Vasárnapi Ujság – 1856

1856-10-19 / 42. szám - Kisbirtokosok jólléte. Szmrelovszky 368. oldal / Értekezések - Bergöz vár (kép) 368. oldal / Hazai tájleirások - Borostyánkő (kép) 368. oldal / Hazai tájleirások - Kakas Márton levelei: XXXI. 368. oldal

<369 tokuk egy részének eladásával, vagy pedig takarékosabb élésmód­dal eszközölhetik meglévő birtokukon a kellő beruházást. A gazdasági beruházásokra nézve majd általános ellenvetésük a kisbirtokosoknak „Hiszen alig tudunk élni, hogy fektessünk be tehát tőkéket gazdaságunkba?" Erre feleletül ezt mondom : az el­élésre kivántató jövedelem igen határozatlan valami, — ha ves­szük, el bír élni olly földművelő ember is, kinek semmi fekvő birtoka nin­csen, igen természetes hogy egy illy egyénnek hasonló iparkodás mel­lett, ha fekvő birtoka van, több jövedelme le­het, ezt tehát birtoka javítására fordíthatja; e szerint egy ember 20 hold földből ki bir él­ni, ha másnak hasonló körülmények mellett 30 hold földje van, ez 10 hold földjének jö­vedelmét hasznos be­fektetésekre fordít­hatja s így tovább. Ez talán némellyeknél különös okoskodásnak fog tetszeni, holott ez igen egyszerű és ter­mészetes, hiszen a ta­pasztalás is e mellett szól, mert így válnak szegény vagyontala­n okból vagyonosak, s viszont. Még mond­hatnák újra a kisbirto­kosok „Nem volna jó dolgom, ha ezen mu­landó életemben, ma­gamtól a kitelhető ké­nyelmet elvonnám" . Igen ám szeretett em­bertársam , mindenki szeretne jól élni, és épen illy értekezések által is csekély erőnk­kel ember­társaink jól­létére törekedünk, de megnyered-e gazdaságodnak azt, ha rész felszerelése által sok­kal kevesebb jövedel­med van, mint a­men­nyit rendes felszerelés mellett nyerhetnél? Ez utóbbi szerint nem élhetnél-e kényelme­sebben s kevesebb gonddal? — Erre nem­ gondolhatok ellenve­tést. — Ha tehát ele­inte egy pár évig egy kisbirtokos kényelmé­től valamit el­húz, és azt hasznos befekteté­sekre fordítja, bizo­nyosan később kipó­toltatik az, és évről évre mindig több jövedelemmel rendelkezhet saját kényelmére. — Nem vagyok tehát egy értelemben azon kis­birtokossal, ki háztartására a saját gazdaságából kikerült termeszt­ményeken felül 400— 500 pftot számít, és e­miatt alig érzi magát képesnek, elegendőleg felszerelni gazdaságát. Mindezekkel azt akartam megmutatni, hogy minden birtokos képes birtokát czélszerű­en felszerelni, s a helyes arányt gazdasá­gába behozni, csak akaratja legyen, s ha nem akarja, szegénységé­nek okát magának tulajdonítsa, s ha saját hibája miatt magának s családjának közvetlen, hazájának pedig közvetve kárt tesz, csak maga magát kárhoztassa. A gazdaság ágainak egymáshozi arányossága s a birtokban kellő befektetések létrehozására megkívántatik a szellemi erő, a jó­zan értelmesség. Van sok gazdának elég anyagi ereje gazdasága ve­zetésére, és költ is eleget, azonban ha azt c­éliránytalanul teszi, jó sikert nem lát.­Szük­séges tehát egy kisbir­tokosnak a gazdasági tudományokban ma­gának kellő képessé­get szerezni, és így önállólag okszerűen gazdaságát kormá­nyozni, mit czélszerű olvasás, és tapasztalás által eszközölhetni. Ha egy kisbirtokosnak nincsen módja gazda­sági iskolában taníttat­ni gyermekét, tanítsa maga, s szoktassa gyer­mekét a mezei gazdál­kodáshoz, s érettebb korában adja gazda­sági gyakorlatra, ren­des gazdaságokhoz, s ezt nem teheti ugyan minden kisbirtokos, azonban ha egyes vi­dékekről csak egy-egy egyén nyerhet tapasz­talást a hasznos­ gaz­dálkodás módjáról, otthon a vidékebeliek bizonyosan fogják a jó példát követni, vagy követhetni. Az értelmesség mellett azonban kíván­tatik a gazdánál a szor­galom kifejtése is, ez csak akaratunktól függ, férfias eltökélt­séggel s szenvedél­­lyel kell lépni a mezei gazdaság terére, szép és nemes foglalatos­ság ez, és mi legfőbb, szorgalmunk az anyagi hasznot is megszerzi. Vannak gazdák, kik restségből elhitetik magukkal, hogy nin­csen dolguk, és napról napra henyélnek, s ha jelentékenyebb mun­kának ideje közelget, már sóhajtozva várják azt, és alig mernek bele­fogni; — már az illy gazda, kit szenve­dély a gazdasághoz nem vezet, tegyen le arról, és keressen magának más életpályát, mert a gazdál­kodásból, sem hasznot, sem örömet nem fog magának sohasem sze­rezhetni.­­ Van pedig egy jó gazdának mindig dolga, abból soha sem fogy ki, és ha az oskola­járásban a nehezebb mezei mun­kától elszokott kisbirtokos fáradságosnak találja a nehezebb me­zei munkákat, vannak a gazdaságnak olly ágai, mellyekben nagy testi megerőltetés nélkül is hasznot tehet p. o. a méhészet, gyümölcsoltás, dohány-termelés, aprólékos gazdasági szerszámok A népdalok hőse. — (A koszorizott népdalokhoz.)

Next