Vasárnapi Ujság – 1855
1855-07-08 / 27. szám - Rajzolatok a magyar nemzet mivelődésének történetéből. Kerékjártó Árpád 210. oldal / Tudományos rovat
211 nagymennyiségű méhser készítése, árpasor még gyéren s csak a német községekben használtatott, az égett bor (pálinka) pedig még egészen ismeretlen volt. Az építészetet fejedelmeink is mozdították elő a költségeiken létrejött fényes egyházak és tágas monostorokban. A hajógyártásban és hajókázásban még ügyetlenek voltak a magyarok, s azért az ügyesebb görögöknek a vizén ellent nem állhattak. A 13-dik században tetemesen gyérült ugyan a rabszolgaság, és a német gyarmatokban a polgári szabadság gyarapult is, mindazáltal sokat kellett e korban a kézműveket gyakorló néposztálynak szenvednie, mert a világi és egyházi nagyok féktelenek lettek és elvégre az ököljog uralkodott közöttök, a zsidók és izmaeliták az adóbehajtással gyötrötték a népet, a kincstári nyereség miatt minden évben uj és roszabb pénz tétetett forgásba , a tatárjárás mindent elpusztított, és alföldünk szilaj kunoknak lett nyájakat terelő tanyájává. Illy körülmények közt csodálnunk kell, hogy a mesterségek az előbbi századhoz képest még emelkedtek is. Emelései valának a kézműveknek : a nemesek növekedő fényűzése, kik egész sereg udvari szolgáktól környezve éldelgettek, asztaluk nyalánkságokkal és pazar bőséggel kínálkozott, s vetekedtek egymás közt a ruháknak arany és drága gyöngyökkeli ékitésében. Igy cselekvék a királyi udvar is, főkép II. Endre alatt, kinek leánya Erzse német vidékre Thüringiába menő férjhez és jegyajándéka közt ezüst bölcső, ezüst fürdőkád, arany lánczok, selyem, bársony és sok más drága ékszerek említtetnek, és illy becses szépségeket azon német vidéken addiglan még nem is láttak. Továbbá előmozdították a mesterségeket a városoknak különösen 4 dik Béla által pártoltatása; a gazdag városok sorában most is Pest, Esztergom és Pozsony említtetnek első helyen. Végre a czéhek, mellyek e században kezdtek csak nálunk alakulni. Ezek elejénte serkentőleg hatottak a mesterségekre, mert kifejlesztették a tökélyesités utáni törekvést és könnyiték a kézmüczikkekkeli kereskedést. A műipari czikkekből emlitenünk kell a posztót, melly még most is igen gyéren és csak alábbvaló minőségű készíttetett, de a vászonszövés a németek közt mindig terjedtebb len. Jelentős számban voltak az ezüst és aranymivesek, ezt a nemességnek pazar fényűzése is bizonyítja. A szükség mindig szaporította a tímárokat, fegyvercsiszárokat és szűcsöket, jelesen a kikészített bőrök és kivált az irha a németek és olaszok által külföldre is szállíttattak. A serfőzők száma gyarapodott, az árpaser már a magyarok közt is divatos lett, sőt némelly helységek már serfőzési jogokkal is megajándékoztattak. (Folytatjuk.) Kerékgyártó Árpád. Apró közlemények. II. Tasquin festő árjegyzéke. Nem árt néha felkutatni az öreg grapsákat s avult pergamen (irha) tekercseket, sok furcsaságot lelhetni azokban, íme egy drastikus példány. Tasquin Jakab festő és díszítő 17**-ban a g—i monostorban dolgozván, fáradságáért 78 brabanti forintot és 10 soust követelt. Az apát túlságosnak találván az összeget, részletes árjegyzéket s kimutatást kivánt. Pasquin sietett e követelésnek eleget tenni, s benyújtotta árjegyzékét a következendőkben : Árjegyzék a gai monostorban végrehajtott munkákról. 1. A tiz parancsot kijavítottam és fényesítettem 5 f. 12 s. 2. Pontius Pilátust megszépítettem, lemostam a kormot képéről, süvegére pedig egy gyönyörűséges szalagot illesztettem 3 „ 6 „ 3. Sz. Péter kakasának uj tarajt készítettem s néhány tollát kiigazítottam 2 „ 3 „ 4. Az egyik latort jobban a kereszthez kötöttem s egyik ujját kiigazítottam 1 „ 7 „ 5. Gábor főangyalnak szárnyába tollakat tettem s azokat megaranyoztam 6. Kaifás szolgálóját megmostam s arczát kipirosi 14 „ 18 „ tottam 5 „ 12 „ 7. Az eget kinyitottam, megtoldottam két csillaggal , a napot megaranyoztam, a holdat megtakarítottam 8. A purgatórium lángját felélesztettem s néhány 7 „ 14 „ lelket megjavítottam 6 „ 6 9. Hasonlóul bántam a pokollal; Lucifernek uj dependentiát (dependance) készítettem ; egy uj körmöt festettem a kárhozattak előnyére 4 „ 10 „ 10. Heródes öltönyét újra beszegtem, két fogat adtam neki s parókáját kifodroztam és beporoztam . . 2 „ 2 „ 11. Ananiás nadrágot megfoltoztam s mellényére két gombot tettem 2 „ 3 „ 12. Tóbiás fiának, ki Gábor főangyallal utazik, uj harisnyát festettem, s utitarisznyájára szijjat tettem 2 ,, 5 ., 13. Bálám szamarának füleit meghegyeztem, kitakarítottam s két első lábát megvasaltam . . . . 3 „ 7 „ 14. Két fülbevalót csináltam Sárának 2 „ — „ 15. Dávid parityájába uj kavicsot illesztettem, Goliáthnak fejét megnagyítottam s jobb lábát hátrább helyeztem . 3 „ 1 „ 16. Sámson szamarának uj fogakat készitettem 17. Noé bárkájának hasadásait bekátrányoztam, 1 „ 5 „ öltönyére egy ujjat csináltam 6 „ — „ 18. A tékozló fiúnak ingét megfoltoztam, a sertéseket megmostam, vájajokba pedig vizet tettem 19. A samarithai nő korsójának uj fület készítettem . 3 ,, 4 „ 1 „ 5 „ Összesen . . . 78 f. 10 s. Tasquin Jakab. III. Sokszor olvassuk a hírlapi hirdetvények közt : nincsen több aszkóz, nincsen több kopasz fő stb. Furcsán hangzanék , ha egyszerre a szomorú brusszai földrengés után olvashatnók nincsen több földrengés! — vagy legalább nincsen több az építményekre nézve veszélyes földrengés. És mégis épen jelenben illyes valamiről folynak a tanácskozások és vizsgálatok. Mint egy éve annak, De Rheina Wolbeck Edgard—Lonnay és Chervauxi gróf — a hollandi kormánynak egy emlékiratot nyújtott be , mellyben olly építményekről értekezik, mellyek képesek leendnek a legnagyobb földrengésnek ellenállni, kivévén azon egyetlen esetet, ha a föld meghasad s azokat elnyeli. S. E. M. Pached a gyarmatok minisztere azonnal küldöttséget nevezett ki, melly Lonnay grófnak tervét—elméletben theoriában — helyeselte, s csak a kivitel lehetőségére nézve oszlott meg véleményében. Ennek következtében Lonnay gróf egy kis fejtegető röpiratot bocsátott ki, mellyben tervét bővebben kifejtette, s annak kivihetőségét védte; még pedig olly világosan s annyi szabatossággal, minőről e jeles tudósnak minden értekezései tanúskodnak. Jelenben ezen ujabb emlékirat van a hollandi kormány részéről vizsgálat és megvitatás alatt, s a legjobb szándék és akarat mutatkozik e kérdésnek, főleg a földrengések által annyira veszélyeztetett Kelet Indiára nézve olly fontosnak, végképeni elhatározására. Mi ha megtörténik, annak idejében el nem mulasztjuk arra visszatérni. IV. Egy tudós franczia nem régiben felolvasásokat tartván a bölcseletről, hallgatóinak különösen a következő munkákat ajánlotta. 1. La critique de la raison pure — par Monsieur Kant. 2. La critique de la raison practique —par Monsieur Ebenderselbe (ugyanaz). V. Egy elmésségéről ismeretes öreg franczia marquis, ki e mellett nem csekély hiúsággal és hányjavetéssel birt, azt erősité egy társaságban, hogy őt fiatal korában testi gyakorlatokbani ügyességre nézve senki sem multa fölül s mikép jelen-