Vasárnapi Ujság – 1856
1856-10-19 / 42. szám - Kisbirtokosok jólléte. Szmrelovszky 368. oldal / Értekezések - Bergöz vár (kép) 368. oldal / Hazai tájleirások - Borostyánkő (kép) 368. oldal / Hazai tájleirások - Kakas Márton levelei: XXXI. 368. oldal
<369 tokuk egy részének eladásával, vagy pedig takarékosabb élésmóddal eszközölhetik meglévő birtokukon a kellő beruházást. A gazdasági beruházásokra nézve majd általános ellenvetésük a kisbirtokosoknak „Hiszen alig tudunk élni, hogy fektessünk be tehát tőkéket gazdaságunkba?" Erre feleletül ezt mondom : az elélésre kivántató jövedelem igen határozatlan valami, — ha vesszük, el bír élni olly földművelő ember is, kinek semmi fekvő birtoka nincsen, igen természetes hogy egy illy egyénnek hasonló iparkodás mellett, ha fekvő birtoka van, több jövedelme lehet, ezt tehát birtoka javítására fordíthatja; e szerint egy ember 20 hold földből ki bir élni, ha másnak hasonló körülmények mellett 30 hold földje van, ez 10 hold földjének jövedelmét hasznos befektetésekre fordíthatja s így tovább. Ez talán némellyeknél különös okoskodásnak fog tetszeni, holott ez igen egyszerű és természetes, hiszen a tapasztalás is e mellett szól, mert így válnak szegény vagyontalan okból vagyonosak, s viszont. Még mondhatnák újra a kisbirtokosok „Nem volna jó dolgom, ha ezen mulandó életemben, magamtól a kitelhető kényelmet elvonnám" . Igen ám szeretett embertársam , mindenki szeretne jól élni, és épen illy értekezések által is csekély erőnkkel embertársaink jóllétére törekedünk, de megnyered-e gazdaságodnak azt, ha rész felszerelése által sokkal kevesebb jövedelmed van, mint amennyit rendes felszerelés mellett nyerhetnél? Ez utóbbi szerint nem élhetnél-e kényelmesebben s kevesebb gonddal? — Erre nem gondolhatok ellenvetést. — Ha tehát eleinte egy pár évig egy kisbirtokos kényelmétől valamit elhúz, és azt hasznos befektetésekre fordítja, bizonyosan később kipótoltatik az, és évről évre mindig több jövedelemmel rendelkezhet saját kényelmére. — Nem vagyok tehát egy értelemben azon kisbirtokossal, ki háztartására a saját gazdaságából kikerült termesztményeken felül 400— 500 pftot számít, és emiatt alig érzi magát képesnek, elegendőleg felszerelni gazdaságát. Mindezekkel azt akartam megmutatni, hogy minden birtokos képes birtokát czélszerűen felszerelni, s a helyes arányt gazdaságába behozni, csak akaratja legyen, s ha nem akarja, szegénységének okát magának tulajdonítsa, s ha saját hibája miatt magának s családjának közvetlen, hazájának pedig közvetve kárt tesz, csak maga magát kárhoztassa. A gazdaság ágainak egymáshozi arányossága s a birtokban kellő befektetések létrehozására megkívántatik a szellemi erő, a józan értelmesség. Van sok gazdának elég anyagi ereje gazdasága vezetésére, és költ is eleget, azonban ha azt céliránytalanul teszi, jó sikert nem lát.Szükséges tehát egy kisbirtokosnak a gazdasági tudományokban magának kellő képességet szerezni, és így önállólag okszerűen gazdaságát kormányozni, mit czélszerű olvasás, és tapasztalás által eszközölhetni. Ha egy kisbirtokosnak nincsen módja gazdasági iskolában taníttatni gyermekét, tanítsa maga, s szoktassa gyermekét a mezei gazdálkodáshoz, s érettebb korában adja gazdasági gyakorlatra, rendes gazdaságokhoz, s ezt nem teheti ugyan minden kisbirtokos, azonban ha egyes vidékekről csak egy-egy egyén nyerhet tapasztalást a hasznos gazdálkodás módjáról, otthon a vidékebeliek bizonyosan fogják a jó példát követni, vagy követhetni. Az értelmesség mellett azonban kívántatik a gazdánál a szorgalom kifejtése is, ez csak akaratunktól függ, férfias eltökéltséggel s szenvedéllyel kell lépni a mezei gazdaság terére, szép és nemes foglalatosság ez, és mi legfőbb, szorgalmunk az anyagi hasznot is megszerzi. Vannak gazdák, kik restségből elhitetik magukkal, hogy nincsen dolguk, és napról napra henyélnek, s ha jelentékenyebb munkának ideje közelget, már sóhajtozva várják azt, és alig mernek belefogni; — már az illy gazda, kit szenvedély a gazdasághoz nem vezet, tegyen le arról, és keressen magának más életpályát, mert a gazdálkodásból, sem hasznot, sem örömet nem fog magának sohasem szerezhetni. Van pedig egy jó gazdának mindig dolga, abból soha sem fogy ki, és ha az oskolajárásban a nehezebb mezei munkától elszokott kisbirtokos fáradságosnak találja a nehezebb mezei munkákat, vannak a gazdaságnak olly ágai, mellyekben nagy testi megerőltetés nélkül is hasznot tehet p. o. a méhészet, gyümölcsoltás, dohány-termelés, aprólékos gazdasági szerszámok A népdalok hőse. — (A koszorizott népdalokhoz.)