Vasárnapi Ujság – 1856
1856-06-08 / 23. szám - Bizodalmas szózat. Dr. Szabó D. 194. oldal / Értekezések - A gyémánt. Dr. Hegedüs 194. oldal / Tudományos
194 Ki ezzel nem gondol, még a vágy se bántja; Nagyobb ökör annál mellyik földjét szántja. Azért hát, hogy ne ess e szörnyű hibába, Ha tiz gyermeked van is járasd iskolába, Magad pedig olvass jó könyveket földi; (tájszólás : barátom) Meglásd szived, lelked, örömmel betölti. A szolgádnak több kell fejeléscsizmára Mint a Vasárnapi könyvtár évi ára. . . . .... De szép volna aztán szántogatás mellett Tudni, ki szerzette nekünk ezt a földet. Hogy a halom, mellynek hátát fölhasgatod, Mikor, kik testéből emelkedett fel ott . . . A csont, mellyet ebéd a földből kiforgat, Ezen földet védve, csendesen ott porlad. Merre esik Poson? s híres Budavára? Visegrád? s a székely bérezés kis hazája? — Mi az az üstökös ? menydörgés, szivárvány Az a szilaj villám? szép volna tudni ám . . . De ha nem olvasunk soha életünkbe' Bizon nem sétál az magától fejünkbe. .... Szóval tiszta erkölcs mellé mivelt lélek . . A hetedik égbe is eljuthatsz vélek. — Kis József. A gyémánt. Beudant nyomán Dr. HEGEDŰS. Az ásványország azon tagjai között, mellyek ritkaságuk, csillogó fényük s nagy keménységük által az emberek figyelmét régi idők óta nagy mértékben magukra vonták, első helyen áll a tündöklő gyémánt, a drágakövek fejedelme. Micsoda tehát, hogy e drágakő a világ nagyainak s gazdagainak bitvágyát felébresztette, s hogy némellyik nagyobbszerü példány, viszontagságai miatt, még a világ történetében is helyt talált. A gyémánt rendszerint átlátszó, sajátságos fényű, üvegszerü test s a földön ismert testek legkeményebbike, melly aczélt, üveget, kovát karczol, a nélkül, hogy ezek által legkisebb mértékben is karczoltatnék. Természeti alakja több kisebb nagyobb mértékben szabályos lapok, élek és csúcsok által képezett jegecz (kristály) s daczára keménységének törékeny, ugy hogy porrá zúzva finom lisztalakban nagyobb gyémántok csiszolására használtatik. Fajsúlya 3,52, vagyis a viznél három és félszerte nehezebb, ellenben a vasnál kétszerte, az aranynál ötszörte könnyebb. A gyémánt csak ritkán egészen tiszta, sőt néha a legszebb példányokban csekély pontot vehetni észre. Vannak azonban szines gyémántok s ekkor, főleg ha kékek, vagy rózsaszínűek, keleten igen nagyra becsülvék. Vannak feketék is, mellyek átlátszhatlanok, mindazáltal igen szépen kiköszörülhetők s ritkaságuknál fogva nagybecsüek. A gyémánt eredeti hona, hol t. i. eredetileg találtatott s honnan eddigelé a legszebb példányok kerültek. Keletindia, hol a golkondai világhírű gyémántbányák találtatnak. Ujabb időben Braziliában s századunkban Szibériában, az Ural hegylánczán találtattak gyémántok (az első 1829-ben). A gyémánt fövénykőben, de gyakrabban ennek görgetegében, kavics és agyag közé vegyülve találtatik, ugy hogy sár és iszap takarja a legdrágább követ Találási helyének viszonyaihoz képest mosás által, mint a sárarany, nyeretik, mi daczára nagy értékének, olly fárasztó és költséges munka, hogy arra csak rabok alkalmaztatnak. Ezen rabok felette szigorú felügyelet alatt állanak, igy p. o. egészen mezítelenek, s még igy is végzett munka után megmotoztatnak, mindamellett töménytelen mennyiségű gyémántot elcsennek azáltal, hogy észrevétlenül egy szemet elnyelnek s azután ürítéseikből kiszedik. A felügyelők rég ismerék ezen cselt s a szegény szerecseneknek nem egyszer kell akarva nem akarva hashajtót bevenni, hogy ez után még beleik is megmotoztathassanak, mindazáltal az elcsent gyémántokkal kiterjedt dugáruság űzetik, melly évente milliókat hoz forgalomba. Mig a gazdagok minél több és szebb gyémántok után vágytak, a tudósok igyekeztek kitudni, mi legyen a gyémánt, micsoda anyagból állana, míg egyszer esetleg reá akadtak. Egy franczia tudós több apró gyémántot egy nagyobbá akarván összeolvasztani, egyszerre nagy meglepetésére, észrevéve, hogy a kis gyémántok nem olvadtak össze, hanem az erős tűzben a szó teljes értelmében füstbe mentek, vagyis elégtek. E sajátságos kisérletet többször próbálták, s ime a gyémánt mindannyiszor eltűnt, elégett, vagyis a levegő elenyével egyesült. — A gőz nem, melly fejlődött, szemarany volt, miből kitűnt, hogy a drágakő ugyanazon anyagból van, mint a közönséges faszén, csakhogy minden idegen zagyvaléktól ment, azaz tiszta és jegeszedett állapotban. Mint gondolni lehet, a tudósok azon kezdték törni fejüket, mint lehetne szénből gyémántot csinálni, ami még az aranygyártásnál is jövedelmezőbb volna, csak tudná az ember annak módját. De ép itt van a bökkenő, mert arra mindenekelőtt tudni kellene azon feltételeket, mellyek alatt a széneny jegeczesedik, ezt pedig mind ez ideig nem tudni. Szépeinknek illy formán még egy kis ideig kellene várni, mig gyártott gyémánttal piperézkedhetnek. Mindamellett, ki tudja, nem érjük-e meg, hogy Pesten illyforma czímtáblát olvashatunk : „Női gyémántgyár raktára." Ki hitte volna csak 20 év előtt is, hogy mi Londonban történik, néhány óra múlva Bécsben, Pesten tudassék, s mégis ugy van. Bármi nagy légyen is a nyers gyémánt értéke, nem bir még azon szabályos alakkal, melly folytán a sugarakat olly kitűnő módon megtöri, miért is azt ki kell csiszolni, vagy köszörülni. A gyémántot azonban csak saját pora és huzamosb munka által lehetvén szépen csiszolni, természetes dolog, hogy ez által a gyémánt értéke ismét emelkedik. A gyémánt-köszörülés mesterségét németalföldi, brüggei születésű Bergue Lajos találta fel; az előtt csak eredeti nyers állapotukban voltak láthatók Mig egy karat (4 grán) nagyságú nyers gyémánt 100 pftot ér, már egy ötszörte nagyobb nem ötször de húszszor annyiba, vagyis 1000 pftba kerül. A köszörülés által nyert alak a rozett (rózsa) és brillant (tündöklő). Az első alakra laposabb, a másodikra vastagabb kövek köszörültetnek. Történetileg híres gyémánt a Sancy-féle s az indiai Kohinur Az első merész Károly burgundi fejedelem birtokában volt, ki azt a nancyi csata alkalmával sisakján viselte, a csatát azonban s a csatában életét vesztvén, e drágakő egy helvét közvitéz kezébe esett, ki becsülhetlen prédáját egy ezüst forinton eladá. Igy került Antal portugali király birtokába, ki pénzre szorulva, azt 100,000 ftért Sancy nevü franczia nemesnek eladta, kitől a franczia királyok kapták. — Jelenleg Oroszországban őriztetik, hova 1835-b. 500,000 rubelért vándorolt. Minden eddig ismert gyémántoknál nagyobb a Koh-i-nur, vagy fényhegy, melly Indiában eredetileg óriási arany halványnak egyik szemét képezte, s mellyről már a legrégibb hindu hősköltemények emlékeznek. Delhi bevétele után a fejedelmek kincstárába került, sok urat szolgált. Eleinte Mahmud Badscah birtokába került, kitől Nadir scah, perzsa fejedelem, csel által megkerité. Tudtára esvén t. i. neki, hogy Mahmud fövegében hordja a gyémántot, midőn egyszer barátságot kötöttek, az egész udvar előtt arra kérte fel Mahmudot: barátságjeleül cserélne föveget. A szegény Mahmud mint győzött engedelmeskedett, a fövegek cseréltettek, s Nadir e fogás által a gazdag kincs birtokába jutott. Nadir halála után a svabuli dynastia birtokába esett s Schujah schahhal 1812-ben Lahoreba jutott. Rundsit-Szing, lahorei fejedelem, hirét hallván e kincsnek, minden áron meg akarta szerezni. A szemeitől megfosztott Schujah neje volt gyanitólag e kincs birtokában. A szegény nő cselédsége több heteken át kenyér- s vízre szoríttatott, de ezek mit sem vallottak, végre a Begum, Schujah neje, szinte böjtölésre kényszeríttetett, de hasztalan. Schujah hogy nejét további kínzástól megmentse, maga adá át 1813-ban, június 1-én, a drága kincset. Így került Lahoreba, hol karpereczbe foglalva, a koronaékszerek között őriztetett. •— Miután a 7 éves Delib-Sing az angol kormány által elismertetett s a fiatal uralkodó mellé angol kormányzó neveztetett, kiütött a sikh seregek zendülése, melly az angol sereg által elnyomatván, a drágakő az angolok martalékjává vált s Londonba vitetett, hol az 1853-ik évi kiállítás alkalmával a galambtojás nagyságú kő a bámulók figyelmét magára vonta. A Kohi-nár még nincs kicsiszolva s arra több év fog kelleni, de azután nem leend egyhamar párja. Bizodalmas szózat a lelkiatyákhoz és tanítókhoz egy balítélet ügyében. Népünk tudós és jó akaratteljes lelkészeihez s tanítóihoz intézek szükség által előidézett néhány szót. És pedig cselekszem ezt nem tanítani akarásból, a mi bizonyosan fölösleges lenne; sem azon véleményből, mintha e tisztes kart hivatala egyetemes teljesítésére serkenteni szükség volna, ami egy laikustól negéd is lenne , hanem miután a balítéletek terén, csak az én