Vasárnapi Hírek, 1989. július-december (5. évfolyam, 27-53. szám)
1989-07-02 / 27. szám
A modellváltás az egész nép ügye — mondta Szűrös Mátyás az országos békekonferencián . A magyar modellváltás nem egy párt vagy néhány párt, hanem minden politikai társadalmi erő, az egész nép, az egész nemzet ügye, csak akkor sikerülhet, ha az egész társadalom programjává válik — hangsúlyozta Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke a 12. magyar békekonferencián, szombaton. Szólt arról is, hogy vannak, akik aggódnak a magyar átalakulás miatt, mert nem látják a folyamatok végét, kétségeik vannak, képesek vagyunk-e irányítani a változásokat. Vannak olyanok is, akik ellenségesen szemlélik, ami nálunk történik; ezek a fundamentalisták kudarcunkban érdekeltek, mert igazolni akarják, hogy az, és csak az a szocializmus, ami az ő országukban történik, ami jó néhány évtizede kialakult. Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára beszédében rámutatott, hogy a tanács pártoktól független mozgalomként kíván működni, konkrét ügyekben azonban kész akciószövetségekre a régi és az új szervezetekkel együtt. Szólt arról is, hogy hazánk szövetségi rendszerhez tartozásának aktualitása nem akadályozhat meg bennünket abban, hogy katonailag el nem kötelezett Magyarország megteremtésére törekedjünk, egy tömbök nélküli semleges Európában. A békekonferencia küldöttei elfogadták, hogy Bush amerikai elnök budapesti látogatása idején a moszkvai és a washingtoni nagykövetség épületei között békeláncot hoznak létre. A vitában a Bokor katolikus bázisközösség tagja megkérdőjelezte a hivatalos, állami pénzből fizetett békemozgalom kizárólagosságát, s konkrét cselekvési programként javasolta a szolgálati fegyverek kiadásának felülvizsgálatát, számának radikális csökkentését. A Magyar—Román Baráti Kör elnöke azt panaszolta, hogy már nevük hallatán is sokan soviniszta társulatnak titulálják őket, pedig ők a két nép barátságát kívánják előmozdítani. A Kelet—Nyugat Párbeszéd hálózat képviselője a béketanács megszüntetését javasolta, mert szerinte nincsenek mögötte tömegek, csak világgá kürtölt programjai vannak a szervezetnek. Ez a felszólalás heves érzelmeket váltott ki a küldöttekből, sokan visszautasították az éles hangú megfogalmazást, néhányan pedig küldöttigazolványukat is visszaadták. A küldöttek végül elfogadták az Országos Béketanács programját, amely szerint a szervezet az alkotmányban rögzített nemzeti béketörekvések megvalósításának serkentésére és társadalmi ellenőrzésére, az önálló magyar biztonságpolitika folyamatos alakításában való részvételre törekszik, Magyarország nemzetközileg garantált semlegességét kívánja elérni. Az Országos Béketanács pártoktól független társadalmi szervezetként alakult újjá. A kongresszus elfogadta a társadalmi szervezet alapszabályát, nyitott országos választmányt hozott létre, megválasztotta tisztségviselőit és ügyvezető elnökségét. Az Országos Béketanács elnöke Sztanyik B. László, főtitkára Barabás Miklós. Mozgalom az MSZMP megújításáért Csapatmunkával a politikában is Barabás János: Fel kell lépnünk a kirekesztések, a szélsőségek, a retorikai diktatúrák ellen • Berecz János: Nincs szükség új platformra, új pártra Együttműködés, cselekvés, egymás nézetei iránti tolerancia — ezek voltak a kulcsszavai az „Összefogás az MSZMP megújításáért" néven szerveződő mozgalom szombati első országos tanácskozásának Budapesten, a Pest Megyei Pártbizottság propaganda központjában. Mintegy félezren vettek részt az eszmecserén és ötvennyolcan szólaltak föl a vitában, amelyben sokan mondtak egyperces fölszólalásban is véleményt. A reggel 10-től délután fél 6-ig tartó tanácskozás végén nyilatkozatot fogadtak el, melyet rövidítve közlünk. A tanácskozáson megjelent a vendéglátó megye házigazdájaként a pártbizottság első titkára, Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Intéző Bizottságának tagja, valamint Barabás János, az MSZMP Politikai Intéző Bizottságának tagja, a KB titkára, Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Többen a meghívottak közül levélben üdvözölték a tanácskozást, így Iványi Pál, az MSZMP Politikai Intéző Bizottságának tagja, a KB titkára, Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke is. Több nagyvállalat pártszervezete jelentette be korábban csatlakozását. A megnyitóban Hámori Csaba azt hangsúlyozta, hogy összefogásról akkor lehet szó, ha másnak a nézetét is tiszteljük. Most arra van szükség — mondotta —, hogy az egységre törekvés erősödjék valamennyi pártszervezetben. — Sok kommunista aggódva éli át ezeket az időket, félnek a párt, a társadalom szétzilálódásától — sorolta a gondokat bevezető előadásában Szabó Gábor, az MSZMP Politikai Főiskolájának tanszékvezető tanára, a mozgalom egyik szervezője. — A párt nem épített a tagság véleményére, fontos döntéseit a tömegek megkérdezése nélkül hozta meg. A demokratikus szocializmus, a jogállam, a többpártrendszerű közélet megteremtése a feladat, s az MSZMP- nek mozgalmi párttá kell alakulnia. Az érdeklődésre jellemzően említette meg, hogy sokan, köztük párton kívüliek is, írásban vagy telefonon szorgalmazták a cselekvést. — Segíteni akarjuk a küldöttek kiválasztását is — fűzte még hozzá Szabó Gábor —, hogy a kongresszuson olyanok vegyenek részt, akik elkötelezettek a szocializmus, a reformok iránt, de nem szélsőségekben gondolkodnak. — Bízom a Grósz, Németh, Nyers, Pozsgay „négyesfogatban”, jó lenne megszabadulni a szélsőségektől — summázta egy budapesti felszólaló is. Van, aki szerint túl széles ez az együttműködési „platform”, más viszont azt tartja, hogy akár a pap is tagja lehessen a pártnak, ha elfogadja szellemiségét, társadalmi törekvéseit. Szerdahelyi István, az Új Fórum főszerkesztője erőteljesen kiállt amellett, hogy nem új platformra van szükség, hanem a különböző áramlatok szintézisére. Egyébként a mozgalom törekvéseivel ez a nézet egybevág. Barabás János arra hívta föl a figyelmet, hogy fölül kell emelkedni a pártpolitikai érdekeken és nemzetben kell gondolkodni. A pártbeli áramlatok zömét úgy értékelte, hogy nincsenek nagy különbségek, inkább csak a hangsúlyok eltérőek. Ezeket meg kell vitatni, de nem a tömegek feje fölött. A kirekesztések, a szélsőségek, a különböző retorikai diktatúrák ellen viszont fel kell lépni. — Nekem van pártom, az MSZMP — jelentette ki Berecz János arra a lábra kapott híresztelésre, hogy pártot szándékozik alapítani. Hozzátette: nincs szükségem új platformra. Magaménak vallom a tavalyi pártértekezlet határozatait és a Központi Bizottság azóta tett kiegészítéseit, beleértve a most júniusi állásfoglalást. Kijelentette a továbbiakban azt is, hogy támogatja az MSZMP négytagú elnökségét, sőt egyik kezdeményezőjének tartja magát. " Van mit veszítenünk, van mit védenünk, de nem is elsősorban mint párttagoknak, hanem a magyar nemzetnek. Csak összefogással őrizhetjük meg történelmi utunk eredményeit, és vonhatjuk le tanulságait — mondotta, majd hozzátette, hogy minden áramlatnak össze kell fognia a pártban. El kell érni, hogy ne csak személyek, hanem vonalak összefogása is legyen, mert a pusztán személyi kompromisszum mindig nagyon törékeny. A reformkörök képviselői is részt vettek az országos tanácskozáson. Közülük szólalt föl Szabó Zoltán és két kulcsszót mutatott föl beszédében: piacgazdaság és demokrácia. Ezen ugyan egy kis vita kerekedett, tekintve, hogy nem használta a szocialista jelzőt, de azzal érvelt: a demokrácia feltételezi a pluralizmuson alapuló parlamenti rendszert. Kemény Lászlónak, a Politikai Főiskola rektorhelyettesének szavai a törekvés lényegére mutattak rá: Erősítsük meg a párt gerincét. A tanácskozás résztvevői légióként ebben értettek egyet és ezt juttatták kifejezésre nyilatkozatukban is. P. S. A több mint félezer résztvevő Barabás Jánost hallgatja. (Sugár György felvétele.) Érték a szövetkezés A 67. nemzetközi szövetkezeti nap központi ünnepségét szombaton Budapesten a Mezőgazdasági Szövetkezetek Házában rendezték meg. A megnyitó után Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági, az ipari és a fogyasztási szövetkezetek munkája nélkül nem boldogulna az ország. A három nagy ágazatban állítják elő a nemzeti jövedelem 24 százalékát és több mint 1,2 millió embernek nyújtanak megélhetést. A gazdaság piaci működésének néhány feltételére utalva az Országgyűlés elnöke kifejtette: meg kell szüntetni az állami tulajdon uralkodó szerepét, helyébe a vegyes tulajdonú gazdaság léphet, amelyben az állami, a szövetkezeti, és a magántulajdon egyforma jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik. Egyet kell érteni a szövetkezeti tagok többségének álláspontjával — mondotta —, akik határozottan elutasítják a szövetkezés válságáról, a föld reprivatizálásának szükségességéről nemritkán hallható véleményeket. Nem jelölnek alelnököt A 44 tagszervezet mintegy 70 képviselőjének részvételével szombaton Csillebércen ülést tartott a DEMISZ Szövetségi Tanácsa. A szövetségi tanács előző ülésén Gyurcsány Ferenc alelnök bejelentette lemondási szándékát, amelyet a testület mostani ülésén a két ellenszavazattal — tudomásul vett. Úgy döntöttek, helyére nem jelölnek új alelnököt. MISZOT-tanácskozás A családnak tekintélyt, a fiataloknak partnerséget Németh Miklós a kormányprogram és az ifjúság kapcsolatáról Két és fél milliót számláló korosztály hallatta hangját szombaton az „Ifjúság — 2000” országos konferencia második napján, a budapesti Műszaki Egyetemen. A résztvevő fiatalok — a magyarországi ifjúsági szervezetek országos tanácsa tagszervezeteinek és más ifjúsági szervezeteknek a képviselői — ajánlásokat fogalmaztak meg a készülő állami ifjúsági koncepció, illetve a kormányprogram kidolgozásához. Németh Miklós, az MSZMP elnökségének tagja, a Minisztertanács elnöke a kormány készülő programjáról tájékoztatta a fiatalokat. Elmondta: a társadalom tisztázatlan erőviszonyai, mai körülményei között a múlt értékeit nem tekinthetjük a cselekvés bázisának. A demokratikus szocializmus értékrendje pedig most formálódik. Ezért nagyon lényeges a minden vonatkozásban átgondolt, az eddigi ifjúságpolitikához képest hangsúlyváltozásokat magán hordozó kormányprogram, stratégia kialakítása. Ennek legfontosabb rendező elvei között említette, hogy az ifjúság problémáit, feszültségeit, s annak megoldásait nem elkülönítetten, tehát nem önálló ifjúságpolitikai koncepció megfogalmazásában, hanem a társadalmi problémák összefüggéseibe illesztve, összkormányzati feladatként kell kezelni. A kormány az ifjúságot egyenrangú, érdekeit felismerni, képviselni és érvényesíteni tudó partnernek tekinti, és nemcsak az ifjúság problémáinak kezelésénél. Számítanak az ifjúsági szervezetek munkájára, kezdeményezésére. Hangsúlyozta: olyan általános társadalmi politikát célszerű a stratégiában felvázolni, amely megakadályozza a további feszültségek keletkezését, azt, hogy az ifjúság problémái robbanásszerű belpolitikai feszültséghez vezessenek, másfelől elkerülhetővé teszi azt, hogy az előttünk álló időszak belpolitikájának egyetlen jellemvonása a tűzoltószerű munka és vonalvezetés legyen. Rendező elv az is, hogy a szociálpolitikában — a gazdasági radikális reformprogramban megfogalmazottakkal összhangban — vissza kell térni a régi bevált alapelvhez. Az egész társadalomban az úgynevezett háromgenerációs szerződés elvét és gyakorlatát kell megvalósítani. A családot, a civil társadalom életképes alapsejtjeként olyan helyzetbe kell hozni, hogy ki tudja védeni a kedvezőtlen hatásokat, el tudja hárítani a vállalkozások bürokratikus, jogi, ideológiai akadályait. Ma a középgeneráció nincs abban a helyzetben, hogy minden követelménynek eleget tegyen: eltartsa, támogassa a már munkaképtelen szülőket, ugyanakkor segítse a pályakezdő gyerekeit. Ezért ifjúságpolitikai szempontból is meghatározó : a középgenerációt hozzák néhány éven belül jobb helyzetbe. A modellváltás békés átmenete alapvetően az ifjúság érdeke is — hangsúlyozta a miniszterelnök. A válságmenedzselő politikával egyidejűleg kell kezelni az akut szociális válságot. A szociálpolitikában is, akárcsak az oktatás- és az ifjúságpolitikában társadalmi vitában kell meghatározni a prioritásokat. A miniszterelnök szólt arról is, hogy piaci jellegű lakásgazdálkodási rendszer kidolgozása, közzététele várható. A mai helyzetben ugyanis a 89-90 milliárd forint költségvetési támogatás ellenére rohamosan romlik a fiatalok lakáshoz jutási esélye. Ezen a paradoxonon radikális lakásreformokkal lehet segíteni, ennek több változatát bocsátják majd társadalmi vitára. Az akut szociális feszültségek oldására is programot dolgoznak ki, hogy szűkítsék a még nem védettek körét. A foglalkoztatáspolitikáról Németh Miklós elmondta : a meglévő eszközrendszer megújítása mellett a foglalkoztatási hátránnyal küszködők esélyeinek javítása szükséges, a foglalkozás- és az oktatáspolitikát az eddigieknél jobban összehangolják. Ezután Németh Miklós válaszolt a fiatalok kérdéseire. Délutánra kitűnt, hogy a háromnapos konferencia célját Stumpf István, a MISZOT elnöke találóan fogalmazta meg, ugyanis azt mondta, hogy eredményeknek tekinthető a problémák feltárása, a nézetek egyeztetése, a pártok, szervezetek, szakemberek megismerkedése, egyáltalán annak felmérése, hogy ki milyen munkát végzett eddig. (A Fidesz képviselői például felfedezték, hogy az úttörőknek kitűnő oktatási szakembereik vannak.) Azonban az is kiderült, hogy egyik pártnak, szervezetnek sincs még kidolgozott programja a súlyos ellentmondások kezelésére. Összefogással Az „összefogás az MSZMP megújításáért” tanácskozás elfogadott nyilatkozatában hangsúlyozzák, hogy olyan mozgalmat hívnak életre az MSZMP-n belül, amely hatékonyan képes segíteni a párt megújítását, a megvalósítható reformok mellett elkötelezett erők összefogását a demokratikus szocializmus érdekében. Leszögezi a nyilatkozat, hogy egyetértenek az MSZMP KB június 23—24-i ülésének állásfoglalásával, támogatják a vezetésben létrejött akcióegységet, az elhatározott törekvéseket. Esélyt látnak arra, hogy felgyorsuljon az MSZMP megújulása és a hatalmi harcot, a kisszerű napi csatározásokat a párt egészének és jövőjének érdekeit szolgáló határozott, közös cselekvés váltsa fel. Ezt maguk is segítik. Sürgeti a nyilatkozat az MSZMP-n belüli különböző áramlatok képviselői között a politikai szövetséget, együttműködést. Csökkenteni kívánják a párt megosztottságát, keresik azokat az alapkérdéseket, amelyek összekötik az MSZMP tagjait, erősítik a szolidaritást, a párthoz tartozás kötelékeit. Az Összefogás-mozgalom politikai akciókkal, elsősorban vitákkal, rendezvényekkel kívánja segíteni a párttagság kongresszusi felkészülését. Határozottan kinyilvánítják, hogy az összefogás-mozgalom együtt kíván működni a párton belül az MSZMP megújulásáért, megerősödéséért, a demokratikus szocializmusért tenni akaró valamennyi erővel. Ennek érdekében hívja akcióegységre a reformkorok felelősen gondolkodó tagjait, a reformokat igénylő párttagokat, az értékeket és vívmányokat féltő, de a reformokat ma még vonakodva fogadó áramlatok képviselőit is. 1989. JÚLIUS 2.,VASÁRNAP3