Vasárnapi Újság, 1841 (8. évfolyam, 348-399. szám)

1841-01-03 / 348. szám

3 felebbi kártékony bibét még máskép is igyekszünk kimagyarázni. Valaki beteg­ orvost hívnak, ez nem ismeri a­ nyavalyát, vagy mivel soha sem látott ollyat, vagy pedig ci­vakodó ember is a" meglevő" jelekből, még mások hozájárulta nélkül nem me­ri egyre vagy másra reá fogni. Nevez­zük mi ezt az őszinte tudatlan orvost A-nak. A. a3 nyavalya fejlődését les­ve, csak olly kétes orvosi szereket ád, mellyek ha nem építenek, nem is ron­tanak. De a3 beteg maga, vagy csa­ládja türetlen, a3 mi tudatlan orvosunk iránt, ki a3 természetet nyomozva egy két nap alatt talán tudóssá és sükeres gyógyítóvá válhatott volna, bizodal­­m­ukat elvesztik 3s egymást, nagyobb hírűt hivatnak. Ez eljön, megnézi a3 másiknak rendeléseit, csóválja a3 fejét az erő­telen gyógyszereken, csudálko­­zik mikép lehet, a3 betegséget nem is­merni, 3s ő a3 helyett — félre ismeri. Mert a3 nyavalyák igen is gyakran ol­­­yan természetűek, mint a3 mese Írja a3 sziréneket. Midőn a3 tenger vizéből félig kiérve láták őket, leány­képtől meg nem lehete különböztetni, de ha alább tekintenéd, hal, kígyó és más különbféle alakok tűnnének szemedbe. A3 mi B. orvosunk az első jelekre reá látja egynek vagy másnak a3 nyava­lyát, következőleg ehez alkalmazott erős szereket rendel, holott egy két napig várva talán éppen ellenkezőket kívánt volna a3 betegnek addig telje­sebben kibontakozott állapota; — de ekkor már későn nyílik fel orvosunk szeme. Hát ha még valami előre fel­vett elvei vannak az orvosnak, mely­­lyeken mint egy színes szemüvegen min­dent úgy lát, a3 mint azok festik; mi­dőn az egyik mindent hideggel,a3 má­sik mindent meleggel, az egyik min­dent izgatóval, a3 másik mindent vér­­csapolással és nedv­ürítéssel, az egyik mindent vízzel, a3 másik mindent ha­sonlóval, a3 harmadik mindent el­lenkezővel (és ki tudná az emberi meg­­átalkodás minden csont szüleményeit előszámlálni) akar gyógyítni. Az er­kölcsi világban igen dicséretes életsza­bály a 3 Horátziusé: Et mihi res non me rebus sub jangere Conor Arra török,minden­t hogy kéjemre tegyek 3S a3 dolgoknak urok ne job­bágyok legyek, de a3 tapasztalatiban és gyakorlatiban épen megfordítva tanácsos cselekedni. Mindnyájan nevetnék a3 ki a3 zsebó­rájáról akarná a3 napjárását3s nem eb­ből amazt megítélni, 3s pedig hány ember van a­ ki vagy mástól eltanult vagy kevés számú adatokból húzott elvecskéjével akar minden kérdést el­dönteni. Vannak olly elvek is, mellyek mint egy ragadó nyavalya bizonyos és né­ha hosszantartó időszakokban minden ember fejét úgy elfogják, hogy csak igen nagy lelki erő által tud némelly ritka személy tőlök megmenekedni. E­­zeknek előszámlálásával és az emberi nemzet sorsára, boldogságára vagy szerencsétlenségére való befolyásukat vizsgálni, igen érdekes, de nagyon vas­tag könyv is lenne s mi a( Hugó Vik­tor 2­­irói díjjáért sem vállalnók fel írását. Azonban a­ ki mindent nem te­het, ne tegyen-e keveset? És az em­beri igazságok épületére ha nem vi- 2). Victor Hugo• Frankhorn költő, ki iro­mányaival temérdek vagyonra tett azért. 4

Next