Vasárnapi Ujság, 1925 (6. évfolyam, 1-13. szám)

1925-01-04 / 1. szám

1. «ám. VASÁRNAPI UJSÁG Az aranyhalló Regény Irta: Harsányi Zsolt (16) Ami az embernek kellemetlen, azt nehezeb­ben hiszi el, mint amit kellemes neki elhinni. Ez az emberi lélek állandó autotherápiája, a kellemes benyomásokat, amelyek erőssé és nyugodttá táp­lálják, beereszti a felvonóhídon, a kellemetlenek előtt azonban, amelyek úri kényelmének ártanak, leereszti a hidat. Azt a tényt, hogy Netta vele ösz­­szeveszhet, Laci képtelennek tartotta, ameddig le­hetett. Torz és pipaccsá pirult arcán az erőltetett vigyorgás szatirikus vonásai fonódtak át. „Hehehe, — játszódott le benne — na ne vicceljen, ugyan kérem, ezt úgy sem gondolhatja komolyan, halló!“ És kiabált tovább és mutatóujjával hevesen pö­­cögtette azt a kis nikkelcsapot, amely e pillanat­ban a boldogságához, sőt üdvösségéhez vezető utat jelentette. Mindhiába, a­ telefon túlsó vége vak, süket és néma maradt. Még mindig fülig pirulva vigyorgott és letette a kagylót. Saját magát áltatva várt egy kissé, aztán felhívta újra a Chieregati­­villát. Az öreg inas jött a telefonhoz. — A grófnét kérem — mondta bizonyos nonchalance-szal, mintha a világon nem lenne természetesebb dolog, minthogy a grófné folytassa a tréfásan abbahagyott beszélgetést. Egy kis zavart szünet következett, majd a vén inas fogatlan hangján, alig érthetően megjött a válasz : — A grófné nem jól érzi magát, lepihent egy kicsit és kéri uraságodat, hogy ne tessék za­varni. — Jó — mondta Laci könnyed hangon az inas számára — mondja meg, hogy majd felhívom később. De jól tudta, hogy sem később, sem ezen­túl soha nem szabad telefonálnia. Eddigi barát­sága a főrangú asszonnyal úgyis tojás tetején in­gadozott. A tojás eldőlt. Beverhette volna talán az alját, mint Kolumbus, de ezt a kellő pillanatot gyáván elmulasztotta. Most vége az egésznek. Itt áll kifosztva, megrövidítve, megszégyenítve, saját csatorna­életének mocskos, szegény partjai közé visszakényszerítve. Litteráti László, pesti senki, éhenkórász, boldogtalan muzsikus. Ebédig, ebéd alatt és ebéd után is egész furcsán viselkedett. Olyan mozdulatokat tett, mint FRANCOIS BOUCHER: VÉNUSZ ÖLTÖZTETÉSE A nagy értéket képviselő híres festmény most Potoczki Alfréd lengyel gróf képtárának egyik legmonumentálisabb alkotása

Next