Vasárnapi Ujság – 1855

1855-01-21 / 3. szám - Kapuvár. Zerpák Antal 21. oldal / Nép- és tájrajzok; ismertetések; utleirások - Nagy-Szöllős. Osváth 21. oldal / Nép- és tájrajzok; ismertetések; utleirások - Hani Istok. Zerpák Antal 21. oldal / Természettudomány

A kis a. b. c. d. e. stb. betűkkel jegyzett küllőket pótló megvasalt, csövek, o a csövekben majd a körhöz, majd az agyhoz gördülő vasgo­lyók. A kis arabs számok közül az 1.2. 3. 4. 5. 6. azon pontokat mutat­ják, mellyek irányában a csőkben lévő golyóknak a kerék agyán kell nyugodni; a 7. 8. 9. 10. 11. 12. számok pedig azon pontokat jelölik ki, mellyek irányában a csőkben lévő golyóknak az agyról kifelé a kerék karimájához vagy körhöz kell gördülni. A a jobb oldal, B bal oldal. Ha már a kerék kül erővel mozgásba hozatik, mire egyébiránt mechanikai örök mozgánynak semmi szüksége, akkor a 6-dik szám irányában állott küllő a 7-hez közelítvén, a benne lévő előbb az agyon nyugodott vas golyó legördül a kör szélére, vagy a kerék karimájára, s azon marad a 8, 9, 10, 11, 12-dik számnak irányában is. Elhagyván a 12-diket a­mint az 1-hez közelít, ismét az agyra visszaesik, és azon nyugszik 1, 2, 3, 4, 5, 6 számok irányában mindaddig, míg a 7-hez nem ér, a­mikor ismét kigördül. Ugyanez történik minden csövekben lévő többi golyókkal egy­másután. E szerint a 7, 8, 9 számokra néző s a kör szélére gördült golyók a kereket B felől lefelé nyomják, de az A oldalról a 12, 11, és 10-dik számok irányában, a kör szélén fekvő golyók, épen annyi súl­lyal a ke­reket visszafelé nyomják, tehát a kerék mozgását lehetetlenítik és 9, 8 és 7 számokra néző golyókat tökéletesen egyensúlyozzák, következőleg a kerék magától soha egyet sem fordul, nem még akkor sem, ha a kerék­nek külerő által egész egy ívnyi fordulat adatik, vagy épen a kerék egy­szer vagy többször megfordíttatik. Quod erat demonstrandum. **) Bocsánat egyébiránt nemes lelkű hazafi! Tudom hogy minden apának kedves, a maga gyermeke. Ha­bár mechanikai örökmozgány a lehetőség határán túl van is, talán összetétel útján, mágnesi vagy ruga­nyossági erő, vagy épen mindkettő alkalmazásával, még idővel a közhirré tett képletből valami válhat. Így például, ha a 6-dik szám irányában az agyon nyugvó golyó, mielőtt a küllő lejtőséget nyerne, a keréken kívül helyzett mágnes által a kőr szélére csalathatnék, vagy pedig e helyett a 12 számra néző, ruganyossági erő által az agyhoz visszalökethetnék, akkor a nyomó erő egy golyóval szaporodik a visszatartó súly pedig an­­nyival kevesebbednék, így a kerék, mind addig, mig szerkezete ép, ma­gától forogna. Derék mégis, hogy a véghetlen becsü mechanikai örökmozgony képlete is olly egyéniség agyában villant fel, ki a resignátió és nél­külözés teréni működésre hivatott egyházi rendbe tartozik, melly a hon javát legfontosabb anyagi és szellemi javitásaival olly szem­betünőleg eddig is előmozditotta. Legderekabb pedig az, hogy a tudós és nemes lelkű Szakmár­ ur, milliomokat érő s általa kivihetőnek hitt találmányát, a hon­os emberiség iránti legtisztább szeretetből, minden önzési előfel­tételek nélkül, közrebocsátotta. Srám Sándor Somogy megyében dec. 19-kén 1854. Z­ataky Pál, evang. prédikátor. Kapuvár, mint a név maga is mutatja, erősség volt, melly a Rába folyó s a meggátolhatlan posványság miatt a törökök ellen elég erős vé­delemben állott; eme várnak erődítését, s jó karban tartását országos törvényeink, millyenek az 1559-ki 30. §, s utóbbiak elhatározták. Emez erősség 1656-ban a Bádeni herczeg által elfoglaltatott, s a várban nagy­mennyiségű, a törököktől hátrahagyott hadi készlet esett zsákmányul. Monda szerint a török foglyok egy része karóba húzatva, más része füst­tel elemésztve, az úgynevezett „Pili" kert felé ma is látható „rabok dom­j6"nél temettetett el; később Rákóczy Ferencz követői által 1708-ban nagyobb részt szétszóratott, s utóbb mostani állapotjában lakhatóvá té­tetett. Kapuvár valaha egyszerűen csak Kapu-nak neveztetett, s utóbbi szójárás után csatoltatott hozzá a Vár név, mint ezt egy kezemnél lévő 1389-ki eredeti okirat tanúsítja; — mellyben áll : Nos .... Castellanus de Kapu Comes Comitatus Suprumiensis, et Judices Nobilium de Raba­kuz damus . . . sat. dátum in Bugoizló (a mai Bogyoszló) 1389. E vár­nak őrizetére magából a helyből rendeltettek bizonyos számú őrök, kik „hajdúknak" hivattak, melly szolgálatukért bizonyos mennyiségű föl­det kaptak, s innen vannak a mai, számra mintegy 86 hajduhelyesek; ezen értelemből vették eredetöket az úgynevezett „ Várföldek" is. Lakossága, Gartha s Vitnyéd hozzátartozó fiókhelységekkel, a hatezeren jóval felül van, kik az áldott, s bőtermékenységü öntés-földben a legjobb búzán s egyéb gabonanemeken kivül dohánytermesztéssel foglalkoznak egya­ránt; a vitnyédi (Lettinger) hires dohánynak ki ne hallotta volna hirét ? ugy a kapuváriak s garthaiak is jeles dohánytermesztők, évenként 6— 7000 mázsát a három hely megtermeszt; a kapuvári s garthai lakosok annyira értik a dohánytermesztést, hogy kedvező időjártával — mint a millyen a most elmúlt is való — aratás után túróföldben is sok szép do­hányt termesztenek az úgynevezett „magyar fajtából," s igy kétszeres hasznot húznak e Kanahannak nevezett földön. Kapuvár határában jó legelők levén, s igy jó és 30k széna teremvén, hizlalt barmaikat Sopron­ban jó nyerességgel adja el néhány idevaló ökörkereskedő, szénáját pedig örömest veszi meg az Ausztriából lejövő németség, valamint a Répcze­menti lakosok is. A Rába folyón dereglyéken szállítják Győrig az ölfát, valamint a híres báró Szinaféle czukorgyár számára 13 Szent-Miklósra, s viszont a dereglyék só, liszt s deszkával rakottan úszkálnak fel a Rába hidjáig. A lakosság egy része jól birja magát, minden kevés föld mellett is, de nagyobb része a sor­­s borkorcsmák, nemkülönben a számos zsidóbol­tok pálinka lakozói; s ezt még asszonyaik is értik, s innen van, hogy e rendetlenség, csenevész, satnya, testi lelki szegény néppé fajitja el a kü­lönben vidor kedélyű, egészséges fajzatot; minek több elszegényedett család nyilvános bizonysága. Nem hagyhatom érintetlenül e helyen Kapuvár szellemi mivelődé­sét sem. Milly fokon áll ez? bizonyítja az, miszerint e nagy kiterjedésű helyben alig 170 —180 két nembeli ifjú jár iskolába, hasztalan minden szép szó, fenyegetés, erőltetés — büntetés; a szülők gyermekeik ruházat­lanságáról panaszkodnak, s ezek mégis egész nap a hidegben mezítláb látnak, futnak. Hát a vasárnapi iskolákról mit mondjak? A magas kor­mánynak eme czélszerü, üdvös intézkedése nálunk még parlagon hever, vasárnap délutánként minden erőködésünk daczára csak öt apró lányka jár el; az iskolákba nem járók nevei az itteni cs. kir. biróságnak adattak át. Igaz ugyan, hogy iskolaházunk nagyrészt leromlott állapotban van, de a nehéz körülmények között igazán szivén viseli ennek, valamint a düledező templomnak is sorsát az egyébiránt vallásos lelki­ s jóra töre­kedni látszó lakosság. Ennek bizonyságát adta akkor, midőn mind a papi, mind a mesteri állomást állásaik nehézségénél fogva javította. Hiszszük Istenben vetett bizodalommal, hogy Kapuvárott a nép erköl­csös viselete, s szellemi miveltsége napról napra gyarapodásban leend. Meg kell említenem a természetnek egy csudálatos tüneményét, melly a mult században, a Hanyságban talált s a keresztségben István nevet kapott, s utóbb Hany Istóknak nevezett 8 éves gyermeken mu­tatkozott; ki is vizből fogatván ki hálóval, a vizi teremtmények hajlan­dóságával s természetével birt, kinek hosszabb viszontagságait, és életét körülményesebben a jövő levelemben közlendem. Addig is az Isten áldása maradjon velünk! Zerpák Antal. Nagy-Szőllös mező- s egyszersmind fővárosa az egykor kisded, de önálló Ugocsa megyének, melly névhez sokan életből is „non coronat!" melléknevet ragasztanak. Ezen adoma fels. Mária Terézia királylyá ko­ronázásakori országgyűléstől származik : az ugochai követ, mintha a hon­gyűlésen a nagy vitatkozások miatt el­szunnyadt volna, azonban egy hevesebb vitázásra fölébredt, melly minden megyekövet „coronat" sza­vában tört ki, — erre álmosan ő is fölkiált : „Ugocha non coronat!". . . Bocsánat e gúnyos adoma szerzőjének; de mit ezzel akart értelmezni, nem érte el czélját, sőt bennünk épen ellenkező ha&tet szült, a követke­zés megmutatta hatását. De helyismereti czélunktól igen nagy ugrást tevénk, s illy régi szó­hagyományt is kár volna elhagyni, hogy ha közlésünknek némi érdeket akarunk kölcsönözni; tehát Nagy-Szőllős a háta mögött észak-keletnek fekvő Fekete-hegy tövében fekszik, nevét a rajta termett hajdan nagy bő­ségü, de még most is jóhirü szőllőtől nyerte, melly a hegyaljai borokkal A rajzolat magyarázata. Táj- és népism­ertetés. Kapuvár. Honunk minden tekintetben egy kimerithetlen bánya, mellyben naponta különféle nevezetességek, mind meg annyi drága kincs találhatók. Alig van egy talpalatnyi tér, hol valami érdekest, ha igazán kutatni akarunk, ne találnánk. Ezt napvilágra hozni, s összegyűjtve egy egés­szé alakítani, legyen minden honfi kötelessége. T. Paur Iván jeles ré­giség-kutatónknak a „Pesti Naplóban" megjelent „Rábaközi bib­ikon" czimü czikkje inditott arra, hogy a mit Kapuvárban, mint régebben is hír­neves m. városban s környékén találok, átadjam némi szellemi élvezetül a „Vasárnapi Újság" érdemes olvasóinak. »*) Ha a küllők a centrumból huzatnak is, az eredmény ugyanaz, azaz a kerék magától nem forog. ?•

Next