Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1930. szeptember (26. évfolyam, 200-224. szám)
1930-09-02 / 200. szám
ítmény it az 1881. évi 1 ezennel köztrhelyi kir. já-159—3. számú Vass Nándorovits Lipót és 1300 pengő as hó 11-én főrehajtás utján engőre becsült íiat. búza aranyilvános ámezővásárhelyi Pk. 11.695. szám engő tőkekövetr hó 1. napjáai, egyharmad összesen végmegállapitott 7ővásárhelyen, tt leendő megr hó 27-ik 4 órája hhoz a venni megjegyzéssel kett ingóságok 108. §-ai értesitett, a legtöbb becsáron alul rendő ingósáfoglaltatták és vertek volna, X. te. 102 § ért rendeltetik. augusztus 29. )ir. végrehajtó. xaare-u. it. ve. II beszerezhető vitán az iparosság sérelmeit tárgyalta az Ipartestület vasárnapi rendkívüli közgyűlése. Az Ipartestület vasárnap délután rendkívüli közgyűlést tartott, amely-ről a Reggeli Újság tudósítója a következőket jelenti: Négy óra előtt néhány perccel nyitotta meg az ülést Kun Béla országgyűlési képviselő, testületi el- í nök. Az elöljáróság határozatához hi- ven — mondotta megnyitóbeszédé- ben — összejöttünk, hogy megtár- gyaljuk azokat az iparossérelmeket, melyeknek orvoslására már annyiszor ígéretet kaptunk. Fájdalom, az ígére- teknél és a jóra való szándéknál tovább mostanáig nem jutottunk, már- pedig ennyivel az iparosság mai ne-héz helyzetében semmi esetre sem elégedhetünk meg. — Legutóbb — folytatta ezután nagy figyelem közepette Kun Béla . — Orosházán az Iposz országos kon- j gesiszusán újították meg az iparosság számára az ígéretváltót. Ki 11 a kereskedelmi államtitkár, akinek a kongresszuson való megjelenése iránt magam is minden lehetőt elkövettem, hogy a kormány képviselője szemtől- szembe találkozzék aziparosbajokkal és az iparosság alakjáról feltörő pana- smokkal, igen az államtitkár ur az I ügyek ismeretéről tett tanubizonysá- I got nagy gonddal fölépített ekszpozé- ! jában... — Betanulta mondókáját az állam- I titkár ur! — Süvít a közbeszólás élénk derültség kíséretében. Kun Béla ... és egyéni becsületét kötötte a megújított és az ő alakáról először elhangzott ígéretek megvalósításához. Elismerem, hogy Kálray Miklós, mint a kereskedelmi államtit-kár székében új ember, a múltakért felelősségre nem vonható. De viszont ő sem veheti rossz néven, ha a jövőre vonatkozólag fokozottan szem előtt tartjuk a kormányzat általános és egyetemes felelőssége mellett külön az ő személyes felelősségét is. Mi ugyanis a helyzet, tisztelt közgyűlés ? Az, hogy azok a nagy bajok, melyek esztendőkkel ezelőtt sújtottak ma bennünket, kisiparosokat, ma is megvannak, sőt még égetőbbé váltak, mert a szanálási intézkedések — politikától menten, azon felülemelkedőleg- állapítom meg! — a kormányzat részéről egyáltalában nem történtek meg vagy legalább is: nem tétettek meg kellő időben (Hosszantartó, viharos helyeslés.) . — A világválság egyre többet hangoztatott szólama nem lehet fölmentés az intézkedések elmulasztásával járói fellősség alól. Az iparosság nincstelensége ma már az öngyilkosságok szaporodó sorának társadalmi járványában Írja sájjkiáltásait a magyar égre. ők, az iparosság létharcának hősi halottai, egy nagy fölkiáltójelet hagytak örökül nekünk, akik még itt állunk és családainkért, utódainkért tovább folytatjuk az olykor már reménytelennek tetsző harcot. Ezt parancsolják halottaink: „Álljatok össze és tömörüljetek, mutassátok meg kívánságaitokat, álljatok helyt egymásért! Mutassátok meg, hogy nektek követelni valótok is van az alkotmányos élet keretein belől az államhatalomtól, melyet ti tartotok fönn a terhektől szintén túlzottan sújtott mezőgazdákkal együtt!“ (Lélekes taps és éljenzés.) Kijelentette ezután Kun Béla, hogy követelni fogja az államtitkártól, amit az orosházi ígéreteivel szemben esetleg nem fog megtenni. Kállay Miklós maga figyelmeztetett bennünket Orosházán, hogy nézzük meg a bonitását annak, aki ígér és ugyanakkor egész csomó ígéretváltót adott át az iparosságnak. Hogy ezek miképen fognak beváltatni, ellenőrzőként ő — Kun Béla —, az Ipartestület és minden iparosalakulat résen fognak állani. — Az őrtállásissal — fejezte be nagyhatású beszédét az Ipartestület elnöke — tartozunk az egész iparosságnak, mely a megélhetés legnehezebb, nagyon veszedelmes óráit éli. Mi tudjuk és nyíltan megmondjuk, hogy a jobb jövő nemcsak tőlünk, dolgozó iparostársadalomtól függ, hanem függ nagy mértékben az államkormányzattól is, melynek mindent megtenni az iparosság sorsának jobbra fordításáért hazafias, becsületbeli kötelessége. Az Ipartestület szakít az IPOSz-szal. Simon Sándor alelnök emelkedett ezután szólásra és az orosházi iparoskongresszus eseményeiről, valamint a vásárhelyi delegátusok munkájáról tartott sűrű helyesléssel tarkított beszámolót .Rámutatott arra, hogy az Iposz elnöksége maga obstruálta meg az iparosok életbevágó tanácskozását, amikor óraszámra beszélő referenseket vonultatott fel a tárgysorozat börlésére. Az előadók agyonbeszélték a hallgatóságot és elérték azt, hogy a kongresszusi kiküldöttek, akik az iparosság sérelmeinek és panaszainak megszólaltatása végett gyűltek össze nagy fáradsággal az ország minden részéből, jóformán szóhoz se jutottak az egy napra sűrített tárgyalásokon. Alkalmasint nem is volt más célja az Iposz elnökségének, csupán elfojtani az elégületlenség hangjait, mit athogy — fejezte be szavait Simon Sándor — az „iparospárt“ megalakításával az egységes párt felé akarják orientálni Papp József úrék az iparosságot. Ezzel szemben a mi álláspontunk az, hogy az iparosság szervezeti egészében ne politizáljon, hanem testvéri egységben keresse a maga foglalkozási ágának boldogulását, személye szerint pedig minden iparos abban a pártban keresheti elhelyezkedését, ahova szíve legjobban vonzza. (Helyeslés.) Takács Ferenc és Gold István hasonló értelmű felszólalásai után a közgyűlés tudomásul vette az alelnöki beszámolót. Az elhangzott éles bírálatok már sejtették a soron következő határozatot, mely az Iposz-tól való különválást mondotta ki. Gábor István titkár terjesztette be az elöljáróság javaslatát, mely oda irányul, hogy a testület ne fizessen tovább tagdíjat az Iposz-nak, minthogy az nem képviseli kellő eréllyel az iparosság érdekeit és — mint a határozat mondja — „meg se próbálta igazolni, hogy a vásárhelyi Ipartestület, mint jóváhagyott alapszabállyal működő szervezet, hatóságilag megerősített közgyűlési határozattal belépett a szövetség tagjai közé. A rendkívüli közgyűlés egyhangálag elfogadta az Iposszal szakító határozatot. Viiyar a forgalmaiadó körül. Az indítványok tárgyalására tért át ezután az iparosság plénuma. Gold István a forgalmi adó ellen fölsorakozó tömérdek panaszt és kívánságokat hozta a közgyűlés elé. Gábor István előadó javaslata az, hogy a testület írjon föl az illetékes kormányzati tényezőkhöz a forgalmi adó sürgős eltörlése végett, addig is pedig minden korlátozás nélkül tegye lehetővé a pénzügyi kormányzat, hogy a segéd nélkül és legfölebb két tanonccal dolgozó iparosok megkapják a mentességet e tarthatatlan adónem alól. (Tomboló tetszésnyilvánítás minden oldalon.) Az indítványozó Gold István után Bartók István szólott, aki a következő szenzációs kijelentéssel keltett figyelmet. — Mondjuk ki azt, hogy nem fizetjük tovább a forgalmi adót, ha december harmincegyedikéig nem történik meg az eltörlése. (Ez forradalom volna!“ — szólt közbe Dénesi István.) Ezt a feliratot küldjük el a kormánynak! Oláh Sándor csatlakozik a gondolathoz. Fejérváry Bertalandr tanácsnok, az elsőfokú iparhatóság vezetője azonban rámutat, hogy a javaslat törvénybe ütközik, épen azért a maga hivatalos állásából kifolyólag óvja a testület közgyűlését, hogy azt meggondolatlanul határozattá emelje. Dencsi István méltányolja a tanácsnok fejtegetéseit, majd pedig Takács Ferenc hangsúlyozza hogy ilyen határozatot hozni nem lehet. — Karéra — úgymond — ez iparosságot őrizze meg nyugalmát és higgadt mérlegelő képességét. Egy elhamarkodott lépés autonómaink felfüggesztésével járhatna, azzal pedig bizonyára nem használnánk az iparosság ügyének!... Fejérváry tanácsnok urat viszont arra kérem, tolmácsolja illetékes helyen az iparosság végső kétségbeesését, mert — méltóztassék elhinni — az nyilvánult meg Bartók tagtársunk javaslatában. Szabó Mihály, Elek Sándor, Bangó István, Kiss János és Gold István fölszólalása után Kun Béla özön fejtette ki az elnökség álláspontját ez ügyben. — Az Ip.hu*testület — mondotta —■ nem hozhat törvény ellen határozatot. Föl se teszem tehát szavazásra Bartók István úr indítványát. Kérjük, kívánjuk, sőt ha kell követeljük is e helyen, ami az iparosságot megilleti, de mindig csak a törvényes kereteken belül. Felelősséget érzek atekintetben, hogy a testület alkotmányos élete pillanatra se hajoljon el az alapszabályok irányvonalától, mert minden ilyen kisiklás alkotmányos , működési szabadságunk — és ezt tar- s tozunk elismerni — jogos fölfüggesz- t tésével járhat. Teljes megértés kisérte nyomon az elnök enunciációját és a közgyűlés az elöljáróság fölirati javaslatát tette magáévá. A többi kívánság. Karácsonyi Ferenc a kereseti adó revíziója iránt kérte a testület fölirati mozgalmát. A cél az, hogy az iparosság vállaira oly súlyosan nehezedő adónem, tavaly kelt rögzítését helyezzék hatályon kívül és évenként illetőleg személyenként rójják ki újból a kereseti adót. Kiss Ernő Halmi Imre, Oláh Sándor, Dencsi István és Katter István megjegyzéseit követőleg egyhangú határozattal ment keresztül agondolat. Gold István másik indítványára sürgősen megkeresik az IOKSz-ot, hogy a kilátódba helyezett kisipari hitelt Hódmezővásárhelyen az itteni fiók bekapcsolásával folyósítsa. Tatár Kiss Ferenc indítványára a Társadalombiztosító Intézettel kapcsolatban emeli fel a közgyűlés a kormány előtt az Ipartestület szavát: építsék le az intézeti adminisztrációt, javítsák a betegek orvosi gondviselését és emeljék fel a táppénzeket! Orgovány Ferenc a kakasszéki szanatóriumépítés ügyében tett sürgető indítványt. A közgyűlés kimondotta, hogy Simon Sándor alelnök vezetésével küldöttséget meneszt a főispánhoz és a polgármesterhez az építkezés forszírozására. (A küldöttségjárásról lapunk más helyén számolunk be.) Fél nyolc órakor ért véget a közgyűlés, melyen Szathmáry Ferenc tb. aljegyző jelent meg iparhatósági biztosiként. Hódmezővásárhely, 1930 szeptember 2. Kedd. Ara 10 fillér. XXVI. évfolyam 209. szám. Főszerkesztő és kiadó laptulajdonos KUN BÉLA Felelős szerkesztő FEJÉRVÁRY JÓZSEF Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér Előfizetési ár helyben: Negyedévre 7.— P Félévre 14.— P Vidékre, negyedévre 10.— P Telefonszám 79. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP VÁSÁRHELYI meny. ■áros árvaszéározata alapos tulajdonát ilőben Tanyashold ingatlasági évre óriását a helyhó 3-án «Hivatalos órákon tudhatok augusztus 28. i tb. közgyám. ••»UXtIUaCMtAtál .10.10.J baittUV ■os addhcval«való fizetés ;y a városban miszerint a •sak földadót hogy gabona- k az adó, de j kiegyenlíthető, k isitást kapott j megfelelőleg :y akinek bára birtokában ők csak ezen tán váltatnak augusztus 29. i adóhivatal. A fővárosban kisebb rendzavarások voltak déli 1 óráig. A vidéken simán folyt le a munkanélküliért tüntető felvonulása. A munkanélküliség országos demonstrációja tegnap délben zajlott le, úgy a fővárosban, mint a vidéken is. A tudósítások alapján, melyek déli 1 óráig beérkeztek, konstatálhatjuk, hogy a legtöbb helyen simán ment a dolog és a vidéken incidensek alig fordultak elő úgy, hogy a rendőrség beavatkozására nem is volt szükség. Budapesten azonban, mint ahogy maga a szakszervezeti bizottság is hangsúlyozta, a komoly munkás elemek sorai közé rendbontó egyének is befurakodtak és megpróbálták, hogy ezt a felvonulást diskreditáljaik. Csináltak is zavart, azonban a rendőrség mindenütt könnyűszerrel helyreállította a rendet és a nyugalmat. A fővárosi munkásság tömött sorokban a nagykörúton és az Andrássy utcán sorakozott fel és a gyalogjárdákon végezte a tüntető sétát. A köröndön azonban, mintegy tízezer főnyi tömeg gyűlt össze és a rendőrség tilalma ellenére a gyalogjárdákat elhagyva a téren és az úttesten akarta folytatni útját, mikor pedig rendőrtisztikar a gyalogjárdára akarta őket visszaszorítani, szitkok hangzottak el és tüntető kiáltozások: — Munkát és kenyeret a népnek! Le a burzsoáziával! Száztagú lovasrendőrség tisztította meg a teret, mire a tüntetők egy része a mellékutcákban folytatta az Andrássy után megkezdődött rendzavarást és pár perc múlva a Bajza utcából az a hír érkezett, hogy egyes csoportok behatoltak a villákba és fosztogatnak. Sőt a Dembinszky utca- Kedvező cipővásárlási alkalom nyári idényből visszamaradt cipőket Timiin hihetetlen olcsó árban árusítjuk M1 UKUA cipőgyár Rt. gyári lerakata, Rothermere utca 4 szám.