Vasárnapi Ujság – 1855
1855-08-26 / 34. szám - Életképek a mai napokból. Jókai Mór II. Gonosz háznak gonosz vége 265. oldal / Elbeszélések és életképek - Mi a magyar academia? Edvi Illés P. 265. oldal / Társalmi kérdések és inditványok
266 torkodtam, és ha talán szent buzgóságomban egyet mást az iskolából kicsacsogtam. Ez intézetnek is legelőször czime és elnevezése iránt halljunk felvilágosítást. Hajdan akadémia nevet viselt, a régi görög nemzetnél az a főiskola-épület, melly Athéné főváros közelében tőle % mérföldnyi távolságra, egy berkes tért foglaló nyilvános diszkertben Akademosz nevü épitőmester által hozatott létre, és a mellyet a város Platónak, mint kebeléből született nagy bölcsésznek átengedett tanításra. E kertben hallatta aztán Plató fönséges leczkéit a hozzátóduló görög ifjúsággal; ő maga is lakását abban tartván. Barthelemy, az ő remekmüvében (Anacharsis utazásai Görögországban, II-dik köt. 78. 1.) e kertről azt jegyzi meg, hogy a bejárási ajtónál ^4mor-nak, a szerelem istenének képe és oltára volt felállitva; belől pedig Minervának és más sok istenségeknek szobrai díszelegtek. Jelen korunkban e czim, minden európai mivelt nemzeteknél két értelemben szokott használtatni, kifejezvén 1) az összes tudományok és főtanodák egyetemében vagy kivüle magán valamelly szaki főtanodát, pl. a hittanok, jogtanok , orvosi tanok akadémiáját; 2) tudós férfiaknak egyesületét és társaságát, megállapított szabályok szerint és bizonyos czélra, péld. a magyar akadémia, a nemzeti nyelvnek mivelésére. Ezen utóbbik értelmezést kell tehát vennünk, valamikor magyar akadémiáról hallunk vagy olvasunk. Annak alaprajza és rendszabályai, mind gyárt felállíttatása évében (1831.) 3300 díszpéldányban, 4-edrétben kinyomva, a két hazában minden világi és egyházi hatóságokhoz megküldettek, tudomás és elismerés végett, — de kevesektől megolvasva, ad acta eltétetve rejlenek az irattári csomagokban. De Nemzetiségünk fökincse a nyelv iránt, hazánkban a buzgóság pár évek óta lángoló tűzzel és uj erőkkel felébredvén, az irodalom és az atyák által országgyűlésileg felállított magyar akadémia, megifjudva viszik előttünk a nyájasan égő szövétneket. Nemzetünk soha ennyi ifjú költészt, ennyi eredeti regényszerzőt, ennyi írót és tudományi kapacitást nem eresztett kebeléből, mint a mennyien, — nekünk, maholnap elhunyt agg íróknak, bágyadt lelkünket felvillanyzó örömünkre, — • ...uy évek óta előlépnek. — Nincs hirlap, sőt nincs egy száma hírlapjainknak , melly e térről ne hozna valami kellemes újdonságot. Az akadémiának épen,—valamint a színészetnek, — minden hírlapban állandó czikk van szentelve. Sokszor olvassuk, hogy a magyar akadémia ekkor és ekkor gyűlést tartott , de hogy e szó alatt miket kellessék gondolni, azt ismét kevesen tudhatják. Az a magyar akadémiai gyűlés valami dicső dolog, mellyet színről színre látni és hallani kell, szemmé, füllé kell lennünk, hogy nagy becse szerint róla ítélhessünk. De vájjon hányan élvezhetik e szerencsét! Ez élvezetnek néma pótlékául tehát tessék t. cz. olvasóimnak e kis együgyü czikkel mutatkozni. Már a hely, hol az tartatik, Pest városa legszebbei közé tartozik , u. m. Trattner Károlyi István-féle háznak első emeletében, az uri-utcza felé. A gyülésterem, a József nádor mint pártfogónak képével ékesítve , festött falakkal, parketás pallózatra. Középen a díszes hosszú asztal zöld posztóval bevonva, több helyen felrakott író szerekkel ellátva, és ülő székekkel környezve. A falak tövében is mindenütt szőnyegezett padozat fut körben, vendégeknek. E padozatot mégis középen, az ablakok felöl, megszakasztja a szószék , néhány lépcsővel felemelve. Elöl csinteljes nagy karszékek az első és másodrangú elnök uraknak, kiknek jobbja felől ülnek a tiszteletbeli tagok, bal kézre a két titoknok és a rendes tagok. Az elnöki szék mögött áll a szép kis szavazási asztal, mellynek majdnem minden gyűlésben adnak dolgot. Az asztalka fölött, zárt ládikák állnak jobbra balra, és közöttük egy nyilt lyuk a benyúlandó kezeknek. A jobbról álló ládikának felirása : Igen, a balogé Nem. Szavazáskor aztán a jelenlévő tagok székeikről gyorsan felkelnek , az asztalfiókban találtató golyócskákból kiki egyet vesz, s a lyukon benyúlva vagy az igen-es vagy a nemes ládikába veti, titkon, látatlanul. Végződvén a golyóhányás, a ládikák kihúzatnak, a golyók számba vétetnek, s kész az eredmény ártatlanul, kevés percznyi idő alatt. A teremhez 3 előszoba vezet, mind diszes bútorzatokkal, mellyek belsőjében, mint a titoknok irodájában többnyire mindig találhatsz tagokat, működésben. A legkülsőbb előszobában pedig az akadémiai szolga tartózkodik huzamosan, ki a teremet látogatóknak mindent szives készséggel megmutat. — Ugyan a Károlyi-házban, találtatik az akadémiának irat- és könyvtára is. Mindenüvé vörös márványlépcső visz fel. Gyűlésekről lévén a szó, azok osztályi (kis) összes, igazgatósági és nyilvános közgyűlések. Ez utolsók, hirlapok utján is előre köztudomására juttatnak mindenkinek, és az egész nagy publicumnak nyitva állók. Itt leginkább csak a kis gyűlésekre szorítkozunk, mint legujabb szerkezetükben kevésé ismeretesekre. Kis gyűlések éven át, — a kéthónapi nyári szünidőt kivéve,— tartatnak minden héten egyszer, egy óráig sőt tovább is, az elnöktől meghatározott napon, többnyire szombaton , reggeli vagy estvéli órákban, a tudományok hat osztályai szerint. Ezek pedig : nyelvészet, philosophia, mathematikai osztály, történelem, jog- és természettudomány. E szakokban renddel felváltva következnek a kis gyűlések , vagy a mint egyik , másik jobban szükségeltetik. Az illető r. tagok, sőt a levelezők is, helyben, a titoknok által egy körlevéllel meghivatnak az elnök nevében,a kik mindenkor nem eléggé dicsérhető buzgósággal, pontosan megjelennek, annyi számmal, mennyi a szükségelnek minimumát a kilenczet mindig fölülmúlja 20—30-ig. Példásan megjelenik a lelkes gróf elnök úr is, ha Pesten van. Pesten nem lévén, helyt áll a másodelnök. Midőn pedig történnék , hogy a fővárostól mindkét elnök távoznék, akkor a jelenlévő tagok választanak helyettes elnököt a tiszteletbeli tagok közül, — az idősbiket rendszerint. — A kitűzött óra ütvén , a gróf elnök fényes equipage-án ott terem, megy a gyűlés teremébe egyenest, követik az előszobákból utána sereglő tagok, letelepülnek mindnyájan; az ajtók a szolga által betéteznek, és a gyűlés elkezdődik. Nemtag és vendég csak az elnök engedelmével léphet be. Sőt bármi előadandó tárgyak is a titoknak hite tudta nélkül nem történhetnek. Most jövök a legérdekesebb pontra, a kis gyűlések tárgyaira. A gróf elnök szól elsőben, ha van neki mondandója, pl. időközben felső hatóságokról hozzá érkezett rendeletek, stb. efF. De többnyire a titoknak hozza magával az időközben felmerült újdonságokat, és teszi róluk jelentéseit. Ö vezeti fel a vendégeket (ha illyek vannak), külföldi utazókat, vagy vidéki honfiakat, kik Pesten időzvén az acad. gyűlésben részt venni kivánnak. Jelentkeznek pedig néha nagyérdekű vendégek, minő volt 1850-ben. Aug. ama híres chinai missionarius Gützlaff Károly, ki egyszersmind jeles felolvasást is tartott németül a chinai nyelvről, a Dzungarokról,mint chinai birodalomi népfajról, stb. Ugyan a titoknok nyújtja be az akadémia költségén messze külföldön utazó tagtól haza küldött tudósításokat időről időre. Továbbá ő jelenti, ha valamelly tagnak halála történt, és rövid emlékbeszédet tart fölötte. Ö mutatja be a külföldi akadémiák kölcsönben megküldött adtáikat, a befolyt ajándék-könyveket. Ezek után, — vagy midőn semmi előadandó nincsen, a letelepülésre közvetlen, a kész munkával jött tag egyenest a szószékbe lép és olvasást tart, minden közbeszólás nélkül. A felolvasási művek pedig tudósnál tudósabbak, — néha töménytelen vizsgálódások, vas szorgalom, fáradság, költség és idő-áldozatnak olly eredményei, mellyeken elbámul az egész gyűlés, pl. Magyarországnak hajdani tengeri viszonyairól, — a Dunának régi Ister nevéről, — a kozár népről, — a fin és magyar nyelv feltűnő hasonlóságáról, — a velenczei tó fölötti szirt-bokrokról, mint svéd modorú (Runamo nevü) emlékekről a kőkorból, .... stb. eff. Többire legyen tudva minden hazafiak előtt, hogy a magyar akadémiának főczélja, hogy a minden szaki tudományokat és szép művészeteket — magyar nyelven mivelje és terjessze; — aztán, hogy a magyar nyelvet, mint a főczélra egyedül használandó eszközt, mivelje, gazdagítsa, tökélyesitse. Politika és vallás a magyar akadémia termeiből kizárvák. A kis gyűlések végbe vitt dolgai, időrend szerint nyomtatásban is kiadatnak Akadémiai Értesítő czim alatt, mellynek példányai a tagoknak ingyen megküldetnek füzetenként; de mint