Vasárnapi Ujság – 1856
1856-04-20 / 16. szám - Értekezés a kisbirtokosok jóllétének előmozditásáról; 15 arany pályadijt nyert mű. Kenessey K. 134. oldal / Gazdászati és orvosi.
Ki az közületek, ki által-Hat a sziklán pillantatával? Avagy a szív mélyébe nézhet .... Hogy ajkin illy kemény itélet! A törvény mond : hogyha szombatnap Barmod verembe hull, kivonjad! Kik ünnepen, szegény s betegnek Enyhülést hoznak : jót mivelnek! S bizony-bizony mondom tinéktek, Kik az oltárnál ünneplétek; S élvén kovásztalan kenyérrel, Imádkozátok nappal, éjjel; Bizony-bizony mondom tinéktek. Mind, annyi jót nem müvelétek, — S nem vagytok kedves Jehovának,— Mint maga ez asszonyi állat! Ki vagy te, a ki szólsz imigyen ? — Kiába a nép ingerülten — Avagy tán elhisszük mi néked : Hogy a törvényt megtartni vétek? Avagy tán elhisszük , hogy annak ki ront, mulaszt, érdemi vannak ? Talán e meddő, vagy e száraz Fügefáról gyümölcsöt rázasz? És hirtelenséggel szél támadt, Rengetvén a fügefaágat! És róla, rögtön nagy bőséggel, Megért gyümölcs hullonga széllyel. Nem szólt a nép, s magát megadta Nagy álmélkodásnak miatta. És szólt a megváltó ismétlen : Utas, kelj föl, s menj el épségben! Jó asszony tiéldhez térj meg, Az Úr kegyelme van te véled! Boldogok, kik e szót megtartják : Nem áldozat, de irgalmasság! Értekezés. ,,A kis birtokosok jóllétének elömozditásáról." KENESSEY KÁLMÁNTÓL. (Vége.) Bürger 100 holdas négyes váltója Stájerországban olly jövedelmet mutat, melly minden kivánságot kell, hogy kielégitsen. 25 hold(pl. 1600 • öl) kukoricza adott 30 mérőt holdankint = 750 mérő 25 „ árpa vagy lóherrel 20 mérőjével ” 500 mérő 25 „ lóher ”1500 mázsa 25 „ buza IC mérőjével ” 400 mérő A nyers jövedelem tesz, a tavalyi itteni árakat véve föl, a kukoriczából mérejét 3 p. ftjával számitva . = 2250 p. ft. az árpa méreje szinte 3 p. ft . 1500 ,, a buza méreje 6 p. ftjával 2400 „ összesen . . . . 6150 p. ft. takarmányilag kukoriczaszár holdankint 25 mázsa . . . 625 mázsa here . . . .1500 „ árpaszalma 15 mázsájával . . . 275 „ buzaszalma 20 mázsájával . = 500 „ összesen .... 2900 mázsa levonjuk bár a tetemes mivelési költségeket, mindig ollyan jövedelem maradt Burgernek, minőt mi megköszönnénk ha 100 hold földön elérhetnénk, de elérése a tehetlenségek sorába nem tartozik, mert ha Benkő 60 mérő kukoriczát birt bármikor termeszteni 1600 • ölön, akkor mi is termeszthetünk 30-at, aztán 20 mérő árpa s 16 mérő buza sem képtelenség. Ez a négyes váltó általában az, melly a takarmány és magtermelés közti arányt szépen magában foglalja, anélkül, hogy a túlnyomó takarmánytermesztést zsebünk keservesen érezni lenne kénytelen. De elég erről ennyi, én nem tolom föl magamat a vetésváltás tudománya mesteréül, én csak új mutatást akarok adni arra, mellyik legyen az út a mostani pangó állapotból kivergődni. Előadásomban elég egyszerű voltam, a theoriákat csak annyiban érintettem, amennyiben azok a tapasztalattal könnyen egyeztethetők, s fölvilágosításunkra szolgálnak. Előadtam, hogy legfőbb törekvésünk tárgya mindenek előtt a trágya, s miként lehet és kell azt szaporítanunk az istállózás által, szóllottam a földművelésről s annak eszközeiről s végre a vetésváltás józanságáról iparkodtam gazdatársaimat meggyőzni. — Tollamat a higgadt meggyőződés vezette, s hiszem is, hogy ha gazdatársaim bármellyike komolyan fontolóra veendi az általam előadottakat s azok nyomán minden erejével trágyája szaporításához fog, s földjét jól műveli, habár nem tartja is magát szorosan a vetésváltás szabályaihoz, hanem bízva trágya erejében szabad gazdaságot visz, és a kívánt süker nem fog késni, melly fáradozásait koronázza. A szabad gazdasággal azonban vigyázni kell, mert azt csak sok, igen sok trágyával lehet kár nélkül foganatosítani, az főleg ott kivihető, hol a gazdaság saját termelte trágyáján kívül idegen trágyát is vehet annyit, mennyire szüksége van. Aztán a szabad gazdaságokban, hol t. i. nem ügyeltetvén az egymás utánira, kalászos után 2 —3-szor sőt többször is következik, rendesen, gabmadülés és pipacs-ár szokott előállni, mit csak kapásnövények közbevetésével kerülhetni el. Még egy kérdésről kivánok mi igen lényeges a gazdasági üzletben szóljani, s ez, minő arányban kell az instructiot, vagyis az igavonó erőt tartani? Erre nézve annyit mondhatok biztosan, hogy a 3 nyomású gazdaság legkevesebb vonó erőt igényel. S minél több valamelly gazdaságban a kapásnövény, annál több igás kell, részint a föld kellő elkészítésére, részint a termék haza szállítása végett. Ha például 5 hold répám van, s 1500 mázsát terem, haza fuvarozására 20 mázsájával 75 szekér forduló szükséges, mig szinte 5 hold bükkönyös 200 mázsa szállítására, 40 mázsájával véve holdját, csak 10 forduló, — a répához hát majdnem 8-szor annyi. — Aztán a bükkönyösnek szántunk leggyakrabban egyszer, mig a répának legalább háromszor, sőt négyszer is. — Így vagyunk a luczerna s kukoricza stb. szántásával s haza szállításával is. Szóval az industriosus vagy magyarul szorgalmasabb gazdászat általában kétszeres sőt háromszoros erőt kiván. S mig a külterjes gazdaságok 100 hold földre csak 4 ökörrel birnak, addig a belterjes gazdának legalább 8-at kell tartani, s igy 50 holdra 4-et, sőt nem árt 6-ot is, — mert minél kisebb a birtok, annál nagyobb a szükség, azt ugy mivelni, hogy minél jobban jövedelmezzen, mert a család emésztése meg van 25, 50, 100 holdnál épen ugy mint a nagyobb birtoknál, s ép azért könnyebb 4, 5, 600 hold birtoknál magasabb tiszta jövedelmet kihozni, ha a házi emésztést szinte jövedelemnek nem számítjuk. Azért kell a kis gazdának háromszoros erőfeszítéssel iparkodni, mert a ház eltartásán kívül életkényelmeire, az alacsony, de csak közepes termésből is, mi sem marad; a kis gazdának bőtermésre kell törekedni, mit a szokott eljárás mellett csak rendkívül kedvező időjárás mellett ér el. Mikor általános bőtermés van, akkor az árak is alacsonyak lesznek. Mi a haszonmarha, vagyis azon marha számát illeti, melly teje és borjújáért, vagy főleg trágyáért tartozik, vagyis hány darab haszonmarha szükséges az illető gazdaságok belterjes áttrágyázásához, arra nézve a fentebb előadottakhoz ennyit ragasztok, hogy legyen például gazdaságunk 100 hold s összesen 24 darab marhánk, de e 24 darab számában 8 jármos ökör s két ló is van, — melly bár istállón etettetik télen nyáron, trágyája nagy részét mégis szerte széthullatja el, — s a trágyahalom e hijányt megérzi, — akkor eme 8 ökör és 2 ló összesen 10 darab csak felére vagyis 5 darabra teendő, kell azért 100 holdunkhoz 29 darab, sőt a derék klubek szerint 1600 • öles 100 holdhoz, már a 3 nyomású gazdasághoz is 24 darab, s a 6 nyomású váltóhoz 32 darab s a négyes váltóhoz 38 darab, — melly számai szerint klubeknek 240—320 és 380 szekér trágyával rendelkezhetik a 100 holdas gazda, — vagyis választott rendszeréhez kívántató trágyája nem fog hijányozni. Megjegyzem azonban, hogy 10 darab juhot és sertvést a borjukból 2— 3-mal, ha rendes almozásban részesülnek, 1 darab marhaszámba lehet számítani. Bevégezvén vázlatosan azt, mit a kisebb birtokosok gazdasági állapota emelésére nézve előadandónak s czélhoz vezetőnek hittem és hiszek, mielőtt szíves olvasómtól elválnék, még egy pár rövid sort szentelek egy fontos dolognak, mi szorosan egybefügg a kis birtokosok jóllétével és ez nem egyéb, mint a kis birtokosok háztartása, életmódja. Mint fentebb is érintem, a kis birtokos gazdasági állapota főleg azért nehéz, mert a család a háztartás emésztése által aránytalanul terheltetik. S én ez aránytalanság legyőzése tekintetéből ajánlom a nagyobb erőfeszítést és szorgalmat. De mit használ minden iparkodás, minden erőfeszítés, ha a háztartás költségeit csak nehezen fedezi vagy fedezni se bírja. Alig ajánlhatok azért hazámfiainak hasznosabb dolgot, mint ha az egyszerűséget s a takarékosságot ajánlom. Kerüljük az oktalan fényűzést, lakás, ruházat, asztal, kocsi és lovakban. Legyen a kis gazda laka bármilly egyszerű, csak tiszta legyen az, nincs joga senkinek, ki ép ésszel bír, érte megszállani,mert a tisztaság tükre a háznak, s a költséges épitkezés az a telkes polgártól kezdve az 1000 holdasig már sok embert tönkre juttatott. Legyen aránylag inkább az istálló nagyobb mint a ház, vagy ha apjáról valakire e tekintetben aránytalanság szállott, iparkodjék azt ön erejével arányosítani. Legyen egyszerű a kisgazda háznépestől ruházatában, kerülje és tiltsa az oktalan vetélkedést családja tagjainál,— a czifrálkodásbani vetélkedésnek is sok ház lett már áldozatja — viseljen selymet, bársonyt annak leánya s neje, kinek módja van benne:a kis gazda mindig okosabbra fordíthatja pénzét mint e hitvány csecsebecsére. Hány kis birtokos élhetne boldogul, megelégedve 20, 30, 40, 50 holdjával, ha amaz átkos vetélkedés, kába hiúság, fényleni s kitűnni vágyás nem bolygatná nyugalmát. — Ha menyegző, ha keresztelő, barátságos ebéd van házánál, már azt emlegeti az asszony, a leány: „biróné asszonyom, ez s ez uramnál igy meg igy volt ellátva az asztal, mi még jobban kitegyünk magunkért." Aztán vége hossza nem lesz az ebédnek, vacsorának, mintha csak azért élne az ember, hogy egyék — és nem azért is, hogy utódai számára takarítson. Ha csak kissé is megálda Isten némelly telkes polgárt, már többet jár hátára vetett csutorával a pinczeszerre, mint munkásai után, már hosszú szárú pipát szerez s a kályha mellett füstöl, mig cselédje dolog nélkül ácsorog. Ha csak annyi jutott a kis birtokosnak a sors áldásából, hogy posztó ruhát viselhet, már szégyenes dolgozni, már keztyüben sétál kis tagjára, hintót szerez, mellynek árából sokszor 4 ökör t ellenék, gyermekét urfinak neveli, s leánya zongorázni, tánczolni tanul, a helyett, hogy sajtot, vajat csinálni, kenyeret sütni, gyümölcsöt aszalni, sárgarépát vetni, ruhát varrni tanulna. — S így készülnek a föld legszánandóbb elégedetlen emberei, — kik-