Vasárnapi Ujság – 1856
1856-04-27 / 17. szám - Budapesti alagút (3 kép) 145. oldal / Hazai intézetek. - Papirnövények 145. oldal / Tudományos
145 viseltetnek, miszerint a legkisebb beirt papirdarabkát becses drágaság gyanánt megőrzik; mindazáltal azon anyag iránt, mellyből e fontos gyártmány készül, meglehetősen homályos és zavart fogalmak uralkodnak. Köztudomásu dolog, hogy elviselt fehérnemüek foszló rongyai képezik a papir legközönségesebb s egyszersmind legalkalmasabb anyagát, mit, kis és nagy várasok szemétdombjain s falvakban szerteszét a rongy szedő fiúk összegyűjtvén, a nagyban rongygyal üzérkedő kalmároknak drága pénzen eladnak, kik az illy rongy halmazokat viszont a papírgyárakba, papírmalmokba szállítják. A rongyok legnagyobbrészt a növények elhasznált fonható rostszálaiból származnak, mindazáltal a nyers rostszálakat jóságra és papírgyártásra, alkalmazhatóságra több oknál fogva tetemesen felülmúlják. A rongyban található rostok minden tisztátalanságtól mentek, mitől a nyers növényrostot csak bonyolódott átdolgozás folytán lehet s kellene megszabadítani; a rongynál ezen tisztítási eljárás költségeit a ruhagyártás viselte, s a papírgyártó már olly anyaggal dolgozik,melly mások által minden kitelhető módon töretvén, hajtogattatván s dörzsöltetvén, és ez által reá nézve a legkeresettebb s legalkalmasb anyaggá vált. Ezen szemétre vetett s lábbal tiprott hulladéknak kellő feldolgozásával s értékesítésével ünnepelheti csak az újkor műveltségi korányának hasadását Emeli a rongy becsét azon körülmény is, miszerint minden ember a papirgyártónak ingyen dolgozik, testén hordván s ez által előkészítvén a leendő papir anyagát, mi által, tekintve az emberiség millióit, a papirgyárnak évente roppant összegeket gazdál meg. — Végre a rongyban talált rostszálak olly nemes eredetűek, miszerint, ha a papírgyárnok papírjának készítéséhez olly finom kendert, lent vagy pamutot venne, mint a millyet egykor a rongygyá lett vászon készítéséhez vettek,gyártmánya alig lenne olcsóbb azon szövetnél, mellyből a rongy származott. — Már ha vesszük, miszerint egy röf szélességű papirosnak röfe legfeljebb néhány krajczárba kerül, mig a középfinomságu vászon röfének ára 24 — 30 krajczárra sőt többre is rug, könnyen megfogható, hogy ha a papirgyárnak elhasznált rongyok helyett nyers rostokból akarná készíteni papirosát, ez olly drága lenne, ára olly magasra rúgna, miszerint csak a gazdagok fényűzési czikkét képezné, s igy a könyvek, hírlapok ára szertelen emelkedvén, a nép alsóbb osztályai a tudatlanság lelki homályából nem csak ki nem bontakoznának, sőt miveltségben s erkölcsiségben mind mélyebbre sülyednének. Sokat lehetne e tárgyról még mondani, de ebből is eléggé láthatni, miszerint a papírgyártás egyedül ott fizethetik sikeresen, hol sürü s nagy népesség nagymennyiségű rongyot állít elő. A papírgyártás ügye mindazáltal nem igen jól állana, ha kizárólag a rongyra, mint a len és kender hulladékaira, szorulna ; sőt talán ép olly roszul, mint az időben, midőn az egyiptusi papyrus növényből vett tekercsek, s az állatok kikészített bőréből gyártott pergamen-levelek, az emberi ász számtalan terményeinek felvétlére elégtelenekké váltak. Számos régi remekíró munkája az irásanyag drágasága és szűke miatt veszett el. A középkor sötét korszakaiban, főleg annak első századaiban ugyanis a régi költők verseivel beirt hártyákról, gazdálkodásból, a régi irást lecsiszolták, s uj mézgá s krétaréteggel bevonván, az igy nyert uj lapra, uj dolgokat irtak. Régi legendák, krónikák és számolási könyvekben nem egy remekmunka létezik eltemetve. De korunk tudósai több régi remekiró munkáját támaszták fel újra, lemosván a második réteget s az ismét feltűnő eredeti vonások nyomaiból kibetűzvén az egész munkát. (Wgy következik Budapesti alapúi kapuzata.