Vasárnapi Ujság – 1856
1856-08-17 / 33. szám - Liszt Ferencz (arczkép) 281. oldal / Életirások - Esztergom. Májer Istvántól (16 kép) 281. oldal / Hazai tájleirások
lépéseket tanszékének és káptalanjának erős helyérei áthelyezésére, már a várat átalakítni is kezdé (tervmintája a vár régiségtárában látható), azonban a kiépitésben kora halála megakadályzó. Később Mária Terézia boldog emlékű királyunk a várban itt csinos egyházat építtetett. Végre Rudnay Sándor herczegprimás székét 1820-ban ide áttévén, a nagyszerű basilika épitéséhez hozzá fogott és a városban új élet kezdődött. E század elején roppant tűz, 1838-ban pedig a Duna árvize nagy pusztítást tett,úgy hogy ez főleg a királyi városban vagy 600 házat döntött halomra. Kopácsy József boldog emlékű primás a város emelését tetemesen elősegíté, nemcsak a főtemplom kúpjának felépítésével, de a soká nélkülözött Dunahídnak 1842-beni megnyitásával és több derék intézkedésével. 1849-ben pedig Esztergom a jelenleg is életnek örvendő herczeg Nagykéri Scitovszky Ker. János bibornok-primásban atyját nyeré, kinek e város diszére és javára tett nagylelkű áldozatait czikkeink később felmutatni igyekszendnek. E történelmi vázlatból kiderül, miként Esztergomnak viszontagságteljes múltja vala, s komolyan állíthatni, hogy honunknak egy helyisége sem volt annyi szenvedésnek és változásnak kitéve, mondhatni, hogy az országos csapások czélpontjául szemeltetvén, a honért ugyancsak kiszenvedett, úgy hogy óriási nagyszerűségéből szinte kis várossá sülyedt légyen. Ám a kegyes gondviselés sz. királyunk eme bölcsőjét az enyészetből megmentvén, azt új dicsőségre érdemesité, s tán jövend idő, hogy e magyar Sion hegyéről a vallásosság és tudományosság sugara az egész hazára boldogító fényt s új életet árasztand. II. Esztergom helyirata. Esztergom öt részre oszlik : 1. a szabad kir. város, 2. az érseki város, 3. sz. Tamás, 4. sz. György-mező, 5. a vár. A Vértesekből Dunáig konyuló pilisi hegycsoport végletei Esztergom háta és határába esnek, jobbra a boráról, kőbányáiról híres Zamárdhegy, középre a Vaskapu* Szarvas, Sashegy és Cserepes, és déli végletein a szinte erős terméskövet nyújtó Őrhegyek emelkednek körül, leghátul szálas erdővel, oldalt pedig nagy kiterjedésben és hatalmas bortermő szőlőkkel pompázván, a mintegy véghullámzatok az előtérben sz. Tamáshegye és Dunára ágaskodólag a vári sziklahegy, s ezen az ország koronájaként a nagyszerű basilika egészítik ki a vidéket, melly a honti hegyekkel és Garam szakadásával, a Párkánytúli szép rónán futó vasúttal s a messze távolban kékellő Komáromig ezüst szalagként csillogó Dunával együtt, honunk legregényesebb tájképei egyikét tünteti elé. Első királyaink Esztergomot nem ok nélkül választák székhelyül, mert ez a természet sok áldásaiban részesült. Egy az, hogy vidéke pompásan kies, a hőség ellen kelet-déli hegyei, míg az északi szelek ellen a honti hegyek oltalmazzák, s e mellett dél-nyugotnak a szem arany kalászoktól rengő végtelen síkságban gyönyörködhetik. Hegyei bort, gyümölcsöt, fát, vadat, agyagot, többrendü követ termenek, kőszenet rejtenek, sőt ős korban itt nemesbérczbányák is lehettek, mit hagyományos mondák mellett, a pásztoroknak máig is menedéket nyújtó hegyi üregek tanusítni látszanak. S mig egyrészt legjobb forrásvizekkel kinálkozik (hegyei közt vagy husz forrást ismerünk), nem hiányzanak kesersós és kénes meleg ásványvizei; határának sík részei^hatalmas gabonát, és rétjei, szigetei szénát, zöldséget adnak. Négyes országútnak kiindulási pontja : keletnek Visegrád-Vácz felé, délnek Dorogh-Budafelé, nyugatnak Tata-, Komárom-, Győr-, Bécs felé, és északnak a Dunán keresztül három ágazattal : Hontnak, Barsnak és Nyitrának, Morva-, Csehországnak. Ezenfölül életét két hatalmas ér lökteti : ez a Duna hajózásával, másik az óranegyednyire eső túlparti Bécs-Pest, Szolnok-Szegedi-vasút. Azonban a részletezés rajzunkat érdekesbé teendi. Míglen Velencze a saraczenok ellen folytatott szent harczok alkalmával a keleti kereskedést magához nem vonta, addig Esztergom volt India kincseinek és Bizáncz szállítmányainak nagyszerű rakpiacza, honnan Európába szétözönle a sok áru. Ekkor, mint a történeti részben kiemeltük, Esztergomnak hatalmas kikötője és roppant kiterjedése volt, a királyok itt székeltek, sz. István nejével Gizelával, úgy Robert Károly itt koronáztattak ; III. István és IV. Béla királyok itt temettettek el, országgyűlések többször, nemzeti zsinat négyszer, tartományi hatszor és megyei zsinat hétszer tartatott itt. — E virágzó állapot szinte a tatár pusztításig 1241-ig tartott. Ezentúl Új-Buda kezdett jobban emelkedni. S minthogy a belviszályok és két ízben szinte 130 évig tartott török uralom Esztergomot sok ostrom és zaklatásnak színhelyévé tették, természetesen hanyatlania kellett. Hogy Esztergom legrégibb királyi város, történetéből kétségkivülivé helyeztetik, s különösen Ulászló 7-ik törv. 3-ik czikke és Werbőczi hármas törv. III-ik része cziméből is kiderül. Minthogy városunknak oklevelei a tatár és török pusztítások alatt elvesztek, I. József király 1708-ki febr. 18-tól kelt kiváltság levelében szabad királyi városaink sorába fölvette, és régi szabadalmait megerősítette. Majd III. Károly 1725. február 20-iki kiváltságlevelével megajándékozta, mellyben joghatósága és szabadalmai felsoroltatnak. (Egész kiterjedésben olvasható Palugyay Imre Magyarország legújabb leírásában II. köt. 18. lapon). A királyi város (köznyelven nagy város) saját tanáccsal, területtel és gazdászati kezeléssel bír. Pecsétjét, vagyis czímerét a fent érintett oklevél meghatározza. Egy pars Magyarország négy fő folyamával, mellynek két sarkán a király és haza iránti tántoríthatlan polgári hűséget jelképező két őrtorony, középen pedig egy kapuval ellátott vörös tégla vár emelkedik, mintegy a vérből ázott és kebelébe sok jeles férfiút befogadott multat jelképezve. Baranyaynak az első czikkben idézett munkája homlokán egy régi pecsét tűnik fel, illy körirattal : „Sigillum Latinorum Civitatis Strigoniensis," melly Gyöngyösnél, másokként Szencznél találtatott; s erről a tisztes öreg úr azt állítja, hogy az Attila által meghódított latinusok pecsétje volt legyen. Azonban törvénykönyvünkből is kiderül, hogy Latinas elnevezéssel az olaszokat illették, s a pecsét jellege inkább III. Béla korára mutat; Pray pedig ezt Robert Károly adományának tartja. Ezen ereklye 1814. óta nemzeti muzeumunkban őriztetik. A kir. város területe : Ezek három nyomásra vannak felosztva, mellynek egyikét a Sz.-király, másikát a Kovácsi puszta, a harmadikat pedig a tulajdon városi terület teszi. Buza középszerű, de kukoricza híres terem. Rétek, 1-ső osztályú 457 kaszás, „ 2-ik „ 545 „ " " 296 " Szőlők 9097 kapást tesznek; az évi termést általán 7 —10,000 akóra lehet tenni, mellynek nagyobb része a bányavárosokba és hajókon felhordatik. Régi fehér és vörös borai híresek valának, de újabb korban inkább a mennyiségre tekintenek, s e mellett a minőség szenved. Egyébiránt egynémellyek kezelése alatt (például Reviczky Pált kell említnem) Esztergom hegyei olly dicső bort teremnek, hogy ürmöse a badacsonyi, aszúja pedig a hegyaljai mellett is becsületet vall. Szőrös kertje van 84,858 • öl, Kenderföldje „ 79,308 • „ Külső kertje „ 92,665 • „ Erdő " „ 4,050,779 • „ Ez 52 vágásra van felosztva, évenként a sügét (rőzsét) kivéve 1300— 1500 ölet szolgáltat a háztulajdonosoknak. Legelő van 5,362,715 • öl. Megjegyzendő, hogy határához a délnyugatra eső dunai Nyáras, Körtvélyes sziget is tartozik jó rétjeivel. Délre esőleg pedig a régente terméketlen homok és nagy tó táját a németek Nixbrotnak nevezték el, míg a magyarok azt haszonra fordítván, Kenyérmező névvel diszíték föl. Az ár-(strázsa-) hegy erős kövéből Komárom vára épitéséhez is szállítottak. Igy a kir. város határa körülbelől 1 • mértföldet foglal el, és köz jövedelmét mintegy 25,000 pftra, kiadásait 28,000 pftra tehetni. Közmunkája 882 igás és 6990 gyalog nap. Fogyasztási adója kibérlés utján 8000 pft. Négy tért vagyis piaczot, s 32 utczát és házat mintegy 900-t számlál. A lelkek száma volt 1805-ben 5390, 1834-ben 6496, 1844-ben 7845, 1850-ben 1759 család 7445 lélekkel, mellyek közül : 3851 férfi, 3594 nő, 6902 magyar, 261 német, 89 tót, 18 czigány, 6 olasz, 169 héber. Vallásukra nézve: 7247 róm. katholikus, 23 görög-nem-egy., 6 evangelikus. Népe értelmes, vallásos, egyenesszívü, becsületértő, munkás, de nem spekulatív szellemű, ezért kereskedésre kevés szánja magát, s még zöldséggel is a budai-s kivált komáromi-és párkányiak látják el, s magok főleg szőlőműveléssel foglalkoznak. Ipara középszerűn van kifejtve, összesen 69 testületben (czéhben) nyolczadfél száz mesterembert és 100 kereskedőt számlál. — Területén van a sz.-ferencziek posztógyára, egy kallómalom, számos dunai malom, egy téglaház, több kőbánya, egy serház. Vásárjai : mártius 12-én, május 25-én, augusztus 10. és november 1-jén tartatnak, az előző napon mindig baromvásár lévén, melly eléggé látogatott. A heti vásárok szombatra esnek és szerfölött népesek. Nyilvános épületei és intézetei közül megemlítendők : a plébánia sz. Péter-Pál temploma, csinos és tágas épület, melly IV. Béla építette sz.ferencziek zárdája helyén a mult században épült, és jófestetű római oltárképpel dicsekszik. Azoknak, kik czélszerűn templomot kivánnak építeni, figyelmökbe ajánljuk. — A sz.-ferencziek tágas temploma és zárdája 1717-ben épült, melly évben sz. Ferencz fiai, őseink példájára (IV. Béla 1242-ben) a városi tanács által készíttetett díszes fehér zászló alatt vezettettek be. E templom freseofestvényei figyelemre méltók. Jelenleg 20 szerzetes lakost számlál. Itt van a szerzetet öltönnyel ellátó posztógyár is. — E mellett áll sz. Benedek derék rendjének háza, mellynek déli része régente a Paulinusoké vala, kik eltöröltetvén, házukat a város váltotta magához, s 1809-ben a boldog emlékű Mária Terézia által emelt nagy gymnásiumot szárnyak alá karolt Benczéknek kamarailag adatott át. Minthogy ő eminentiája Scitovszky János bibornok úr a tudományok iránti lángoló lelke sugalmából az esztergomi nagy gymnasium újra szervezését, nagylelkű áldozatával előljárván, kívánta, a városnak községe, mint a gymnásiumi épületet, úgy a rendházat legújabban az északi szárnyépülettel bővítette. Sz.-Benedeknek háza kápolnával és könyvtárral, a gymnasium pedig jeles gyűjteményekkel dicsekszik. A kórház és szegények háza előbb a pestis szüntével mult században fogadalmilag épült kis templommal együtt a buda-uteán a szerb templom udvarába nyúlt; azonban ez igen csekélynek bizonyulván az 1838-ki árvíz alkalmával sokkal nagyobb és ékesebben az árok sorra tétetett által az ottani sz. Anna kápolna középen megnagyobbíttatván. Egyébiránt ez intézet mintegy 13,106 pft. alappal bír. A Kerek-Anna (Sancta Anna Maria Rotunda) templom a sz. Vendel- Háztelkek. Belső : 1-ső osztályú 33,995 • öl, „ 2-ik „ 32,934 • „ „ 3-ik „ 2,093 • „ Külső : l-ső „ 9,480 • „ 2-ik „ 30,839 • „ 3-ik „ 33,840 • „ Szántóföldek, l-ső osztályú 1741% pozs. mérő alá való, 2-ik ,, 1475 % ,, ,, ,, ,, ,, 3-ik ,, 1/52% ,, ,, ,, ,,