Vasárnapi Ujság – 1856
1856-03-23 / 12. szám - Az állatok világolásáról. Dr. Hegedüs 101. oldal / Tudományos
Világító tehetséggel nemcsak e bogarak, de más rovarfajok is bírnak. Illyen a szurinámi lámpahordozó, mellynek fényénél kényelmesen olvashatni. Illy fénybogarakkal lepett fa, főleg párosulás idején,midőn legszebben fénylenek, pompás, bármi tűzi-játékkal vetélykedő látvány. E sajátságos tulajdonsággal főleg az alsóbbrendű állatok, különösen a tengeri ázalékférgek (infusoriák) s puhányok (molluskok) vannak felruházva, s ezek okozzák azon felséges látványt, mit tengeri villámlásnak neveznek. Ha már a kis sz. János-bogár villogása érdekesen meglepő, mennyivel meglepőbb lehet azon látvány, midőn a tenger vizéből, a tűz legelkeseredettebb ellenéből lángokat lát a hajós hajója körül fellobogni. „Hatalmas vihar után, úgymond Péron, hajónk erős széltől vitetve sebesen szánta a tenger nyugtalan hullámait. Az égboltozat nehéz felhőkbe borult s koromsetét és fogott körül bennünket mindenütt. — Egyszerre nem messze hajónktól a setét tengerből láng lobog fel, melly széles csíkokban hajónk oldaláig kigyóz. Mindenki a hajó fedélzetére a szokatlan látvány bámulatára tolong. Néhány percz alatt az óczeán tüzárként lobogó részére jutunk, — de milly nagy volt meglepetésünk, látván hogy e sajátságos fény kisebb nagyobb tengeri állatokból sugárzik elő. Fénylő testeik majd tüzes golyók, majd izzó vasrudak és forgácsok gyanánt hajtottak a hullámokon fel-alá." Az állatfaj, mellyről Péron emlékezik, a fejetlen puhányok családjához tartozik s Péron igen jellemzőleg tűztestnek (pirosoma) kereszteli. Számos tengeri ázaléjt teste szinte világos, sőt vannak természetbúvárok, kik ez erőt valamennyi tengeri állatnak tulajdonítják. Sajátságos, hogy a mozgás a világolást elősegíti, ezért legszebb ott, hol a hullámok törődnek, például a hajó púpjánál, a hajó által szántott barázda fodrozatos szegélyein, s ott, hol az evező a vizet csapkodja, illyenkor a lapátokról lecsurgó vízcsöppek száz színben csillognak, mintha megannyi gyémánt, rubin, topáz, s tudja Isten, minő más drágakő hullana róluk, ugy hogy a néző szeme csakhamar káprázni kezd. Nagyító üveg alatt minden kis ázalék teste száz villogó pontot mutat, melly majd kigyúl, majd ép olly gyorsan elalszik, hogy újra fellángoljon. Milly szerfelett csekély az egyes puhány világító ereje, kiderül onnan, hogy egy természetbúvár leszűrés által vagy négy-öt kalán ázalékot gyűjtött össze, s ezek világánál megismerhette ugyan zsebórája számjegyeit, de egy kalán 10,000nél több férget tartalmazott!! Istennek furcsa teremtménye az ember! nem elég neki e kisded teremtménynek szelíd fényében gyönyörködnie, nyugtalan elméje tudni kívánja azt is, hogy mi végett és mi által fénylenek? — Voltak, kik azt tárták, miszerint az ázalékok leginkább azért ragyognak, hogy a tenger sötét mélységeiben élő egyéb állatok, bennük eledelükre így könnyebben találhassanak; mások azonban, s alighanem helyesebben úgy vélekednek, hogy fénylésüknek más ennél nemesebb czélja vagyon. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy a testükből kiömlő fény párosodás idején legélénkebb, s így azt hiszik, hogy a fény a nemek közelítésére szolgál. Ennél érdekesebb azon kérdés : mi által ragyognak ? mi idézi bennük elő a fényképzést? Valószínű, hogy a fénylés lassú égésből ered, mert valamint a sötétben csekély dörzsölés mellett ragyogó és világító rilló (phosphor) szabad [levegőn csak lassan és érezhetlen meleggel ég, tiszta élenységbe tétetvén pedig gyorsan és vakító fénnyel ég el, — ugy a fénybogár is, tiszta élenybe záratván, gyönyörű fénnyel ragyog, de néhány pillanat múlva elhal; — a tüzet nem tápláló légnemekben ellenben fényét veszíti. — E magyarázat mindazáltal csak a szárazon tartózkodó rovarok fénylését bírja megfejteni, a tenger vizében élő ázalékok ragyogásának értelmezésére elégtelen. — Miért is más tudósok e fényt villanyos — elektrikusfénynek tartják , melly a testükben fejlődő villanyfolyadék kifolyása volna. E vélemény megállapítására szolgál többek között azon körülmény, miszerint tengeri utazók erős tengervillongás alkalmával ép olly kénes szagot érzettek, mint minőt erősen megtöltött villanyüteg (elektrikus battéria) közelében tapasztalhatni. Ha e nézet valónak bizonyul, uj tanúsága leend annak, mint nyilványul a természet egy és ugyanazon ereje a legkülönfélébb tüneményekben, a legellenkezőbb viszonyok között. — Azon erő, melly a fénybogár szelíd ragyogványában az ember gyermekded kedélyét gyönyörködteti, — melly a tenger hideg habjaiból lángolva lobog fel, egy és ugyanaz azon hatalmas erővel, melly a viharfelhőt dörögve hasítja, s mellyben pogány eleink Istennek — hadúrnak félt nyilait vélte pillantani,— s mellyet korunkban villanyosságnak nevezünk. A medve a kecskeakolnál. Sokat vitatkoztak már a költők és nem költők a felett, hogy a róna és hegyes vidék közül, mellyiknek van több előnye a másik felett? Annyi bizonyos, hogy Petőfi költőivé, regényessé tette alföld végtelenül unalmas rónáit, de azért, a Balaton Kárpát és Erdély hegyes vidékeinek is mindenki elismeri vonzó regényességét. Fényoldala mellett azonban mindegyiknek van árnyoldala is, így senki sem tagadhatja, hogy a rónaság minden nagyszerűsége mellett is szunnyasztólag unalmas, a hegyes vidék pedig, kivált a havasok, minden regényességük mellett számtalan veszéllyel fenyegetnek. Gyakran megesik itt, hogy a vigyázatlan utazó este ledől a bokor alá szunnyadni és reggel valamelly vadállat gyomrában ébred fel! Nyáron, kivált mint Sweiczban atalán szokás, hóolvadás után, a selyem füvű hegyi legelőre hajtják fel a csordát, nyájat, melly ott is nyaral. Hanem néha drágán is fizetik meg a jó fű árát. Gyakran megesik, hogy fényes nappal a pásztor szeme láttára dézsmálják meg a nyájat, csordát,ragadozó állatok, millyenek a sasok, medvék, farkasok, rókák stb. Éjjel pedig felkeresik az ólakat , istálókat, sőt még nappal is megteszik azt. Mult számunkban látható képünk ép egy illy jelenetet ábrázol, mellyen egy medve tisztelkedni óhajtván a kecskéknél, jobb kezével mintegy kopogni látszik ha valljon szabad-e? Elképzelhetni azon örömet, mellyel odabent a bátorszivű kecskék e leereszkedő megtiszteltetésre éreznek! Az illy látogatások azonban ritkán szoktak veszéllyel járni, mert az ólak szilárd anyagból épitvek, és a pásztorok őrszeme is igen éber. Egy másik kellemetlensége a hegyes vidékeknek, kivált a havasoknak, a meredek, sikamlós utak, a hógörgetegek, az esőzés vagy hóolvadás által támadt vizömlések stb. Mindezen nehézségek keserű cseppekként vegyülnek ama felséges élvezet közé, mellyet az illy vidékek regényessége nyújt. És igy még sokáig eldöntetlen fog maradni azon kérdés, a róna és hegyes vidék közül mellyik bir nagyobb előnynyel és elsőbbséggel a másik felett. Egyébiránt ez ízlés dolga. J. L. Iskolai és egyházi ügyek. * Tekintetes nagy-lónyai Lónyai Menyhért ur, megvásárolván az urányi csődtömegtől terjedelmes birtokát, örök emlékül 30 p. évenként fizetendő forintokkal járult a lelkész fizetéséhez, a tagosítás behozataláig, akkor pedig a törvények által megszabott földmennyiséget ott adja ki, hol az egyházi férfiak magukra nézve legczélszerűbbnek ítélendik. Ami még ennél is több : az iskola számára, kézikönyvekre, irószerekre, térképekre, s apró jutalmazásokra évenként ajánlott 20 p. forintot. Vegyen tőlünk a mélyen tisztelt ur köszönetet, Istentől áldást, e szép családnak sok százados életet! Mező-Szentgyürgy, február 27. Vidékünkön különösen a prot. egyházak egymással versenyeznek a falusi népiskolák építésében, s azoknak a mai kor igényeihez szükséges átalakításában. Enyény már ez előtt pár évvel igen szép és nagyszerű iskolát épített s nyitott meg, három tanteremmel, ugyanannyi tanítóval. A mult őszszel pedig Lepsényben a prot. hívek egy gyönyörű urilakot vásároltak meg Purgl Sándor úrtól, s azt a szűk régi iskola helyett, néptanodává alakították. — Lepsénynek tőszomszédságában van Mező-Szentgyörgy. Itt is fellelkesültek a prot. hívek, s a mult napokban, egy házhelyet vásároltak 800 pengő forinton, mellyre alapjából uj, elég tágas iskolát akarnak, Isten segedelmével, pár év alatt építeni. — A vasárnapi iskolák is vidékünkön mindenütt fennállanak; mulasztások igen ritkán fordulnak elő, mert a hanyag szülőket a cs. kir. szolgabírói hivatal szigorúan megbünteti. Az illy büntetéspénzekből aztán egy kis cassa alakul, „iskolai pénztár" czim alatt, mellyből a szegény gyermekeknek lábbelit, és könyveket vásárolnak. — Falunkban, karácsony előtt, szomorú esemény adta elő magát. A helység jegyzője — ki meg kell vallani csak csekély miveltséggel birt — egyik zsidó korcsmában hányavetiségből egy iizénél több pálinkát megivott, utánna csak hamar roszul lett, s egy napi és fél éjszakai iszonyú kinok után meghalt, özvegyet és négy neveletlen árvát hagyván maga után. Illy szomorú következménye lehet a gyalázatos pálinkaivásnak! És mégis hányan vannak, kik avval mértékletlenül élnek ? hányan, kik a miatt, ha nem is hirteleni, de lassú halállal múlnak ki? hányan, kik a miatt értelmükben elbutulnak, a gondolkozásra és munkára alkalmatlanokká lesznek, s végre koldusbotra jutnak? hányan, kik elerkölcstelenülnek, s minden vétekre ve TÁRHÁZ.