Vasárnapi Ujság – 1856
1856-03-30 / 13. szám - Értekezés a kisbirtokosok jóllétének előmozditásáról; 15 arany pályadijt nyert mű. Kenessey K. 109. oldal / Gazdászati és orvosi.
A „Vasarnapi Ujságf" hetenként egyszer egy nagy negyedrétű iven jelenik meg. — Előfizetési dij január—juniusig azaz : 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai uton a „Politikai újdonságokká!" együtt csupán csak 3 ft.pp. Az előfizetési dij a „Vasárnapi Újság" kiadó-hivatalához (egyetem utcza 4. sz.) bérmentve utasitandó. Értekezés: „A kis birtokosok jóllétének előmozdításáról KERESSEY KÁLMÁNTÓL. (Folytatás.) A stájer here szinte egy nevezetes alapja a nyári istállózásnak, tavaszszal fogasoltatik őszi rozs vagy búzába, vagy vettetik árpával; a védnövény itt már rendesen megérleltetik. Tartóssága rövidebb mint a luezernáé, s nem is ad annyi takarmányt, 1—2 szer kaszálható, gyönyörű növény ha jól áll. Schwerzként kalapot lehet előtte emelni, ámde csak hűvösebb, agyagosabb föld a hazája, száraz égalj és heves földön ritkán sikerül, és ez nagy kár, mert váltógazdaságba jobban bele illik mint a hosszabb életű luezerna. Annyi azonban bizonyos, hogy fűmagokkal keverve biztosabban diszlik ott is, hol hazája nincs, s ekkor neveztetik vegy-lóhernek. A vegy-lóher roppant szerepet játszik az ujabb gazdászatban; mióta e nagybecsű takarmánykeverék vetése divatba jött, a piaczi termények termése nevezetesen emelkedett Angliában, s mindenütt hol foganatba vétetett, a kopár vagy általában szűken jövedelmező legelők, sőt kaszálók is feltörettek, s helyébe a sokkal kisebb téren sokkal többet adó mesterséges takarmány alkalmaztatott. Hogy milly áldásszerű hatást gyakorol a mesterséges réteknek gazdaságrendszerünkbe leendő felvétele, tanúsítja Thaér is, kiállítja, hogy azok felényi téren adnak annyit, mint a természetes kaszálok; — továbbá a londoni gazdasági hivatal által eszközlött vizsgálat olly eredményt mutat, hogy a mesterséges rétek, répával egyetemben, 13 térre szállitják le a takarmánytermelést. — Milly nagyszerű eredmény. Ki 300 holdat kénytelen volt takarmánynyal vetni előbb, igy csak 100-at vet, s 200 meg van nyerve a piaczi termények részére, — egyaránt nyervén általa a birtokos s az államgazdászat. Szükséges azonban, hogy az összeillesztendő magok választásánál figyelem fordittassék arra, hogy a növények érése egy időre essék, valamint arra is, hogy a földet egyformán szeressék. Alapelvül állítandó föl Infeld lovag szerint a keveréktakarmány vetése körül, hogy jobb háromszor sűrűbben mint ritkán vetni. Egy sűrűn álló mesterséges rét sokkal kevesebbé erőtleníti a földet, mint egy ritkán álló, s az elgazosodásnak is kevésbé van kitéve. — A keveréktakarmány-vetés által 3 czél éretik el, 1-ső a nagyobb termés, 2-dik a biztosabb termés, 3-dik a lehetőség ott is hol a tiszta stájer here nem szokott sikerülni, jó és táplálékony takarmányt termeszteni. Innét van az, hogy a közönséges veres réti here, mellynek az úgynevezett vörös here csak egy válfaja, más fűneműekkel kevertetvén, még a legszigorúbb télben sem fagy ki, egyik növény a másikat védelmezvén. Következő keverék-arány eléggé ajánlatos egy 1600 öles térre. 12 font veres here = trifolium pratense. 3 „ fehér here ” trifolium repens. 3 „ komló luczerna = medicago lupulina. 3 ,, timoli fű = phleum pratense. 3 „ franczia perje = avena elatior. 3 ,, csomós ebb = daetylis glomerata. Lehet még sok más keveréket összeállítani, mint például : luczernát, veres herét, esparrettet is füvekkel, mi a gazda belátása szerint, tekintettel az égalj és föld nemre , jó könyvek segélyével elég biztossággal összeállittathatik. A vegy leher vetése rendesen tavaszi növényekkel történik, önként értetvén, hogy kapásnövényekkel jól kitisztítva s erősen trágyázott földbe. A nyári istállózásnak segédeszközei még az őszi rozs, az őszi árpa, a takarmánykukoricza, s a bükkönyös zab stb. mellyekről bővebben szólani szükségesnek nem tartom. — Áttérhetünk c) a téli istállózás megbecsülhetetlen támaszára a burgundi répára. Ez a növény az, melly legkissebb térről képes legtöbb takarmányt adni, minden kis gazda tehát tartsa legfőbb teendőjének, főleg ha elegendő és jó kaszállóval megáldva nincsen, e növény termelését. Na 20—25 szekér jó trágyát reá viszünk magyar holdunkra, s ősszel már leszántjuk legalább 8 —10 hüvelykre, tavaszszal kétszer felkeverjük s megfogasoljuk földünket, majdnem bizton számithatunk 300 mázsa termésre, mi könnyen magasabbra is hághat, és az 5 holdon 1500 mázsa. — Hány hold föld ad ennyit takarmánynyal elvetve, vagy hány hold rét ? — 300 font répa ér annyit mint 100 font széna, igy is 100 mázsa széna-érték esik egy holdra, akkor mikor jobbacska rétnek kell lenni annak, melly 30 mázsa szénát ád holdanként, s a sarjúval együtt ha 40 mázsára tesszük is, 2%-szer ád többet a répa, rosszabb rétnél pedig 3—4-szer, s igy öt holdunkkal 15—20 hold termését pótoljuk, vagyis 10—15 holdat mentünk meg a piaczi termények számára, mi kis gazdaságoknál roppant különbség. Télre a répa alul egy öl széles hosszas háromszögbe rakatik, s 8—10 hüvelyknyi földdel befedetik,ha szalmát adunk reá, jó,de a nélkül is jól eláll. — A pázmándi czukorgyár is csak földdel fedi répáját, — felül nádat vagy zsuppot vagy kukoriczaszárat fektet a kazal élére, mellékeit földdel jól betemetvén, s igy van min gőzölögnie a répának. Télen érettetvén a répa, szecskával vagy polyvával páczoltassék ládában, mellynek két osztálya legyen, sőt a körülmények szerint három is, hogy igy ideje legyen a répának fölmelegedni s forrásba jönni, mi által értéke javul, s a marha is jobban szereti. A takarmány nemü, etetésnél legalább '/3-dát tegye a tömegnek, különben hasmenést kap a barom. S a répa legyen olly apróra vágott, hogy a fulladás veszedelmének barmunk kitéve ne legyen. Aki teheti, jól teszi ha füllesztés alkalmával egy kevés sós vizet is öntöz rétegenkint a répa keverékre, — ha azonban ez elmarad, hetenkint sózandó a barom. Én a répaetetésnél nagy nyereségnek tartom azt, hogy jól eltett tavaszi szalmaszecskával bizton ki lehet teleltetni főleg heverő marháinkat s e mellett meglehetősen tejelnek is teheneink, s polyvánkat is egy szemig felhasználhatjuk, s barmunk ha rendes ápolásban részesül, vakartatik s keféltetik, olly gömbölyű testet nyer, mintha minden szénánk s bükkönyösünket az emésztette volna föl. És épen ez fő fényoldala a répának, csak igy képes kis gazda nagyobb számú barmot tartani, minőt különben tartani képes nem lenne, csak igy szaporíthatja trágyáját, — csak igy közelíthetjük meg Weckerlin amaz arany szavait : A földet tehetségig jól trágyázni, a marháját a tehetségig jól táplálni legyen főtörekvése a gazdának, mert ha csak középszerű aratásokra viheti a