Vasárnapi Ujság – 1856

1856-04-27 / 17. szám - Álló csizmadia műasztal. Szathmári Lőrincz István (5 kép) 142. oldal / Érdekességek - Szücs Pál gazda. Hori Farkas 142. oldal / Költemények

Szű­cs Pál gazda. (Genre.) ,.Szép jó estét lelki atyám." És fogadj Isten­ével kész Visszanozni Szűcs Pál gazdát A munkás, a szelid lelkész. ,,Ki tudná a mi sorunkat Ollyan Isten­ igazába" Miként lelki atyám — mond Pál Alázatos képet vágva — Egy jó szóért fordultam be Hogy a szót ne szaporítsam, Es tiszteletes uramat Itt sokáig ne busitsam." „Oh örömest Pali szomszéd — Mond a lelkész — kelmed baját, Ha ugy mint én, de különben Talán senki se látja át. A nyomornak mázsás terhe Nem akar hullni válláról, A szegénység könyököl ki két lantornás ablakából, De engedjen meg Pál szomszéd, S fogadja el jó tanácsom­, Ennyi bajnak, ennyi rosznak Fő okát én kedde' látom ; Gazdasága nincsen rendén, Földét lepi parlag gyomja Estéit a korcsmán tölti, S naphosszant az álom nyomja. Bizon bizon nem viseli Magát aként a mint illik, Ugyan mondja meg csak, hogy a Templomajtó merre nyilik? Ha mezgésen *­ haza m­egyen Felesége bús napot lát, A semmiből mért nem főzött Jó ebédet, jó vacsorát. Ekéjénél felesége Be sokkal többször kap pántot, S­zajjához éhes gyermeki Fújnak szomorú discantot. Mig meg nem tér, és azt hiszi Szomszéd, hogy élnie igy jó, Szegénysége mind kiséri, Mint egy sarkát maró kigyó. Legyen csak józan életű Isten-félő szen­d, munkás, Gyarapodni, lépesedni, És boldogulni fog mint más." „Pontos szavak—monda Szűcs Pál— De most nem azért jöttem én, A papbérből lelki atyám Mit enged csak el az idén?" „Örömest segitek szomszéd, Hogy ha javulását látom, Ugy harmincz pengő krajczárral A papbért alább bocsátom." — Mond a lelkész — és Pál gazda igen szépen meg­köszönte. És haza megy gyors léptekkel, Azaz a csapszékbe szinte. „Ide Áron, ki lelked van. Az italod közepéből. Mert különben a falad ki-Aztán hat záp fogad bédől Torony-magas kedvem vagyon, A lelki kakasnál voltam, S a papbérből harmincz krajczárt Igen szépen meg­spóroltam. Hiszen ez tiszta nyereség, — Mond — hadd iszom meg előre."1 Még a róka sehol sincsen S be van iva már a bőre. S ugy lesz holnap mint tegnap volt, És Áronhoz addig jára, A mig minden kis vagyonát Fel-felhordá garadjára. Egy párral kevesebb fújja Már a szomorú discantot Mert kettőt gyermeki közöl­t» Az éhség a sirba rántott. Szegény neje se húzza már­ Sokáig az élet terhét. Elcsigázva sirba viszi Ma holnap kinos keresztjét. Zálogban van Pál gazdának Feje felett háza is már, Mit bánja ? ő rá a megye Bolthajtásos szállása vár. Hory Farkas: Arló csízmaílaa-műasztal. Tekintetes szerkesztő ur! — A tekintetes ur soraim következ­tében szives vala a „Vasárnapi újság" 12-ik számának „Szerkesztői mondanivalók" rovatában engem felhívni arra, hogy az általam fel­talált czipész- (Schuster) gépet rajzoltatnám le és a tekintetes urnák ezen rajzát küldeném meg. Ezen becses és engem egyszerű szegény mesterembert igen megtisztelő felhívásnak annyival inkább készséggel a következőkben megfelelni kivánok; mivel a tekintetes ur becses felhívása által fel­bátorítva, gépemet, az eddig itten városunkban is ismeretlent, több értelmes uraknak és orvosoknak bemutattam, kik mindnyájan talál­mányom iránt igen nagy meglepetésüket nyilvániták, különösen pedig az orvos urak ezt a csizmadia- és vargamesteremberekre nézve nagyon hasznosnak s az egészség fentartására nagyon üdvösnek találták; sőt némellyek az érdemes urak közül arra is felbátorítot­tak engem, hogy ezen gépemnek modelljét a magas cs. kir. keres­kedelmi és iparminiszteriumhoz küldeném fel. — Én illy bátorítá­sok után gépemet sajátkezüleg faragva 8 hüvelyknyi nagyságban elkészítettem, mellyet az érintett magas helyre elküldeni kivánok; ezen kis modellről rajzolá le az engem bátorító jó urak egyike gépe­met, mint itten következik **). Hogy gépem szerkezete, —• mellyet én örömmel bocsátok a világ elébe, — könnyebben felfogható lehessen; szükségesnek talál­tapi annak egyes részeit elébb lerajzolni, s azután közleményemnek végén azt egészben előadni. Itten A alatt látható az ülőpad, mellynek magassága a szokott ülőszékek magasságával egyenlő, s igy jóval magasabb az eddigi gyakorlatban létező kerek schuszterszéknél : minek az az előnye­­ van, hogy a lábak az alacsony ülés miatt nem kuporodnak annyira, mint az eddigi kerek székeknél, s igy az ülés sokkal kényel­mesebb s az inakat nem összezsugorító. Az A alatti ülőpad­nak a nyílásába hely­heztetik a B és C alatti géprész, a­­> nyílásba pedig a B alatti rész. A c alatti lábfőhöz cl szóf van alkalmazva, melly kapcsolatban tartja azt az ülőpaddal, ugy azon­ban, hogy az szabadon járjon, s így bármelly egyenetlen szoba föl­dezetén is az ülőpad mindig tökéletes vizh­ányusságban létezik Az e ékecske a B és C géprészeket az ülőpadhoz erősíti. A B alatti géprész közönségesen klemának ne­veztetik, mellyen a csizma szárának minden mun­kája elvégezhető, ugy mindennemű tűzések, toldá­sok stb. Ennek azon előnye van, hogy vonalt adván a varráshoz, tűzéshez, így az egy hónapos inas is, kinek a mesterséghez hajlama van, a legszaba­tosabban varrhat. E B alatti rész az ülőpad a nyí­lásába tétetik az f csapnál fogva, és az e ékkel a padhoz erősíttetik. A C alatt látható rész a csizma fejének össze­állítására használtatik, mellynek g, h és i alatti oszlopaira alkalmaztatik a csizmafö a kaptárai foglalás után , — a lefoglalt csizmafö a k alatti szóf s srófháznál fogva az ezekhez kapcsolt csatos szíjjal annyira szorittatik, mig a fogantyus oszlop tetején mozdulatlan állást vészen. — Az­­ alatti sróf segítségével az i oszlop kiebb vagy belebb mozdítható a készítendő mű nagy­ságához képest : ugyszinte a g oszlop m pontjával átellenben szinte sróf van, melly a g oszlopot felnyithatóvá teszi a mű minősé­géhez képest. A h oszlop, mint közép gyámol, a madarabot le­jebb vagy felebb emeli ahhoz ké­pest, a mint az n szerint több, vagy kevesebb bőrkarikácskák té­tetnek alá. — A C alatti rész az f csapnál fogva az alapsid­a nyílásába tétetik és az é ékecskével leszo­rittatik. A g, h és i oszlopok végei megkörözve s szőrrel kitömve van­nak, hogy a mű alatt lévő anyagot szorítás közben meg ne sértsék. S.A B alatti rész az o alatti csapnál fogva az ülő­pad le nyilásába alkalmaztatik, s annak a tetején a talp- és sarkkörök kivezetnek, mellyek eddigelé a térden egy bombadarabon verettek ki, s ez a testnek igen kellemetlen rángatást okozott. A p egy lapos homorú fizetik. Az E alatti rész a téli bagaria-csizmák szárá­nak varrá-val, mellynek füle a q vasékkel megerő­E tt*0*^:-- rsára hasz­náltatik, melly a C géprészbe a kaptafa helyett alkalmaztatik, s a k alatti strófháznál fogva a csatos szíjjal leszo­rittatik. A rajz kétségtelenül kimutatja, hogy ezen gépnél a lábbelik *) Tájszó = ittas: '"'"') Nagyra becsüljük tisztelt kézműves hazánkfiának azon szives készségét, melylyel e találmányát velünk közölni sietett. Ha felves­szük, hány ezer meg ezer ember nyomoro­dik el egészségrontó görnyedés miatt azon igen becsülendő kézműves osztályból, melly­nek munkáját ur és szegény egyaránt használja, ez őket felmentő találmányt szívesen kell üdvözölnünk; külföldön hasonló állva dolgozó csizmadia-asztal feltalálásával nagy zajt ütöttek nem rég, csakhogy az sok költségbe kerül, nem szegény embernek való, míg ez egyszerű olcsón és akárki által kiállítható. Szerk.

Next