Vasárnapi Ujság – 1856
1856-04-06 / 14. szám - Báró Kemény Zsigmond (arczkép) 117. oldal / Életirások - A Libanon és Atlász czédnya 117. oldal / Nép- és országisme.
A „Vasárnapi Újság" hetenként egyszer egy nagy negyedrétű íven jelenik meg. Előfizetési dij január—juniusig azaz : 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai úton a ,,Politikai újdonságokkal" együtt csupán csak 3 ft.pp. Az előfizetési dij a „Vasárnapi Újság" kiadó hivatalához (egyetem utcza 4. sz.) bérmentve utasitandó. Báró Kemény Zsigmond: A kik Kemény Zsigmondot az életben ismerik, a kik regényeit olvassák, a kik státusférfiui működéseit figyelemmel kisérik, azon önkényt felmerülő tudatra fognak jönni, hogy ő mind három helyzetben önmagának hű hasonmássa, amivel nagyon sok van mondva. Sok költő nem igen mutatja magát ollyannak az életben, aminőnek az olvasók költeményei után képzelhetnék, s hogy a politika terén mennyire játszhatják a költők a kétalakút, arra jó emlékezetben levő példa a franczia irodalom bajnokairól közelebbi években szerzett tudomás. Nekünk ugyan semmi dolgunk a politikával, de mikor valakit jellemeznünk kell, nem hallgathatjuk el róla, hogy minden körülmény között becsületes embernek ismerjük. A milly lelkiismeretes Kemény a státustanok terén, csupán a valót, a logikai igazat, a lélektani helyest hirdetve, épen ollyan költeményeiben is, ott is csak az emberek igaz szenvedélyét, következetes sorslefolyását rajzolva s nem engedve képzeletét csodálatos és meglepő kanyarulatokra ragadtatni, bármennyire kellemetesnek ismerje is azokat a közönségre nézve. Kemény művei tanulmányok az olvasóra nézve, miknek minden lapján gazdag ismereteket, mély lélektani buvárlatot, életbölcsességet talál. Honunkban e tárgyak kezdenek kelendőségre kapni az eddig megszokott hiú ábrándozás és képzelmi szeleskedés helyett, amiből azt jósolhatjuk, hogy Kemény művei a közeljövőben mindig tartósabb szeretetet fognak nyerni a közönség előtt. Kemény 1839-ben lépett az irodalmi pályára 22 éves korában, ekkor írta „A mohácsi veszedelem okai" czimű értekezését s ,,Marinúzi" históriai regényét, 1842-ben „Élet ábránd" czimü regényt, melly lakszobájának elégésekor semmivé lett. 1846-ben jelent meg „Gyulai Pál" öt kötetes történeti műve, melly öt egyszerre leghíresebb regényíróink sorába emelte. 1853-ban „Férj és nő" nagybecsű társalmi regényével gazdagítá az olvasó közönséget, mellyet a mult évben „Özvegy és leánya" követett. Apróbb művei három kötetben összegyűjtve forognak az olvasó közönség kezén. Érezzük, hogy Keményt ismertető soraink telvék fogyatkozással. A ki őt ismerni kívánja, olvassa el azon két életírást, mikben Kemény gróf Széchényit és Wesselényit festi le, és azokban két nagy hazafit ismerve meg, megismerendi harmadikat is : azoknak életiró aját, ki ama két művében önmagát is feledhetlenné tette, mint költő, hazafi és férfiúi jellem. Minden országnak, úgymond Russegger híres utazó, megvan bizonyos sajátsága, nevezetessége, melly mindazáltal nem képezi az ország legnevezetesebb tárgyát, de mellyhez néha valamelly történeti esemény emléke, valamelly őskori monda, vagy holmi tündérrege csatlakozik, miért is az utas erkölcsi kötelessége az útjában fekvő helyiséget felkeresni, habár előtte már százan és ezeren látogatták volna is meg az emlékezetes helyet. — Illy nevezetességet képeznek a Libanon czédruszai, hová már számtalan utas kegyeletes ihlettől vezéreltetve intézte lépteit. — Rég vágytam magam is e szent fák árnya alatt pihenni, rég vágytam viharedzett szálaikat szemlélhetni. — 1855. évi october 21-én hagyom el, szolgám, vezetőm, lovászom és egy légsúlymérőmet hordó pór kíséretében kisszerű táborunkat. Kemény lovaglás után estvefelé a Libanon legmagasb gerinczére jutottunk, mellyen át tekervényes ösvényünk vezetett, s melly körülbelül hét A Libanon s Állasz czédruszai. Báró Kemény Zigmond.