Vasárnapi Ujság – 1856

1856-03-16 / 11. szám - Értekezés a kisbirtokosok jóllétének előmozditásáról; 15 arany pályadijt nyert mű. Kenessey K. 85. oldal / Gazdászati és orvosi.

81 é­ ves hazámfiai, fejüket hihetetlenül fognák csóválni és csodálkoznának azon, hogy mennyire kimerithetlen áldott földdel birunk, hogy illy tatárszerü eljárás mellett, mind egy szálig éhen nem veszünk el. Ne higyjük azonban, hogy az örökös zsarolás által minden harmad éves nyugasztalás mellett is örökké tartson a föld termő ereje, intő például áll előttünk, Éjszak-Afrika, kis Ázsia és Sicilia példája, mellyek a hajdan világ gabnatárházai voltak, s a folytonos zsarolás által nagy részben terméket­lenné lőnek, melly terméketlenséget Davy nevíi hires angol tudós főleg a gabnatermésre nélkülözhetlenül szükséges phosphor és mészsavany hijanyá­ban keresi, mellyek, legalább az elsőbb csak a közönséges istálló-trágya által is pótolhatók lettek volna, ha időről időre a javitás el nem marad. De elvonva e tán messze példától,­elég a mostoha való is, elég ha le­vertten kell látnia a kis gazdának, hogy a 3, 4, sőt 5 magos termés is csak háznépét képes a lehető legszerényebben táplálni, és se testi, se lelki élveze­teire, a cseléd, az adó és a kamat levonásával mi sem marad.­­ Holott ha 4 — 5 magos jobbacska termésünkkel már valahogy kijövünk, ha 12'/,0 mérő búzát nyerhetnénk holdainkról nem természetes-e, hogy 101/,,, mérő mostani bevételünkön felül maradna még, mi 10 hold búza vetésnél már 500 s néhány pengő forintot tenne, s ebből aztán kerülne egy pár fillér az árva magyar irodalom pártolására is, míg jelen helyzetünkben alig lehet csodálni, ha min­den krajczárt meg kell forgatnunk mielőtt kiadnánk. Nem kell elcsüggedni egyik kis gazdának is szűk birtoka felett, csak ernyedetlen szorgalom, és józan értelem vezesse lépteinket, — hiszem azt sem tudja a századik sőt ezredik is kihasználni a mivel bir, s igy nincs joga többet kivánni addig, mig azt mije van a termelés legfőbb elérhető fokára nem emelte. Ki a mult évben a jeles, s minden gazda községben járatandó s olva­sandi) gazdasági lapokat figyelemmel olvasta, nem vette-e észre, hogy van Angliában a többek között egy gazdaság, 40 magyar holdból áll,­gazdáját Telfernek hívják,­mellynek tiszta jövedelme 8000 pengő forintra rúg. Igaz, hogy illyen gazdaságot nem mindenkinek áll tehetségében felállí­tani, elég sajnos, hogy hazánk tehetősbjei, kicsinyben bár, de példa végett is még meg nem kisérték, — mert e gazdaság gőzerővel hajtott erőmű segé­lyével a birtok minden részében érez csöveken vezeti el vizzel kevert hig trágyáját, s minden nap képes 5—6 holdat trágya esővel bevizipuskázni. — Aztán kaszál is egy évben 6-szor, 7-szer, folytonosan istállón tartott nagy számú tehenei számára. — Nem is egyébért hoztam fel e példát mint egyedül azért, hogy lássuk mire nem képes az emberi ész és szorgalom, mig mi 40 holdról szivesen megelégednénk 800 váltó forint tiszta jövedelemmel, addig egy angol ember ugyan­annyi térről 20,000 váltó forintot tud kipréselni. És mivel láttuk a felhozott példából, hogy a trágyával minő csudát lehet véghez vinni, látnunk kell azt is, hogy hátramaradásunk fő oka a trá­gya­hiány. S ha rendszeresen akarunk csak némileg is értekezni a pálya­kérdés felett, értekezésünket meggyőződésem szerint e főpontok szerint kell taglalni. Az 1-ső czikk szól a trágyáról, még pedig a) annak minél nagyobb mértékbeni előállithatása, b) az istállózás s annak segédeszközei, c) a luezerna, steijerhere s burgundi répa stb. mivelése. A 2-dik czikk szól a czélszerű földművelés és műveleti eszközökről. A 3-dik czikk a tagos birtok s a vetés váltó gazdaság előnyeiről stb. I. A trágyáról. Hogy mi legyen a trágya olvasóim előtt hosszasan fejtegetni felesleges­nek találom, mi e szó alatt közönségesen istállói trágyát, vagy is barmaink rendesen szalma alommal felfogott hulladékait értjük. Szorosabb értelemben azonban trágya minden ollyan anyag, melly a földre alkalmaztatván, a növényzetet elősegíti. — A földnek kiélt olly alkat­­részeit, mellyek a növények életére s diszlésére nélkülözhetlenek, pótolván. És illyen trágyaszer, mint már fentebb is érintem, igen sok van, az ál­­­lat, ásvány és növény világban, ámde mi körülményeinkhez képest, még ed­dig, olcsóbban csak az állati és növény trágyához juthatván, csak e kettő, s főleg az elsőbb az melly figyelmünket leginkább igénybe veszi. Szeretek tételeim körül, főleg a gyakorlati téren maradni, s ujabban is bebizonyítandó azt, minő különbséget tesz a trágya termesztési tekintetben, fölidézem Hermbstädt és Schübler tapasztalatát, kik is e kérdésre nézve : „hány magot ád különböző trágya után olly föld, melly javitatlan állapotban három magot adna?" — következő érdekes adatra jöttek, ád az érdekelt föld javitva : növénytrágyával — 5 magot marhatrágyával — 7 ,, galambtrágyával — 9 „ lótrágyával — 10 „ emberhugygyal — 12 „ emberganajjal — 14 ,, Flotow tapasztalása szerint egy negyed vagy ötöd osztályú termő­föld 1 mázsa trágya után 11V4 font szemet ad, azontúl pedig minden mázsa trá­gyajavítás egész a lehető legbővebb termésig 5% font szemet, természetesen csak úgy, ha a talaj kellő mélységre munkáltatik. — Block azt állítja, hogy 400 köblábnyi trágya 900—2100 font mag termést eszközöl, tehát közép­számmal 1500 fontnyit. — így tehát egy köbláb trágya (==43 font) 93­4 font magot, vagyis egy mázsa trágya mintegy 9 font magot. Kreiszig­hi adatait nagy gonddal gyűjtötte, 1 mázsa trágya után 12y2 font mag termést számit. Schlier (bajor gazda) szerint 1 mázsa trágya után 10 font mag termést számithatni. S ekkint átlagosan 1 mázsa trágya után 9 font mag termés jutna. Feltévén már most, hogy egy mérő rozs ára 3 ft. 36 kr. p., súlya pedig 75 font, akkor egy mázsa trágya 26 % pengő kr. értékű rozsot növel, mivel a munkát a szalmatermés teljesen fedezi. Én e tapasztalatokhoz, mellyeket az elősorolt nagy érdemű tudós gaz­dák szereztek, annyit kívánok csatolni, hogy ők egy-egy mázsa trágya alatt nem ollyan tatár módra kezelt, minden ammoniak s egyéb repülő savaktól megfosztott, szárazság miatt megpenészesedett, és szalmás trágyát értenek, hanem teljes erőben megőrzött, közép éretségü hathatós ganajt, melly ha hozzá jól müvelt földbe s nem mértéken túl, — mert azzal nem nyernénk sőt vesztenénk — alkalmaztatik, nem kétlem, hogy a fentebbi számokat ered­ményzen­di. Hogy minő módokon segiti elő a trágya a növényzetet, teljes biztos­sággal meghatározni még senkinek nem sikerült, ez a természet titkai közé tartozván. — De annyit biztosan állíthatunk, hogy a trágya melegséget ad a földnek, mi egyik fő tényezője a növényzetnek, és a befogadott nedvességet, mi ismét egy másik főtényező, sokkal tovább megtartja mint a trágyasze­gény föld, sőt minden csekély kis harmatot, sőt a légkörben levő nedvességet is felszívja a bele vetett vetemény hasznára. Igen érdekes kimutatást olvashatni Girandin és du Breuil, franczia gaz­~ 7­o­dák nagyhírű munkájában a különböző földnemek viztartó képességéről, mit is helyén látok itt fölhozni. Kovahomok viztartó képessége 25 percent A kemény agyagé 40 „ A mészföldé 47 „ A vályoganyagé 50 ,, Közönséges szántóföldé .... 52 ,, Hamvas agyagé 70 ,, Finom mészföldé 85 ,, Kerti földé 89 A korhanyé 181 ,, Ebből az következik: 1. Hogy minden földnemek közt a homok bír legkeve­sebb viztartó képességgel. 2. Hogy minél kevesebb homok van az agyagos földben, annál tovább tartja a vizet. 3. Hogy a föld minden alkatrészei közt (a keserföldet kivéve), a kor­hany von magába legtöbb nedvet, mert ő saját súlyát kétszerezve képes föl­venni. Innen jó, hogy a televényes, vagyis trágyás földek sokkal nagyobb ned­vességgel birnak mint mások, s innét lehetne tán állítani, hogy egy bizonyos föld becsértéke annak viztartó tehetségéhez iiérendő, mi azonban csak akkor áll, ha olly földek hasonlittatnak egybe, mellyeknek ásványos alkatrészeik egyformák. Az előadottakkal ugy hiszem sikerült meggyőzni olvasóimat, milly rop­pant befolyást gyakorol a trágya a termelési világban, hogy nélküle bár orrá­val túrja a gazda a földet, semmire sem megy, szerezze meg bár a müvelt világ minden czélszerü földmivelési eszközeit, s ugy jár mint ama hires angol Tull Jethro, kinek köszönhetjük a gabona sormivelését, de ki azon túlságba esett a kapállással, hogy azt merte felállítani, miszerint a jó művelés a trá­gyát nélkülözhetővé teszi, vagyis megbukik, mert e kettő jó művelés és trá­gya karöltve kell hogy járjanak, egyik a másikat nem pótolhatja. S ha már meggyőződtünk e javító szer nélkülözhetlen fontosságáról, gondolkodjunk arról, mi úton és módon tehet szert a magyar gazda belőle legtöbbre, vagyis annyira, mennyi birtokának legalább is minden 6 évben leendő, áttrágyázására múlhatlanul szükséges. És e czélnak egyetlen eszköze : a) az istállózás. Ismervén hazámfiai előszeretetét idegen kútfők iránt, tehát hogy állí­tásomnak nagyobb súlyt adjak, közlöm kivonatosan Bixio Sándornak egy gyakorló franczia gazdák által összeállitott jeles munkájában olvasható elő­adását az istállózásról : „Azon módja a marhatartásnak, melly az istállón történvén, istállózás­nak neveztetik, kétségkívül a legtökéletesebb. — Jóllehet a nyári istállózás nagyobb gond és költséggel jár, mint a legeltetés, mind a mellett trágya elő­állítási tekintetben olly előn­nyel bír, hogy az minden jóra való gazda által elfogadtaték (értve Francziaországot). — Most már egész községek gyako­rolják e marhatartási módot, s egyedül ez tette lehetővé, hogy sokkal nagyobb számú marhát legyen képes tartani a gazda, mint a mellyet legelőre hajtoga­tott. — Csak az istállózás tette lehetővé azt, hogy a lehető legkisebb tér tartson el egy-egy marhát, nemcsak azért, mert így a marha taposásával egy szál takarmányt se ront el, mint a legelőn történni szokott, de főleg azért, hogy az istállózás által nyert nagyobb mennyiségű trágya, gazdagabbakká tevén a földeket, azok termelés is nevezetesen növekedik." „Kivévén azért azon vidékeket, hol a szorosabb értelemben vett föld­mivelés csak mellékesen fizetik, vagy a­hol a mesterséges takarmány­félék nem díszlenek, a marha nyári istállózásának szükséges kép fő tényezőjévé kell válnia a józan gazdászatnak. — Mindenütt hol a here, luezerna, esparzette és a bükköny díszlik, az istállózás is kivihető, hozzá­tehetjük még a takarmány­kukoricza, őszi rozs és őszi árpa is." „Mi a barmot illeti, mondja tovább Bixio, az igen könnyen hozzá­szo­kik az istállózáshoz a­nélkül, hogy nevezetes hátrányok keletkezhetnek be­lőle, csak az istálló legyen elég tágas, szellős és tisztán tartott, s naponkénti

Next