Vasárnapi Ujság – 1856
1856-08-10 / 32. szám - Esztergom. Májer Istvántól (16 kép) 273. oldal / Hazai tájleirások
A „Vasárnapi Újság" hetenként egyszer egy nagy negyedrétű íven jelenik meg. Előfizetési dij julius—decemberig azaz : 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai uton a „Politikai újdonságokkal" együtt csupán csak 3 ft. pp. Az előfizetési dij a „Vasárnapi Újság" kiadó hivatalához (egyetem utcza 4. sz.) bérmentve utasitandó. Ehstergom. MAJER ISTVÁNTÓL. Honfiak föl Esztergomba! Föl régi dicsőségünk e szikla emlékéhez, mellyet a gondviselés épül élésünkre százados viharok közt csodaszerün tartott fenn. Föl első szent királyunk bölcsőjéhez, ki magyarjait ott a kereszténység malasztjaiban részesítvén, ezzel a testvéri szeretet, valódi miveltség, fölemelkedés, fenmaradás, boldogság útjait mindnyája unokáinak is kijelölte. Föl a magyar Sion hegyére, mellyen nemzetünk előkelőbbjei ősidők óta sok szent érzelemmel, sok vérontással áldoztak nemcsak szeretett hazájoknak, hanem egész mivelt Európának védelmére, s mellyen az őseikhez hűn ragaszkodó unokák áhitata, századunkhoz s egy nemzet méltóságához illő remek, mondhatni világhírű, szentegyházban nyilatkozik. Föl, föl kegyelettel a szent hegyre Esztergomba! melly századról századra királyjaink és nemzetünk sorsában osztozván, legalkalmasb sarkpontot szolgáltat a túlélt évezred fölidézésére, nemzeti életünk átgondolására, irányeszmék felkeltésére, egy szebb jövő reményének fölélesztésére, a fejedelem trónja körül a testvériség szakadatlan lánczának megedzésére, a hazaszeretet ápolására, a korszerű haladás megkedveltetésére, s így a boldogabb jövőnek megalapítására. Ne csodáld, kedves olvasóm, hogy Esztergom leírásának czikksorozatához illy melegen vezetlek be, hisz a hon illy jelentékeny fészkéhez lehet-e más mint sas-szárnyakon emelkedni? Ki is tudna nemzete illy szentelt helyéhez, nagyaink a dicsők szent porához, mártirjaink vérmezejéhez, honi dicsőségünk való üdvleldéjéhez megindulás nélkül közeledni? .... S én, kinek Esztergom nem ugyan szülő — de anyavárosa és nevelője vala, mellyben korom szebb napjait élve, benne az életet szeretni, az életre hatni megtanúltam, én hogy tudnék atyáim e nyughelyéhez és envilágom e tűzhelyéhez hidegen emelkedni? .... Áldott legyen az Úr! ki számunkra a történelmi emlékeket és ezek gazdag tanulságait föntartva, egyszersmind belátó elmét és kegyelettől áradozó érző szívet adott, miszerint okaivá és átmelegülve a jobbak nyomdokain haladhassunk előre .... Czélszerü bemondanom, miként Esztergom nagyszerű basilikájának folyó augusztus hó 31-én történendő ünnepélyes fölszentelése alkalmából, Esztergomnak röviden teljes megismertetésére egy czikksorozatot közlendek, mellynek I-je Esztergom történetét, II. „ helyiratát, III. ,, főpapjait, IV. ,, jelesb fiait, V. ,, műemlékeit, ritkaságait, VI. „ szentegyházának ismertetését, VII. ,, basilikájának részletes leirását, VIII. A nagyszerű felszentelési ünnepély tüzetes leirását tartalmazandja. Esztergom leírásával régibb és ujabb korban többen foglalkoztak. Magam is egyidőben Esztergom története és topographiáját akarván megírni, e végből nemcsak Bél Mátyásnak eredetben az esztergomi érseki könyvtárban őrzött kéziratjának teljes másolatját, úgy Helischer József egykori tudós városi tanácsosnak a megyei levéltárban letett kéziratának mássát. Dr.Rumy György tanár és tudós Palkovics György kanonok erre vonatkozó némi kéziratait ; Biró Ferencz volt süttői plébános : Anacleta Appalis Cittatis Strigoniensis 1820. kéziratát; úgy Mallies Nep. János „Veteris Arcis Strigoniensis Descriptio. 1827.," és Baranyay Ferencz : „Disquisitio notitiarum antiquarum L. R. C. Strigoniensis. 1823." czimü műveit és a basilikának Németh György püspök urnak tollából folyt remek leirását használatul megnyervén; azonfelül Bonfin, Katona, Túróczy, Pray, Engel, Schmidt, Fessler, Horváth, Szalay történeti könyveit tanulmányozván;nem különben a pannonhegyi könyvtárban őrzött : Claudii, Ptolomei Alexandrini Basilia 1552-ki, és M. Bruzen de la Martiniere Velenczében 1737-ben és Párisban 1768-ban közlött; úgy Busching D. A. Frigyes 1764-ki, Slübner János 1758-ki földleírásait; valamint ugyanott létező Nicolai Frigyes 1785-ki és énkönyvtáromban lévő Birchen Zsigmond 1664-ki és Wagner J. Chr. 1687-kinti rajzait; s ugyancsak a sz.-mártoni könyvtárban létező Bombardiusnak 1718-ban írt és gróf Csáky Imre által Bécsben 1750-ben kiadott Magni Regni Hungáriáé Topographiáját; és Vosgiennek Párisban 1777-ben kijött Dictionaire Geographiquft- Esztergom 1664-ben. 1. A Duna. — 2. A Garam beszakadása. — 3. Párkány (szerzőnk szerint Gockarn, helyesebben Kakad). — 4. Víziváros. — 5 Vár, csatatér, mellyben a törökök megverettek. — 8. Ráczváros. 6. Sz. Tamáshegy. — 7. Az" 1595-ki