Vasárnapi Ujság – 1854
1854-07-09 / 19. szám - A köszén eredete s bányászata. Dr. Hegedüs 160. oldal / Ipar-; müvészet-; gazdászat-; természettudomány
160 tani. Ha majd azután a gazdasághoz kerül, bizony több hasznát fogják venni a tanult fiúnak vagy leánynak, mint a tanulatlannak! Másnap reggel Veszprémbe indultam vissza. Hegyesvárnál a hegy tövében várt rám a kocsis, míg e romokat is bejártam. Sok várromot láttam, de olly csúcsos hegyen egyet sem. A czukorsüveg formájú hegyre vezető ut, csigaszerüen vonult fölfelé s fallal volt kifelé elzárva; e falban lakások lehettek, mert a csúcson nem fértek el. Fölmenésem közben ökröket láttam a bokrok között, magokra hagyatva, pásztor nélkül. Annál inkább lepett meg, midőn a csúcson 10—12 parasztgyerekből álló társaságot találtam. Az egyik egy fölfelé törekedő ökröt botjával terelt vissza s kérdezvén : miért nem szabad az ökörnek fölfelé jönni? felelé : följönni csak följöhetne, de a meredek sziklákon aztán le nem tud menni. — Egy leány is volt köztök, igen beteges szinben; a legnagyobb ficzkó 15 éves lehetett, ki, midőn lementem, egy siralmas nótát fújt utánam klarinéton. Vajjon nem lett volna-e egy pásztor elég tizenkettő helyett ez ökröknél szintúgy, mint amott a ludaknál, bárányoknál s disznóknál? — Valóban, édesatyámfiai, ezen segíteni kellene valami módon, mert ez által csak henye és kóbor embereket nevelünk. Minden faluban van öreg vagy beteges ember elég, aki elvégezheti a libapásztorkodást, nagyobb nyájak pedig úgyis megérdemlik, hogy külön őrzőt fogadjunk számukra. Mert a gyerekek iskolába valók, különben vadabban nőnek fel, mint az oktalan állatok! Fencz Miklós: A kőszén s bányászata, i. Vannak igazságok, mellyek nem rögtöni, s ezért meglepő feltűnésük, hanem többször ismételt felemlités által ébresztenek figyelmet, s lassan bár, de annál biztosabban emelkednek érvényre. Ezen, a napontai tapasztalat által kellőleg igazolt tény késztet arra, hogy századunk iparának s ez által miveltségének egyik fő tényezőjéről, az e lapokban már többször felemlitett kőszénről, néhány közérdekű adatokat közöljek. Alig létezik ugyanis ország, melly a természet adományaival dúsabban volna megáldva, hazánknál, mellynek számos kincsei közöl némellyeket nem is ismerünk még, vagy, mi ennél veszélyesebb, ismerve bár, kellő figyelemre nem méltatunk; — ez utóbbiakhoz tartozik hazánkban a barna s fekete kőszén, melly olly annyira van elterjedve, hogy bátran mondhatjuk, miszerint alig van megye, mellyben már eddig is kőszenet nem találtak volna, vagy mellyben, kellő kutatás mellett, illyent találnunk biztos reményünk nem lehetne, s mégis fájdalom! bár sok helyen faszüke uralkodik, századokon át heverni hagyok e kincseket érintlenül, mintha sárkány őrizte volna őket s tiltotta volna használatukat. Végre a gőzhajózás itt is uj korszakot nyitott. Mióta a Duna szőke habjait s a nád koszoruzta Tisza csendesen hömpölygő árjait gőzhajók lapátjai kavarják, s az alföld rónáinak eddigelé csak a gulyák egyhangú kolompolása s a ménesek vad nyerítése által félbeszakasztott csendét, a vasúti mozdonyok, mint meganyi táltos lovak sikitó sipolása, s a sebesen rohanó vonatok zugó robaja zavarják, kevesen lesznek olvasóim közöl, kik a kőszenet, melly mindezen, a gondolkozni nem szerető előtt csodáknak látszó, nagyszerű dolgokat miveli, habár csak látásból is, ne ismernék. Mindez a gőzerőnek, közvetve az ennek előállitásara szükségelt tüzelési szerek alkalmazásán alapulván, nem lesz érdektelen néhány szót a tüzelésről, ennek, valamint az előállitására kivánt anyagok (tüzelő szerek) fontosságáról s ezeknek az egész emberi nemre s életre gyakorolt befolyásáról, elmondani. Ha az ember szükségeinek fedezésére kivánt dolgokat csak futólag is szemügyre vesszük, csakhamar azt látandjuk, miszerint élelem, méz és lak mellett első sorban áll a tűz s ennek gerjesztésére, rakására alkalmas anyagok vagyis : tüzelő szerek. A föld átmérőjének rézsút állása miatt ugyanis, a sarkhoz közel fekvő részeiben, az év egy része, ősz, tél, tavasz olly zordon, hogy mesterséges meleggyártás vagy tüzelés nélkül ezek vagy épen nem, vagy csak felette nagy kényelmetlenséggel volnának lakhatók, — s igy, bár mai napon a legpolgárisultabb népek által lakatván, a miveltség magas fokára jutottak, tüzelési anyagok hijában kietlen vadonságoknál egyebek nem lehetnének. Az északi sark örök jégi fagysikainak szomszédságában levő Europa, északi tartományainak tüzelési szerekbeni bőségének köszönheti nagy részt, hogy a miveltség hazájának méltán mondathatik. A tüzelő szerek azonban nemcsak mint fűtő, de mint főző s érczolvasztó erek hatnak az emberiség jólétére. — A tüzelési szerek segélyével változtatja, alakitja át az ember a nyers tápanyagokat, — miket a természet nyújt, a mivelt ember táplálatára szolgáló eledellé, — mellyeknek finomítása többet tett az erkölcsök s szokások szeliditésére s az emberség érzetének (humanitás) emelésére, mint sem első pillanatra gondolnánk. Nagyszerűbb s szembe szököbb a tüzelési anyagok azon fontossága, melly a tűznek érczolvasztó tulajdonságából ered, — mellyek nélkül miveltség, legalább olly minőségben mint jelenleg létezik, nem is képzelhető. Napjainkban ugyanis az érczek (fémek) különösen a vas, réz és ón alkalmazása felette emelkedett, nemcsak a kard- s eke vasa, a kézműves nélkülözhetlen eszközei, de az egész gyáripar s világkereskedés, vasutak, gőzhajók, nyomdák, villany-távirdák (Electro-magnetische-Telegraphen), szóval az emberi miveltség mindannyi segédeszközei, az éretek használatán alapulnak, létezésükről feltételeztetnek. Ki mindezen, e helyütt csak futólag érintett, de a mindennapi életben száz változó alakzatban mutatkozó tüneményt figyelemre méltatja, méltó aggodalommal látandja erdeink széltében lett pusztítását, melly, ha más tüzelő-anyagok alkalmazása által nem gátoltatik vagy legalább mérsékeltetik, — pár század múlva Európát s különösen hazánkat kietlen, lakhatlan sivataggá teendi, mellynek romba dűlő városait csak látni vágyó utasok fogják néha néha meglátogatni. Azonban bár erdeink túlzottan irtattak, mind a mellett ezen érintett súlyos következményektől, ha jövőre több kegyelettel viseltetünk azon ős fák iránt, mellyek lombos árnyai alatt apáink fáradalmaiktól kipihentek, s a tüzelés szükségét annak idején kőszénnel pótolni igyekezendünk, nem kellene tartanunk. A gondos természet a kőszénben, a tüzelési szerek legbecsesbikét nyújtja, melly a fát mint tüzelő-szert nem csak pótolja, de mind jóságra mind olcsóságra, ha kellően miveltetik, tetemesen felül is múlja. A kőszén agyagpala s fövenykerétegek között néhány ujnyitól egész 20 lábnyi vastagságú telepekben találtatik, s külsejére nézve sötét barna vagy fekete szinü, fényes és tetemes nehézségű ásvány; a barna kőszén, mellyen a rostos szerkezet könnyen fellelhető, korra nézve fiatalabb a fekete kőszénnél, mellyben a növény-eredetnek nyoma olly annyira eltöröltetett, hogy csak a nagyitó-üveg segélyével lelhető fel. A kőszén azonban nem egészen tiszta szén, benne különböző mennyiségben többféle ásvány, különösen kén- és vas találtatik, valamint némelly légnemek, mellyek a kőszén használatára kisebb nagyobb befolyást gyakorolnak. Minél kevesebbek ezen zagyvalék részek, s mentül kevesebb hamu képződik, annál alkalmasb s hasznosb az illető kőszénnem a tüzelésre. Tűzben háromfélekép alakul a kőszén, némellyek felfujódnak s összetapadnak mint p. o. a baranyaiak honunkban, ezeket tapadó kőszeneknek (Backkohle) nevezik, s fűtésre kazánok alá, kevésbé alkalmazhatók mintsem kovácsolásra; mások égés közben összezsugorodnak a nélkül, hogy tapadókká válnának, s ezek zsugorodó kőszén nevezete alatt, ugy fűtésre mint ami por különböző ágaiban felette jól használhatók, s szilárd tömör összeállásuknál fogva nagyobb messzeségre is szállíttathatván a nélkül, hogy széttördelnének, a megbecsülhetlen értékű tüzelőszerek egyikét képezi; ellentétben az elmálló kőszénnel (Sandkohle,) mellynek kisebb darabjai (mint p. o. a komáromiak), nemcsak össze nem tapadnak, de még a nagyobb darabok is kisebbekre töredeznek, magasabb hőfoknak levén kitéve, miért is ezek leg- 1