Vasárnapi Újság, 1841 (8. évfolyam, 348-399. szám)

1841-01-03 / 348. szám

Ma­dik Vasárnap Kolozsváritt!, Januariusz­ékán, 1841 VASÁRNAPI UJSÁG KISZN­ASZVÉ ISMERETEK.’ TERJESZTÉSÉRE. TARTALOM : Sebekről 1. h. Új nevezetes csod­a gyennek. 10. hv Újságok. 11. h. SEBE­K­R­Ő­L. Minden embernek vannak sebei, kinek testében, kinek lelkében, kinek belülről, kinek kivülről, legtöbbeknek több fele is egyszerre. Ezeknek orvos­lására bár­mi csekély utasításul is szol­gálni azt véljük legjobb újévi köszön­tés lesz. Tőlünk fogadja annál is szí­vesben az olvasó, hogy mi nagyon rosz köszöntők vagyunk, vagy más szóval igen gyenge szónoklati adománnyal bí­runk 3s ezért az újévi köszöntéseket rendszerint kisded-óvó és más illyés in­tézeteknek szánt adományokkal szok­tuk megváltani. A3 természet legjobb orvos, azt mondják. Mi is azt hisszük, sőt ha sok tudós és nagy érdemű férj­fiakat meg nem bántanánk, azt mondanék, hogy a 3 természet egyetlen egy orvos. De rajud hiában,még sem orvosolhat meg mindent, mert a3 természet csak a 3 fő gyáros és mivel végre hajtására kel­mékkel és legényekkel szükség élnie. Kelméje az ő széles három országa, m­ellyek állatok növények és ásványok országának neveztetnek,legényei az Aes­­kulápiusok, Hippocratések, Burhávék 1) Hufelándok 3s mások ezeren meg eze­­ren, kik az alvilág uraival naponkint i). Botívhaavek küzdenek a­ tőlök elragadandó zsák­mány felett. Már hogy ennyi teméntelen kelme 3s olly számos legény között mindenik jó legyen, fel sem lehet tennünk 3s e­­zért ama3 főgyárost az ő szolga lelkei gyakran felette silányul segítik, tervei­ben hátráltatják, dolgaiba belé kon­­tárkodnak, gyakran egészen ellene dol­goznak, hogy a 3 szegény úr, midőn észreveszi a 3 bajt, néha minden erejé­vel 3s ügyességével sem hozhatja hely­re, hanem a3 pályavégzettet elhagyja takaríttatni az ő attyaihoz, majd a3 sorvadásból új életet teremtendő. Halál ellen nincs orvosság, közül elismert igazság, de híz ehez közel jár az a3 más is, hogy minden nyavalyának van gyógyszere, csak hogy nem tud­ja az ember, mellyik az. E­szerint az orvosok legtöbbszöri sükeretlen igye­kezeteinek az emberi tudatlanság az oka, mellyből ki többet, ki keveseb­bet, de valami részt csak ugyan min­denik részén. Hanem van még a­ tu­datlanságnál egy nem kevésbé veszé­lyes métely, a­mellyet elfogultságnak, túlzó rendszerességnek vagy makacs­­elvűségnek kísértünk nevezni. Rend­szerint mikor az ember egy dolgot sok­kép nevez, annak a­ jele hogy az i­­gazi nevét nem találta ki és ezért a3

Next