Vasárnapi Ujság – 1856

1856-11-02 / 44. szám - Kender stb. fonás stb.; 15 aranynyal dijazott pályamű. Kubinyi Lajostól (3 kép) 382. oldal / Gazdászati és orvosi.

ÖÖZ Ezen gépek alkalmatlanok, nagy port vernek és szigorú vigyázatot igényelnek, nehogy igen tömötten, vagy igen gyéren menjen át rajtuk a gya­ratandó anyag, mert első esetben nem nyeri vissza minden rugékonyságát, második esetben az aránytalan nagy ütések által elgyengíttetik. II. A gyaratás: Ezen műtétek után jő gyaratóba az anyag. A gyarató egy­ henger, melly finomabb vagy vastagabb szegekkel sűrűbben, vagy ritkábban el van látva s mellyen a gyaratandó anyag keresztül vonatik. Ez fából, pléhből, vagy gypszből van, melly körül rézlemezek, mikbe egyenlő távolságú s magasságú aczéltűk ültetnék, csavartatnak. Ezen henger felső felére több apró hengerek alkalmaztatnak. A gyapothoz 2—3—4 a gyap­júhoz legalább 5 pár alkalmaztatik, hol 9, 10, 11, tétetvén össze sapka gya­nánt födi el a henger felső részét. Ezeknek fogaik a henger fogaival keresztbe, vagyis egymás közibe vágnak. Eme kalap végére ismét egy henger, melly fogakkal szinte elláttatott alkalmaztatik szinte lehetőn közel, de mégis úgy, hogy a fogak egymásba ne akadjanak. A gyaratandó anyag először is egy henger által ellapittatik, hogy illy széles szövet alakban menjen a téplelő készületre, mellynek fordulása által az első kis hengerhez vitetik. Ettől a második fogas hengerke veszi el épen vele érintkezőleg s ellenkező irányban forogván. Ettől a nagy fogas henger mellynek iránya s fogainak hajlása ezzel ellenkező. Ezen mindinkább össze-vissza fogasolás által a­gyaratott anyag mind­inkább szétszálaztatik, mindinkább finomabb lesz, s igy mindinkább fino­mabbaknak sűrűbbeknek kell lenniek az aczél fogaknak mellyek között át­vitetik. A nagy fogas hengertől végtére egy másod nagyságú henger veszi át a gyaratott anyagot, s mert ez még gyorsabban s ellenkező irányban szinte ellenkező görbületü fogakkal működik, tisztán átveszi s átadja a fésűnek a gyaratott anyagot. Ezen fésűnek fogai fürészfog szerüek s függőlegesen járnak fel s alá egy huzó rud s egy fogantyú által. Ezen fésű elvévén a gyaratott anyagot, egy tölcséren vezettetik keresztül, hol három pár vashengerke mindinkább sebesedő forgása által nemcsak szalaggá alakíttatik, de mindinkább megvék­nyul. Átalában : Ezen gép működésénél két feladat van. A hengerek kellő g gyorsasággali forgatása s a fésűnek fel s alá mozgatása. Ezen műveletek a nagy fogas hengertől erednek, melly egy a henger tengelyére alkalmazott szijj által hozatik mozgásba. A henger tengelyére két csiga van alkalmazva, egyik szilárdul melly által mozgásba hozatnak a hen­gerek, a másik szabadon, mellyre a szijjat átvezetvén, a gép működését, bár mikor is megállíthatjuk. A nagy fogas henger forgásának rendes gyorsasága 1 percz alatt 90— 100 fordulat. Természetesen ehhez kell alkalmazkodnia a téplelő készlet for­gásainak, mert h­a gyorsabb, tultemetik, ha lassabb, a gép üresen jár. A kisebb hengereknek­­ szinte illy ügyelettel kell a fogas hengerhez al­kalmazkodniok, hogy az el bírja venni mindazt, mit nyújtanak, de viszont üresen se járjon. Egy illyen gyártó gép 12 óránkint könnyedén feldolgozik 80 font gyap­jút, vagy gyapotot, s alig fogyaszt 13 lóerőt (150 fontnak perczenkint 3 láb­nyira lett emelését számitván 1 lóerőnek). Egy nő elég, hogy felügyeljen, s a gép működését igazgassa. Vesztesség a gyaratott anyagnál legfölebb 5/100. Többnyire kétszer eresztetik gyaratóba a gyapot és háromszor a gyapjú. III. A len, kender és hosszú szálú gyapjú előkészítése. A len és kender, mint tudjuk, ama 1%-től 6 lábnyi magas növénynek rostszálairól vetetik, melly honi gazdászatunknak is jelentékeny terménye, de mellynek becsét a hollandok inkább ismerik mint mi. A len szálai finomabbak és rövidebbek, a legjobban kidolgozott kender legfölebb csak durva lenként szerepelhet. A len- és kenderszálak összeragadvak egy természetes ragacs által, melly átalánosan minden növény rostjait beiszapolja. A rostszálakat ezen sajátszerű anyagtól a len és kendernél áztatás ál­tal szoktuk elválasztani. A pocsolyába tett len és kender ragacsa a lég és víz hozzájárulása által rothadásba jő, a szálak felrepedeznek s kellő száradás után a pozdorját,külön­böző eszközökkel szokjuk összezúzni, hogy kihulljon a szálak közül. Az áztatás e­leme hosszadalmas, tökéletlen, s azon mérges kipárolgás miatt, mellyet illy rothasztó pocsolyák árasztanak, az egészségnek átalában ártalmas. Kénsavany s mész által felolvasztható eme gyantaszerü ragacs és Rou­chon után sokan gyakorolják e műtéteit, de a czélnak nem felel meg, mert minden vigyázat mellett is elgyengíti a növény szálait. M. Biet a mult évben következőleg fejte meg a feladatot: 1. „Gyors eljárás : 2 nap a lenne, 3—4 nap a kenderre nézve." 2. „Az anyag egyszerű, a munka könnyed, nem egészségtelen, sőt nem is épen utálatos." 3. „Nélkülözése minden etető szernek, savanynak, gőz, és gépkefé­nek" stb. 4. „Rendkivüli finomsága a szálaknak, kitűnő fehérséggel, hajlékonyság­gal, s minden számú gép­ fonálra alkalmatosság minden görcs nélkül." És pedig mindez következő módon : „Egy fa vagy pléh edényt tiszta vizzel megtöltünk egy zárt szobában, mellynek állandó hőmérséke 25 Celsius." „100 font vizhez 1 lat vizellet vegyittetik." „E vegyi­ek erősen fölkevertetvén a len függőlegesen és pedig lazán (nem tömötten) eresztetik az edénybe. Az edény bezáratik." „A forrás gyorsan beáll. Figyelnünk kell, midőn a savanyszagu forrás végződik s a rothadás mocsár szaggal kezd jelenkezni; ekkor a len kivétetik; ez rendesen 3-ad nap áll be. . . Ugyanezen móddal tisztithatjuk meg ragacsos részleteitől a kendert is, csakhogy ez négy napot igényel." A len- és kender-tilolás és gerebenelésre többféle gépeket kisértettek már meg, de mindeddig legátalánosb és legczélszerübb a nálunk is közönsé­gesen használatban lévő tiló és gereben, melly közvetlenül a kezek által mű­ködtetik. Emlitők, mikint a szövet-anyagnak, mielőtt fonállá alakíttatnék, egy­ vastagabb fonál vagy pántlika alakot kell adnunk. Ez egy nyújtó gép által történik. Fő alkatrészei a páros hengerek mellyek közvetlenül tengelyüknél fogva tétetnek mozgásba. Ezen páros hengerek alsóbbjai sima aczélból, fel­sőbbjei bőrrel, vagy­­ posztóval bevont fából készítvék. Ezek csak az al­sóbbakkali érintkezéstől hozatnak mozgásba, mellyet függelékek által segí­tünk elő. Ezen páros hengerek forgása mindig gyorsabb, mi által a közéjök vont gyapjú vagy gyapot általok mindinkább elvékonyittatik. A len és kender pe­dig egy előre alkalmazott fésűn eresztezik keresztül, hogy azok mindinkább egyenközüek levén, mindinkább egyenlő vastagságot nyerjenek. lása. Ezen páros hengerek forgásával arányos a bevont anyag elvékony.­A szövet­ anyag ezen hengerek közt átvitetvén egy csövön megy keresz­tül, mellynek végén egypár henger eszközli összenyomatását, hogy az alá al­kalmazott edénybe hulljon. Nagyobb gyárakban azon üres hengerek, mellyekből az anyag kivona­tik összefüggésbe vannak téve a gyarató gépekkel miszerint azokról nem kell külön hengerekbe szedegetni, mi által sok idő s sok anyag menne kárba, ha­nem egyenesen a vonó gépbe megy. Mint a vas, minél többször kinyujtatik, s darabonkint összerakatvár ismét kinyujtatik, hogy erősb legyen, ugy a szövet-anyagok is, minél több­ször átvonatnak a leirt gépen, annál egyenlőbbek s erősbbek lesznek, mert szálaik annál inkább elrendeződnek. Természetesen ismét és ismét ös­­sze kell ereszteni 5—10—15 szalagot is, hogy végképen el ne vékonyul­janak, hogy néha ezrekre, sőt egy két milliónyira is fölmehet ezen ös­sze­eresztés. Midőn a szövetanyag szálai már annyira elvéknyultak, hogy természe­tes összefügésök megszűnik, gyengéden megsodortatnak, s úgy eresztetnek is­mét összetéve a nyújtó gépbe. Ezen sodrógép tökéletlenebbül épen az, mi a fonógép, s azért legyen elég csupán ezt tárgyalnunk. A Mull Jenny féle fonógép még eddig az, melly mindazon műtétet meg adja az orsónak f. p, s általa a fonalnak, mit egy ügyes emberi kéz megadni képes és pedig ezen kivül benne a hengerkék előnyei azok segélyei is fel­találhatók. Egy öntött vasáll­ványra B. B. B. al­kalmaztatván 2. 3. 4. vagy több orsó tar­talmuk szinte az előbb leirt elvek szerint 2—3 hengerkék közt lapittatik s nyujtatik meg. Az orsó pedig azon sajátszerű taliga 01 készleten rézsurt al­kalmaztatván az F. alatti dob által olly gyors forgásba hozatik, mikint 3—4000 fordulatot tesz perczenkint s igy hatalmas sodoriatást ád a fonal­nak. Ámde mint kezeink által az orsónak mindig távolabb-távolabb kell nyújtatnia, hogy a fonál némüleg huzassék és a sodrintásnak kellő anyag nyujtassék, ugy ezen orsó is a szekér által, mellyre alkalmazva van 6. 9. metrenyi távolságra szalad el, szaladása által s vele arányosan forgatván az emlitett doboz s­orsát. Természetes, egy-egy fonalszálhoz illy nagy készület csak akkor czélsze­rü,ha 2—3 400 illy kocsi párhuzamba tétetvén egyetlen mozderő által huzatik el az emlitett vas állványoktól, s egyetlen mozderő által taszittatik vissza hozzájuk. Ezért a fonógyárakban több száz alkalmaztatik együvé! Hogy pe­dig az orsó, mintha saját kezeink közt volna, midőn egy-egy futást megtett, önmagára csavarintsa a megsodrott anyagot két hosszú rud által, p. i. min­denik gép összeköttetésben áll s midőn a taligák végpontot értek, egy-egy karvas által a fonal lenyomatik, s igy a taliga visszamentekor az orsó viszás forgása által reátekerődzik. Természetesen azon pillanatban, midőn a kocsi távolodni s az orsó csa­varólag forogni megszűnt, a hengerkék működésének is meg kell egy ravasz által állittatniok, s csak az uj futamaikor ismét működésbe hozatniok. (Folytatása hivatktzik.) J

Next