Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1930. szeptember (26. évfolyam, 200-224. szám)

1930-09-02 / 200. szám

ítmény­­ it az 1881. évi 1 ezennel köz­­trhelyi kir. já-159—3. számú Vass Nándor­ovits Lipót és 1300 pengő as hó 11-én fő­­rehajtás utján engőre becsült íiat. búza ara­nyilvános ám­­ezővásárhelyi Pk. 11.695. szám engő tőkeköve­­tr hó 1. napjá­­ai, egyharmad összesen vég­­megállapitott 7ő­vásárhelyen, tt leendő meg­­r hó 27-ik 4 órája hhoz a venni megjegyzéssel k­ett ingóságok 108. §-ai értes­­itett, a legtöbb­­ becsáron alul rendő ingósá­­foglaltatták és vertek volna, X. te. 102 § ér­t rendeltetik. augusztus 29. )ir. végrehajtó. xaare-u. it. ve. II bes­zerezhető vitán az iparosság sérelmeit tárgyalta az Ipartestület vasárnapi rendkívüli közgyűlése. Az­ Ipartestület vasár­nap délután­­ rendkívüli közgyűlést tartott, amely-­­­ről a R­eggeli Ú­j­ság tudósítója a következőket jelenti: Négy óra előtt néhány perc­cel nyitotta meg­ az ülést K­u­n Béla országgyűlési képviselő, testületi el- í nök. Az elöljáróság határozatához hi-­­ ven — mondotta megnyitó­­beszédé-­­ ben — összejöttünk, hogy megtár-­­ gyaljuk azokat az iparossérelmeket,­­ melyeknek orvoslására már annyiszor­­ ígéretet kaptunk. Fájdalom, az ígére-­­ teknél és a jóra való szándéknál to­vább mostanáig nem jutottunk, már-­­ pedig ennyivel az iparosság mai ne-­­­héz helyzetében semmi esetre sem­­ elégedhetünk meg. — Legutóbb — folytatta ezután­­ nagy figyelem közepette Kun Béla . — Orosházán az Iposz országos kon- j gesiszusán újították meg az iparosság­­ számára az ígéret­váltót. K­i 11 a­­­­ kereskedelmi államtitkár, akinek a­­ kongresszuson való megjelenése iránt­­ magam is minden lehetőt elkövettem,­­ hogy a kormány képviselője szemtől-­­ szembe találkozzék az­­iparosbajokkal és az iparosság alakjáról feltörő pana-­­ smokkal, igen az államtitkár ur az I ügyek ismeretéről tett tanubizonysá- I got nagy gonddal fölépített ekszpozé- ! jában...­­ — Betanulta mondókáját az állam- I titkár ur! — Süvít a közbeszólás élénk­­ derültség kíséretében. Kun Béla ... és egyéni becsületét kötötte a megújított és az ő alakáról először elhangzott ígéretek megvaló­­sításához. Elismer­em, hogy K­á­lr­a­y­­ Miklós, mint a kereskedelmi államtit-­­­kár székében új ember, a múltakért­­ felelősségre nem vonható. De viszont ő sem veheti rossz néven, ha a jövő­re vonatkozólag fokozottan szem előtt tartjuk a kormányzat általános és egyetemes felelőssége mellett kü­lön az ő személyes felelősségét is. Mi ugyanis a helyzet, tisztelt közgyűlés ? Az, hogy azok a­ nagy bajok, melyek esztendőkkel­ ezelőtt sújtottak ma bennünket, kisiparosokat, ma is meg­vannak, sőt még égetőbbé váltak, mert a szanálási intézkedések — po­litikától menten, azon felülemelkedő­­leg- állapítom meg! — a kormányzat részéről egyáltalában nem történtek meg vagy legalább is: nem tétettek meg kellő időben (Hosszantartó, vi­haros helyeslés.) . — A világválság egyre többet hangoztatott szólama nem lehet föl­mentés az intézkedések elmulasztásá­val járói fellősség alól. Az iparosság nincs­telensége ma már az öngyilkos­ságok szaporodó sorának társadalmi járványában Írja sájjkiáltásait a ma­gyar égre. ők, az iparosság létharcá­nak hősi halottai, egy nagy fölkiáltó­jelet hagytak örökül nekünk, akik még itt állunk és családainkért, utó­dainkért tovább folytatjuk az olykor már reménytelennek tetsző harcot. Ezt parancsolják halottaink: „Álljatok össze és tömörüljetek, mutassátok meg kívánságaitokat, álljatok helyt egymásért! Mutas­sátok meg, hogy nektek követelni valótok is van az alkotmányos élet keretein belől az államhatalomtól, melyet ti tartotok fönn a terhektől szintén túlzottan sújtott mezőgaz­dákkal együtt!“ (Lélekes taps és éljenzés.) Kijelentette ezután Kun Béla, h­ogy követelni fogja az államtitkár­tól, amit az orosházi ígéreteivel szem­ben esetleg nem fog megtenni. Kál­­lay Miklós maga figyelmeztetett bennünket Orosházán, hogy nézzük meg a bonitását annak, aki ígér és ugyanakkor egész csomó ígéret­váltót adott át az iparosságnak. Hogy ezek miképen fognak beváltatni, ellenőrző­ként ő — Kun Béla —, az Ipartestü­let és minden iparosalakulat résen fognak állani. — Az őrtállásissal — fejezte be nagyhatású beszédét az Ipartestület elnöke — tartozunk az egész iparos­ságnak, mely a megélhetés legnehe­zebb, nagyon veszedelmes óráit éli. Mi tudjuk és nyíltan megmondjuk, h­ogy a jobb jövő nemcsak tőlünk, dol­gozó iparostársadalomtól függ, hanem függ nagy mértékben az államkor­mányzattól is, melynek mindent meg­tenni az iparosság sorsának jobbra fordításáért hazafias, becsületbeli kö­telessége. Az Ipartestület szakít az IPOSz-szal. Simon Sándor alelnök emelkedett ezután szólásra és az orosházi iparos­­kongresszus eseményeiről, valamint a vásárhelyi delegátusok munkájáról tartott sűrű helyesléssel tarkított be­számolót .Rámutatott arra, hogy az Iposz elnöksége maga obstruálta meg az iparosok életbevágó tanácskozását, amikor óraszámra beszélő referense­ket vonultatott fel a tárgysorozat b­­­örlésére. Az előadók agyonbeszélték a hallgatóságot és elérték azt, hogy a kongresszusi kiküldöttek, akik az iparosság sérelmeinek és panaszainak megszólaltatása végett gyűltek össze nagy fáradsággal az ország minden részéből, jóformán szóhoz se jutottak az egy napra sűrített tárgyalásokon. Alkalmasint nem is volt más célja az Iposz elnökségének, csupán elfojtani az elégületlenség hangjait, mit athogy — fejezte be szavait Si­mon Sándor — az „iparospárt“ megalakításával az egységes párt felé akarják orientálni Pap­p József úrék az iparosságot. Ezzel szemben a mi álláspontunk az, hogy az iparosság szervezeti egészében ne politizáljon, hanem testvéri egységben keresse a maga foglalkozási ágának boldogulá­sát, személye szerint pedig minden iparos abban a­ pártban keresheti el­helyezkedését, ahova szíve legjobban vonzza. (Helyeslés.) Takács Ferenc és G­o­l­d István hasonló értelmű felszólalásai után a közgyűlés tudomásul vette az alelnöki beszámolót. Az elhangzott éles bírálatok már sejtették a s­oron következő határoza­tot, mely az Iposz-tól való különválást mondotta ki. Gábor István titkár terjesztette be az elöljáróság javas­latát, mely oda irányul, hogy a testü­let ne fizessen tovább tagdíjat az Iposz-nak, minthogy az nem képviseli kellő eréllyel az iparosság érdekeit és — mint a határozat mondja — „meg se próbálta igazolni, hogy a vásárhe­lyi Ipartestület, mint jóváhagyott alapszabállyal működő szervezet, ha­tóságilag megerősített közgyűlési ha­tározattal belépett a szövetség tag­jai közé­. A rendkívüli közgyűlés egy­hangálag elfogadta az Ipos­­szal szakító határozatot. Viiyar a forgalmaiadó körül. Az indítványok tárgyalására tért át ezután az iparosság plénuma. Gold István a forgalmi adó ellen fölsorakozó tömérdek panaszt és kí­vánságokat hozta a közgyűlés elé. Gábor István előadó javaslata az, hogy a testület írjon föl az illetékes kormányzati tényezőkhöz a forgalmi adó sürgős eltörlése végett, addig is pedig minden korlátozás nélkül tegye lehetővé a pénzügyi kormányzat, hogy a segéd nélkül és legfölebb két ta­nonccal dolgozó iparosok meg­kapják a mentességet e tar­thatatlan adónem alól. (Tomboló tetszésnyilvánítás minden oldalon.) Az indítványozó G­o­ld István után Bartók István szólott, aki a követ­kező szenzációs kijelentéssel keltett figyelmet. — Mondjuk ki azt, hogy nem fi­zetjük tovább a forgalmi adót, ha december harmincegyedikéig nem tör­ténik meg az eltörlése. (Ez forrada­lom volna!“ — szólt közbe Dénesi István.) Ezt a feliratot küldjük el a kormánynak! Oláh Sándor csatlakozik a gondo­lathoz. F­ej­é­r­v­á­r­y Bertalan­dr tanácsnok, az elsőfokú iparhatóság vezetője azonban rámutat, hogy a javaslat törvénybe ütközik, épen az­ért a maga hivatalos állásából kifo­lyólag óvja a testület közgyűlését, hogy azt meggondolatlanul határo­zattá emelje. D­e­n­c­si István méltá­nyolja a tanácsnok fejtegetéseit, majd pedig Takács Ferenc hangsú­lyozza hogy ilyen határozatot hozni­­ nem leh­et. — Karéra — úgymond — ez ipa­rosságot őrizze meg nyugalmát és higgadt mérlegelő képességét. Egy elhamarkodott lépés autonómaink fel­függesztésével járhatna, azzal pedig bizonyára nem használnánk az ipa­rosság ügyének!... Fejérváry tanácsnok urat viszont arra kérem, tolmácsolja illetékes helyen az ipa­rosság végső kétségbeesését, mert — méltóztassék elhinni — az nyilvánult meg Bartók tagtársunk javaslatában. Szabó Mihály, Elek Sándor, Bangó István, Kiss János és G­o­ld István fölszólalása után Kun Béla özön fejtette ki az elnökség ál­láspontját ez ügyben. — Az Ip.hu*testület — mondotta —■ nem hozhat törvény ellen határozatot. Föl se teszem tehát szavazásra Bar­tók István úr indítványát. Kérjük, kí­vánjuk, sőt ha kell követeljük is e he­lyen, ami az iparosságot megilleti, de mindig csak a törvényes kereteken belül. Felelősséget érzek atekintet­­ben, hogy a testüle­t alkotmányos élete pillanatra se hajoljon el az­­ alapszabályok irányvonalától, mert­­ minden ilyen kisiklás alkotmányos , működési szabadságunk — és ezt tar- s tozunk elismerni — jogos fölfüggesz- t tésével járhat.­­ Teljes megértés kisérte nyomon az­­ elnök enunciációját és a közgyűlés az elöljáróság fölirati javaslatát tette magáévá. A többi kívánság. Karácsonyi Ferenc a kereseti adó revíziója iránt kérte a testület fölirati mozgalmát. A cél az, hogy az iparosság vállaira oly súlyosan nehe­zedő adónem, tavaly kelt rögzítését helyezzék hatályon kívül és évenként illetőleg személyenként rójják ki új­ból a kereseti adót. Kiss Ernő H­a­l­­m­i Imre, Oláh Sándor, D­e­n­cs­i István és K­a­tt­er István megjegy­zéseit követőleg egyhangú határozat­tal ment keresztül a­­gondolat. Gold István másik indítványára sürgősen megkeresik az IOKSz-ot, hogy a kilátódba helyezett kisipari hitelt Hódmezővásárhelyen az itteni fiók bekapcsolásával folyósítsa. Tatár Kiss Ferenc indítványá­ra a Társadalombiztosí­tó Intézettel kapcsolatban emeli fel a közgyűlés a kormány előtt az Ipartestület szavát:­­ építsék le az intézeti adminisztrációt,­­ javítsák a betegek orvosi gondviselé­­­­sét és emeljék fel a táppénzeket! Orgovány Ferenc a kakasszéki szanatóriumépítés ügyében tett sür­gető indítványt. A közgyűlés kimon­dotta, hogy Simon Sándor alelnök vezetésével küldöttséget meneszt a főispánhoz és a polgármesterhez az építkezés forszírozására. (A küldött­ségjárásról lapunk más helyén szá­molunk be.)­­ Fél nyolc órakor ért véget a köz­­­­gyűlés, melyen Szathmáry Fe­­­­renc tb. aljegyző jelent meg iparha­­­­tósági biztosiként. Hódmezővásárhely, 1930 szeptember 2. Kedd. Ara 10 fillér. XXVI. évfolyam 209. szám. Főszerkesztő és kiadó laptulajdonos KUN BÉLA Felelős szerkesztő FEJÉRVÁRY JÓZSEF Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér Előfizetési ár helyben: Negyedévre 7.— P Félévre 14.— P Vidékre, negyedévre 10.— P Telefonszám 79. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP VÁSÁRHELYI meny. ■áros árvaszé­­ározata alap­os tulajdonát ilőben Tanya­shold ingatla­­sági évre ór­iását a hely­hó 3-án «H­i­­vatalos órák­on tudhatok augusztus 28. i tb. közgyám. ••»UXtIUaCMtAtá­l .10.10.J baittUV ■os addhcval«­való fizetés ;y a városban miszerint a •sak földadót hogy gabona-­­ k az adó, de j kiegyenlíthető, k isitást kapott j me­gf­el­előleg­­ :y akinek bár­­a birtokában ők csak ezen tán váltatnak augusztus 29. i adóhivatal. A fővárosban kisebb rendzavarások voltak déli 1 óráig. A vidéken simán folyt le a munkanélküliért tüntető felvonulása. A munkanélküliség országos de­monstrációja tegnap délben zajlott le, úgy a fővárosban, mint a vidé­ken is. A tudósítások alapján, me­lyek déli 1 óráig beérkeztek, konsta­tálhatjuk, hogy a legtöbb helyen si­mán ment a dolog és a vidéken in­cidensek alig fordultak elő úgy, hogy a rendőrség beavatkozására nem is volt szükség. Budapesten azonban, mint ahogy maga a szakszervezeti bi­zottság is hangsúlyozta, a komoly munkás elemek sorai közé rendbontó egyének is befurakodtak és megpró­bálták, hogy ezt a felvonulást diskre­­ditáljaik. Csináltak is zavart, azonban a rendőrség mindenütt könnyűszer­rel helyreállította a rendet és a nyu­galmat. A fővárosi munkásság tömött sorokban a nagykörúton és az And­rássy utcán sorakozott fel és a gya­logjárdákon végezte a tüntető sétát. A köröndön azonban, mint­egy tízezer főnyi tömeg gyűlt össze és a rendőr­ség tilalma ellenére a gyalogjárdákat elhagyva a téren és az úttesten akar­ta folytatni útját, mikor pedig rend­őrtisztikar a gyalogjárdára akarta őket visszaszorítani, szitkok hang­zottak el és tüntető kiáltozások: — Munkát és kenyeret a népnek! Le a burzsoáziával! Száztagú lovasrendőrség tisztította meg a teret, mire a tüntetők egy ré­sze a mellékutcákban folytatta az Andrássy után megkezdődött rend­zavarást és pár perc múlva a Bajza utcából az a hír érkezett, hogy egyes csoportok behatoltak a villákba és fosztogatnak. Sőt a Dembinszky utca- Kedvező cipő­vásárlási alkalom nyári idényből visszamaradt cipőket Timiin hihetetlen olcsó árban árusítjuk M1 UK­UA cipőgyár Rt. gyári lerakata, Rothermere utca 4 szám.

Next