háború előtt megállapított haszonbérleti összegek és a föld mostani jövedelmezősége között igen nagy eltérés van, ami már régóta arra bírta a földtulajdonosokat, hogy a haszonbérleti díjak felemelésének intézményes védelmét kérjék a múlt kormányoktól is. Ebben az ügyben értekezlet volt a földművelési minisztériumban, amelyen a minisztérium képviselője rendelettervezetet mutatott be. A tervezetet a gazdák és a földbérlők megjelent képviselői csekély változtatással elfogadták és e szerint a földhaszonbérleti díjak megállapítására minden bíróság kebelében külön bizottság fog alakulni a vidéken. Miután azonban az a veszedelem fenyeget, hogy a haszonbér emelése címén a föld haszonbérlője esetleg kibújik a további bérbevétel alól, az OMGE képviselője azt ajánlotta, hogy csak az esetben engedjék meg a haszonbérlőknek a bérletről való lemondást, ha a földtulajdonos a föld bérleti díját ötven százaléknál nagyobb arányban emelte. Ezt az indítványt az ankét olyan formában fogadta el, hogy a haszonbérlő csak az esetben mondhat le a bérletről, ha a tulajdonos harminc százaléknál nagyobb béremelést akar érvényesíteni. — Közigazgatási hírek. — Gallyas Vince eljegyzése alkalmából 50 koronát adományozott hadi jótékonysági célokra. — Németh Sándor és társai ideiglenes tűzoltók csizma illetményt kérnek. Csaba városa kéri köztisztasági szabályainkat és értesít, hogy Asztaloskirály volt vásárhelyi lakost városi polgárai sorában elvette.