Vasárnapi Ujság – 1856
1856-05-11 / 19. szám - Máléhegyi szőlőlevelek. Vasmegye 162. oldal / Gazdászati és orvosi. - Téli tök 162. oldal / Gazdászati és orvosi.
Lám Egressy még meg sem halt, még a színpadról sem tűnt le, már elfeledték, már azt mondják, hogy nincs, már nem tudják hogy ki volt? Mert ha tudnák, ezt kellett volna mondaniok: „Francziák első színésze, te remek alakító vagy, de nekünk is van művészünk a ki megmérte az utat a magasság és mélység között, a ki mutatott nekünk büszke római nemest ma „Coriolánban", és tegnap ferde candidatus tót diákot;—a kivel együtt sírtunk a kétségbeesett „Learban", kiben őskorunk alakjait láttuk feltámadva a jó „Apafiban", a kemény „Grittiben", a nyers „Petúrbánban", kiben a legnagyobb költő legkényesebb alakját, „Hamletet" láttuk átszellemülve és utána a pasquilliró firkászt, remek szemtelenségével; ki játszott szemeink előtt két alakot „Garrickban", amikben nem a paróka és az uj öltözet tette a különbséget, hanem a jellem és arczkifejezés! És a kinek még egy előnye is van: — a szellem, a bensőség, melly azt, a mit előad, nem csak ha arczképpé, de élő alakká teszi." Ha én szinbizáló volnék, illyen formán szóltam volna. Most csak mint Egressy művész életének rajzát mondom azt el. Ha Egressy mind ezen szerepeiből egy-egy töredéket kiragadna, azokat egymással ellentétben hármával négyéves egy este előadná, egy hét alatt talán még róla is elismernék, hogy koszorút érdemlő művész. (Kifeledtem : és ha francziául, vagy olaszul, vagy akármi pogány nyelven beszélne és Párizson, Berlinen keresztül jött volna ide, nem pedig Kassán és Miskolczon.) Egressynek minden gondolata az ő kedvencz művészetével van eltelve. Ő színész lett szenvedélyből, melly benne philosophi érettségre jutott. A bölcsészet és a szenvedély csak a művészetben férnek össze. Legkisebb szerepén is meglátszik, hogy azt végül végig átgondolta, és lelket iparkodott bele önteni, nem ruhát szabni rá. Ez utóbbi sokkal könnyebb mesterség. Egressy a közéletben is büszke : ez az oka, hogy a bírálók többsége (genus irritabile vatum) nem bánik vele méltányosan hogy több ízben jött azon gondolatra, hogy a színpadról végképen s lelépjen. Mind nálunk, mind másutt nagyon sok függ a művészetnek nyújtott hódolatra nézve a művész személyétől. Hanem mi azt mondjuk, hogy Egressynek jól illik a büszkeség, s mi mindig nagyobbra becsüljük a dölyfös lángészt, mint az alázatos, a szerény kontárt. A vaskapu szétvettetése. Most, midőn a legújabb békekötés szerint Dunánk felszabadult , e hatalmas folyamon át megnyílik a külfölddeli kereskedés hazánkra nézve is. Nagy akadály volt e tekintetben az Orsova alatti sziklás meder, melly miatt nagyobb hajók csak ezer veszély közt juthattak keresztül. Ezt a gonosz helyet azért nevezték vaskapunak, mert mintegy bezárta hazánkat, hogy a szomszédba ne juthasson. Első volt a halhatlan Széchenyi István, aki e vaskaput megdöngetés elkezdé annak szikláit lőporral szétszaggattatni, ugy hogy végre gőzösök is átjuthattak rajta. Most a magas kormány legnagyobb erőfeszítés és költség mellett működik e sziklák széthányatásán, a mint ezt jelen képünk eléggé gyarlón mutatná. TÁR Mazdákat érdeklő rovat. sj . : Téli tök. A mult télen megismerkedtem egy e vidéken régóta honos tökfajjal, a téli tökkel, s minthogy én ennek azelőtt sohasem hallottam híret, se nem olvastam róla sehol semmit, talán másutt is ismeretlen lehet, már pedig megérdemli, hogy általánosan ismertessék. — E tökfajt itt, különösen az oláh falukban, a tengeri között termesztik, s minthogy mindenben hasonlít a közönséges disznótökhöz, nincsen is semmi különös figyelemre méltatva. Egyik jelessége azonban abból áll, hogy, ha ezen tök összes behordás után fagymentes száraz helyen tartatik, egész télen által savanyitható igen jóizü tökkáposztát szolgáltat. A husa e töknek t. i. novembertől kezdve önmagától, szép, egyforma ollyan vékony szálakra foszlik, mint a fidelini néven ismeretes bolti laska-(metélt) tészta, a melly a külső héjától elválva kivehető, és mint nyáron a gyalult tök, besavanyítható, mi egyfelől megkíméli a gazdaasszonyt azon gondtól, hogy még nyáron savanyítson hordóban télire való tökkáposztát, s másfelől bármikor élvezhető fris izű eleséget szolgáltat; másik jelessége ezen tökfajnak az, hogy igen hamar fejlik— minthogy az Oláhságon a hegyek között csak későn lévén vethető, mégis jóval korábban takaríttatik be mint a rónaságon, és ennél fogva jókor vetve, az ismeretes gyalog tökkel egy időben szolgáltat nyári savanyitásra való gyenge tököt gyalu alá; de sokkal többet, mert igen bőven termő. Én e tökfajból a mult nyáron egy külön fekvő darab tengeri földemen vetettem olly szándékkal, hogy most e tavaszon meglepem a tisztelt szerkeztőséget néhány illyen tökkel a maga valóságában; azonban jó szándékomat megbuktatta cselédem s munkásaim indolentiája; magam személyesen t. i. nem lehetvén a bétakaritásnál, bármint meghagytam is ezen tököknek külön rakatását, mégis más földön termett közönséges tökkel összezavarták, s igy én most csak feltöretés után ismerhetek rájok; azért is, nehogy valamelly illyes baleset miatt még egy évet veszitsek, ennek magvából küldendők a tisztelt szerkesztőségnek, hogy belátása szerint juttasson belőle ápoló kezekbe, de csak azon esetben, ha e tökfaj valóban még ismeretlen lenne, mire nézve a szerk. mondanivalók között ennyi : „N.Váradra : az igért téli tökmagot elvárjuk" elég lesz, hogy azonnal postakocsira adjam. (Elvárjuk. — Szerk.) Máléhegyi szülőlevelek. II. A politikai,gazdászati,ipari,szóval ugy a szellemi mint az anyagi világban jelenleg olly élénkség mutatkozik, mintha az emberiség most érte volna el férfikorát, mellyben a gyermeki játékokat, az ifjúság édes ábrándjait a komoly való, az önfentartási ösztön váltja fel, mellyben az elpusztulástól a munka ment meg, jólétre szorgalom s ügyesség vezet; ha ez igy van, akkor életerőnket, tudományunkat vagyonunkat, — s bármi létföntartási forrásunkat igénybe venni , fölhasználni kell, nehogy ugy járjunk, mint a töltét haladott hold, melly naponként fogy, azon különbséggel mégis, hogy a hold magától ismét meg ujul s teljes lesz, de az elkeledezett vagyon vagy életerő meg nem ujul, ha csak a bekövetkezhető nyomort nem veszszük ujulásnak. Midőn ez élénkség közben látjuk, hogy mindenfelé vasutak készülnek, maholnap egész Európát behálózandók; midőn kilátás nyílik szabad kereskedésre nemcsak a Dunán, hanem az egész világon, mi által eddigi elzárt hely i ÁZ zetünkből kibontakozunk : reménylenünk lehet, hogy borunkra a leghízelgőbb, legszebb jövő vár, s e szerint bátran hihetjük, hogy hazánknak legdúsabban ömlő kincsforrása a szőlőmívelés leend, azért hát lássunk is hozzá. Ennek alaposabb megismerése végett tekintsünk szét a földgolyón. A szőlő azon természeti sajátságaink, hogy sem a hideg, sem a nagyon meleg légkör neki nem kedvező, tenyészetéhez nem elég a jó termőföld, ehez még mérsékelt szende lég elmaradhatlan kellék. Melegebb vidékeken mint Olasz-, Görög-, Törökország stb. élőfák árnyai alá rejtőzik a nap forrósága elől, végre pedig a hegyek éjszaki oldalára menekül, miből világos, hogy földgömbünknek nem minden része alkalmas a szőlő tenyészetére. Ha a földgolyón éjszakról délfelé egyenes vonalat huzunk, s azt, — melly délvonalnak neveztetik — az éjszaki sarkponttól az egyenlítőig vagyis azon vonalig, melly a földgolyót mintegy két egyenlő részére metszi 90 egyenlő távolságú pontokra beosztjuk, — mellyek foknak,gradusnak hivatnak — ugy találjuk, hogy a 40 és 50 pont közti tér az, mellyen a szőlő legkedvezőbben tenyész. Képzeljünk olly széles szalagot, mint e két pont közötti távolság, s olly hosszút, melly a földgömböt körülkeríthetné, ezen szalag a földnek azon részét mutatná, mellyen a szőlő otthonos. Minthogy ezen két pont közé a délvonal % részét teszi, látszik hogy az éjszaki félgolyón milly keskeny azon légkör, mellyben a szőlő díszlik. Na a déli félgolyón szinte illy beosztást teszünk, s a szőlőtenyészeti légkört szinte így kijelöljük, azt fogjuk látni, hogy szalagunk csaknem csupa tenger fölött vonul el. Ezen vizsgáladunkhoz tegyük még azt is, hogy az éjszaki szőlőtenyészeti légkör is több víz, mint szárazföld fölött vonul el, mert az Európa és Amerika közötti atlanti, az Amerika és Ázsia közötti csendes tengerek ezen vonal alá eső részén kivül, még a földközi, fekete- és kaspi - tengerek is csaknem egészen e vonal alatt vannak. Számitsuk még a sok tavakat, folyókat, s a szárazföldnek is azon részét, melly vagy magas, vagy lapály, vagy éjszaki hegyoldal, vagy másként terméketlen, s igy nem szőlőnek való föld,