Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1943. április (39. évfolyam, 73-95. szám)

1943-04-01 / 73. szám

eresünk min­­dban olyant ideig nálunk kát .és gond­­'renc József - 783 ----e-—----;— vacskát min- 730 kaajtó Béla- 562 alatt elköl­­ök és haszná- 796 kihordásra, , egy kispap- 779 rasRnMaHRBOKM AKi aalofgaiM? ké»muA iües íeUa&íte­­«tied b©s* rdislé Í$$“ >&> is i. — IwMia: lewiÄ-ttr» ÜB Zfi89 a m km. n vállalok, aatettetva. lehet, mert síbe» u DlfKA &eal»r. 4SI rógáz motor tel, haza ér* . Tlett lelsz«' h. földdel. ! sok ló ópü­­j sztán Oros* , író, kaszaló ! ishalom dtt- j­­erzsébeten ! dalon 10 és 1 iti dűlőben ; 1 dülőben 10 ; i. és 700n-öl. ; regállónál 3 ! megállónál . .zonélvezet* \ ak a város a. 47 számú íssal. i dal n. 4. 341 a­ t. ÍNY jy a m. kir. ater ur az ? a napra­­szójabab, rl­­ider (rost­­sz) valamint termelése 2. évi au- 4T30—1 940. apján résa­­tott ki: látok egy­et au ági ügy­­kir. gazda iázt hivata­­da*ági ügy­én a szék­­bbá a Gaz­külterületi bégeknél, a .tiró hivata­lé* besterü- 5 és Gazda­­fesztve. istakra­nyo­­város föld­gépét azzal időben ige és közel á­­­íra fontos kötelezett érdekében et, mert az vek végre is ági fel­­ügyosztály­­ szigorúan 43. jan. 27. zk Pál sk. nerter h. Hódmezővásárhely, 1943. április 1. Csütörtök. 12 Ill­lér XXXIX. évfolyam 73. szám. VÁSÁRHELYi monsetéal árak: Helyben negyedévre 9.20 P Egy hónapra 3.20 P. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Fo&xarkefizta és laptulajdonos (1906 óta) Kim Béla Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér — Telefonszám: 79. Berlinből jelentik: Német és olasz hadijelentés szerint Tuniszban az angolszászok súlyos támadásokat intéztek a tengely haderő ellen, de szilárd elhárítás van folyamatban­­ Egyes szakaszokon enyhült az angolszászok nyomása Pusztaközponton lesz a közigazgatási kirendeltség, de Kardoskut is kap később hivatalt, addig heti kiszállással intézik dolgait Évnegyedes rendes közgyűlését dr Simkó Elemér főispán elnöklete alatt tegnap délelőtt tartotta meg városunk törvényhatósági bizott­sága a városatyák élénk érdeklő­dése mellett. Mint legnagyobb fon­tosságú tárgy került szőnyegre a pusztai közigazgatási kirendeltség elhelyezésének végleges rendezése, illetőleg az a kérelem, melyet a kardoskutiak nevében Szemenyei Ádám terjesztett elő. Sok jóindulat nyilvánult meg a tárgy körül és a végén a megértés megtalálta a ki­elégítő megoldást A közigazgatási kirendeltség Pusztaközponton lesz, de hetenkint egyszer, vagy kétszer a kirendeltség vezetője Ka­rdosku­­ton is tart hivatalos napot, egyút­tal Endrey Béla polgármester meg­bízást nyert oly irányban, hogy egy kardoskuti önálló kirendeltség fel­állítása tekintetében alkalmas idő­ben tegyen javaslatot Napirend előtt megnyitó beszé­dében dr Simkó Elemér főispán szólott a jelenlegi helyzetről és azokról a nagy feladatokról, me-­­ lyek nemzetünk előtt állanak s me­lyeknek megoldására összpontosí­tani kell minden erőnket, megérté­sünket, lemondásunkat és mind­nyájunknak a köz szolgálatába ál­lított munkáját. Leszögezte egyút­tal azt, hogy minden erővel bizto­sítani tudjuk a legnagyobb hadi­üzemnek, a mezőgazdaságnak tö­kéletes ellátását és menetének za­vartalanságát. Dr Simkó Elemér fő­ispán a következő nagyhatású be­­­­szédet, — melyet feszült figyelem-­­­mel hallgatott meg a törvényható-­­­sági bizottság — intézte a közgyű-­­­léshez: Igen Tisztelt Közgyűlés! Ma minden kérdés, minden gondolat a nemzet létét eldöntő nagy hál­orú körül­­ forog. Minden magyar érzi most, hogy­­ a keleti veszedelem, a bolsevizmus egész I Európát és benne minket magyarokat I is elnyeléssel, végpusztul­ássa­l fenyeget. Ezért szállt­­harcim és ezért áll harcban immár második éve a magyar nemzet is. Ott állnak vészben, viharban, fagy­ban, hóban és segítik a mi fiaink is di­adalra vinni az emberiség, a nemes ke­resztényi gondolatok zászlaját. Második­­ éve áll frontot a magyar. Ez idő alatt I ifjúságából sokat elveszített és sok ma-­i gyár viruló élet hullt porba és hullt vére a magyar haza áldozati oltárára. Ezen­ az oltáron irta be nevét önön a vérével, élete feláldozásával az az ifjú is, akit egy­ évvel ezelőtt az ország bi­zalma, az ország második emberének, a Ngilis kormányos örökösének hívott el. Nagybányai vitéz Horthy István kor­mányzóhelyettes, amikor ,egy évvel ez­előtt az ország bizalma magas méltósá­gára emelte, hitet tett szóval arról, hogy a mai magyar ifjúságnak, mint a nem­zet jövendőjének biztosítéka, meg kell ál­lan­i a helyét mindenben, egymás meg­becsülésében, a munkéb­an, hazaszeretet­ben és ha kell a szent határok védelmé­ben. Egy évvel ezelőtt szóval tett hitet ezekről, hogy ő ezeknek a gondolatoknak jegyében fog dolgozni, de amikor elkö­vetkezett az idő, hogy a szó tetté váljék, ott volt a fegyvert ragadók közt ő maga is és amit egy ifjú legdrágábbat ad­hatja, életét adta hazájáért. Idézzük a múltat, mert a múlt a jövő tanítómestere, idézzük emlékét ennek az igaz magyar férfinek, aki magas mél­tóságában vezéri pálcát tarthatott volna kezében, de ő ehelyett a küzdő katona fegyverét vette kézbe, hogy így hozza meg szent áldozatát a magyar nemzet­nek.­­ Mi pedig merítsünk bizalmat abból, ami azt tanítja nekünk, hogy amíg a magyar nemzetnek ilyen hős fiai lesznek, nem veszhet el a nemzet. Ebben a sorsdöntő időben a kormány mindent elkövet arra, hogy a háború okozta rendkívüli körülmények között is rendet és nyugalmat tartson meg eb­ben az országban. Ezt a kormány nem­csak hatalmi eszközeivel, de olyan intéz­kedésekkel is igyekszik előmozdítani, amely intézkedések alkalmasak a köz­­megnyugvás megteremtésére. Igaz, hogy ezek az intézkedések sokszor korlátozást jelentenek, de a mai időkben, amikor egész közgazdasági életünket a háború okozta anyaghiányok pótlásának gond­jai nehhezít­k meg, estek a korlátozások az összesség érdekében történnek. Mi ezeket a korlátozásokat önfegyelemmel, áldozatkészséggel kell elviselnünk, mert gondoljunk csak arra, mennyivel kü­lönb áldozathozatalt jelent az a katoná­nak, mikor életét áldozza fel értünk, vagy amikor a háború minden borzal­mának és nélkülözésének terhét kell vi­selnie. Ma a belső front szilárdságától nagyon sok függ- Ennek a belső front-­­­nak egyik legfontosabb kötelessége a­­ termelés biztosítása, amelytől függ to­­­­vább sorsunk. A jó Isten kegyelme most­­ megmentett bennünket a víz pusztítása-­­ tól és határainkon, hol a múlt évben vi­­­­zek tengerei terültek el, ígéretes vetél­é­sek zöldje virul. De hogy a megkezdett munkát eredménnyel folytathassuk itt , Hódmezővásárhelyen, a mezőgazdasági­­ munka biztosítására kell figyelmünket­­ összpontosítani. Amikor a kormány a m­ezőgazdasági cselédek és munkások le-­­­szerződésének biztosítása ügyében a hon­védelmi törvény adta kereteken belül a hatóságokat felhatalmazta a termelés és vele együtt mindennapi kenyerünk bizto­sítása érdekében teendő intézkedésekre, az egész nemzetre létfontosságú kérdés­ben döntött. A magam részéről itt e helyről jelentem ki, hogy ebben a kér­désben a hatóság minden rendelkezésre adott felhatalmazással élni fog, hogy a helyi termelés biztosítására szükséged, ha kell, kényszer­intézkedéseket is meg­hozza. A termelést itt biztosíthat­j­uk ter­mészetes úton is, hiszen határunkban a munkásokat honvédelmi szolgálat köte­­zettsége nem vonta el a munka mellől,, így csak rajtunk múlik, hogy a terme­lést minden vonalon a legteljesebb mér­tékben biztosítsuk. A hódmezővásárhe­lyi munkaadóban és munkásban min­dig meg volt a kölcsönös jóindulat és különösen meg kell lenni most, amikor minden erőnk összefogását parancsoló­­lag írja elő a háború. Hozza meg a mun­kaadó is és a munkás is a legnagyobb­­ erőfeszítést és legyenek meggyőződve,­­ hogyha me­gtalálják egymás kezét, ebben sem mindkettőjük valódi boldogulása. A tegnapi napon kivált a kormány­ból egy régi oszlop, Varga József ipar­ügyi miniszter, aki 4 év óta viselt nagy­­felelősségű miniszteri őrhelyén elfárad­ván, átadta új erőknek helyét. A meg­­so­kasodott háborús feladatok folytán a régy egy kézben összpontosult feladatot kettéválasztva az iparügyi minisztérium élére Bornemisza Gézát, a kereskedelem és közlekedésügyi minisztérium élére dr. Zsindely Ferencet állította Kormányzó Urunk bizalma. Hisszük és reméljük, hogy a két új miniszter, akit mi már rége­a kipróbált és nagy eredményű szak­embereknek ismerünk, a magyarok Is­tene kegyelmével hasznos és gazdag ered­ményű munkásságot fejtenek ki orszá­gunk javára. * Középfokú iskolát kérünk A tárgyalás során a debreceni gazdaság akadémia főiskolává fej­lesztése dolgában kell felterjesztést hasonló szellemű felirattal támo­gatja Vásárhely. Ennél a pontnál felszólalt dr Temesváry Imre kép­viselő annak az óhajának adván kifejezést, hogy belekapcsoljuk a magunk kérését, miszerint a vá­sárhelyi alsófokú mezőgazdasági szakiskolát lehetőség szerint kö­zépfokú szakiskolává fejlesszék ki. Jól magyarul mondva, a mi ifjúsá­gunk már kinőtte ezt az alsófokú iskolát, magasabb igényei vannak, tehát magasabb iskolára van szük­sége. Márton Árpád ref. elnöklelkész megjegyezte, hogy a főgimnázium tanári kara már régebben hajlandó volt bekapcsolódni ebbe a téma­körbe , maga a presbitérium teg­nap foglalkozott ezzel a kérdéssel. Bizottságot küldött ki, melynek fel­adata az, hogy a várossal és a Gazdasági Egyesülettel összefogva a középfokú iskolává fejlesztést ki­harcolja. Kimondotta a törvényhatósági közgyűlés, hogy a köztisztasági te­lep áthelyezésénél azt a 100.000 pengős államkölcsönt használja fel, amelyiket a miniszter a vágóhídi hűtőház kibővítésére engedélyezett amely most anyag hiányában arra a célra fel nem használható. Ki­mondotta, hogy az árvaszéki elnök­ség dolgát ideiglenesen, míg a jó­váhagyás megérkezik, akként oldja meg, hogy az elnöki teendők el­látásával Ajtay Gyula az ülnököt bízza meg azonnali hatállyal. A pusztai kirendeltség Következett azután a pusztai ki­­rendeltség kérdése. Szemenyei Ádám kérte a kardoskutiak nevé­ben, hogy ne Pusztaközponton, ha­nem Kardoskuton építsék fel a ki­­rendeltség házát és a kirendeltsé­get ott szervezzék meg. A kisgyű­­­lés javaslata az volt, hogy marad­jon eredeti állapotában a határo­zat, vagyis Pusztaközponton legyen a kirendeltség, hetenkint azonban ideiglenesen legalább egy nap a kirendeltség vezetője Kardoskuton tartson hivatalos órákat és ott in­tézze el a teendőket. később pe­dig tegyenek lépéseket oly irány­ban, hogy Kardoskut is kapjon ki­­rendeltséget. Szemenyei Ádám megindokolja élőszóban is kérelmét. Háromszázöt társa írta alá a kérelmet. Kardos­kúton vasút, kövesút, parcellázás minden lehetőség megvan a teljes kifejlesztésre Ne bántsuk egymást, legyünk testvérek és megértők. A puszta népe nem akar hűtlen lenni, nem is gondol az elszakadásra, de jogos igényeit lehetőség szerint ki kell elégíteni. Székely Imre a nagypuszta népe nevében tiltakozik a kardoskuti terv ellen, ezért kéri a törvényha­tóságot, hogy maradjon meg ere­deti elhatározása mellett, vagyis le­gyen a Pusztaközponton a köz­­igazgatási kirendeltség. Tanyaszá­mokkal és a lakosság kimutatásá­val indokolja, hogy ez a helyes megállapítás. Temesváry Imre dr hálás Sze­menyei Ádámnak azért, hogy fel­vetette a problémát, mert végre alaposan foglalkozhatunk a vásár­helyi tanyavilág dolgaival. Sajnos, sokáig háttérben maradt a tanya­világ népe, pedig ő teljesíti a leg­nagyobb szolgálatát, tehát gondolni is kell reá. Az a felfogása neki is és kívánsága, hogy hozzuk köze­lebb a Pusztát a városhoz, utakat építsünk. Azután utalva a kormány­zat tervére, mely Vásárhely hatá­rában 8 tanyakirendeltséget vesz számításba, megfontolandónak tartja, hogy a pusztai dolog már most rendeztessék. Mondja ki a törvény- Harisnyák, férfi zoknik, mackóruhák, ko­csi kabátok, meleg alsónadrágok, szvetferek, kombinák, kelengye fehérneműek legjobb beszerzési helye a KOKRON kötöttáru üzlet

Next