Vasárnapi Ujság – 1856
1856-11-30 / 48. szám - Edvi Illés Pál (arczkép) 417. oldal / Életirások
A „Vasárnapi ujság" hetenként egyszer egy nagy negyedrétű iven jelenik meg. A postai uton a,,Politikai újdonságokkal" együtt csupán csak : ft. pp. Az előfizetési — Előfizetési dij julius—decemberig azaz : 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy | dij a „Vasárnapi ujság" kiadó hivatalához (egyeti (egyetemutcza -1. sz.) bérmentve utasítandó. Edvi Illés Pál. *) Illés Pál (edvi) született jun. 29-én 1793. Győrmegyében, Rétiben, hol atyja:Ádám ágostai lelkész,és anyja: Steiner Zsuzsánna 30 évig laktak. Nyolcz fi- és nővér között volt a legidősbik. Iskolai neveltetését vette az elemiekből otthonn, a félebbiekből Sopronban, az ottani evang. lyceumban, mellyet 1802—1813 látogatott, hittani pályára készülvén. Sopronban tanulta be az összes lyceumi tudományokon a latin, görög és német nyelveken kivül, az olasz és franczia nyelvet is. Iskoláit millyen calculussal végezte, tanusitja az a körülmény, hogy a dunántuli evang. egyházkerület valamelly ifjat, jövendő tanárrá kiképezendöt, külföldi egyetemekre küldeni tervezvén : e nemes czélra az 1812-ik évi fő gyűlésében, jegyzőkönyvileg ő lett elválasztva. De mivel hivatalkodása kizárólag és holtig, csak a sopronyi lyceumhoz köttetett, azért ő a kijelöltetést nem fogadta el. A franczia háború folyvást tartván, ez idő tájban, a külföldi egyetemekre kimenés tiltva volt. Ö tehát ideig házi tanitói hivatalt vállalt és folytatott pár éven át, u. m. 1813 4-ben b. Prónay Simonnál a hires szépség: Hirgeist Ninonnak, Kazinczy Ferencz levelező barátnéjának férjénél, — lak- Edvi Iván Nándorban, Nógrádmegyében és Tápió-Szent-Györgyön; 1814-ben pedig kapolcsáni Appel Károly, gazdászati főigazgatónak házánál, Ürményben, Nyitramegyében. Ezután a külföldrejárás ismét felszabadulván, kiutazott Jenába s az ottani egyetemben töltötte az 1815/6-dik évet. Innét több irányzatú kirándulásokat tett, például Weimarba, Gothába, Thüringiába, Osmanstädtba (Wieland sírjához) és a dietendorfi Herrnhutter-gyarmatba. Hazafelé Bajorországon keresztül vette útját, és a Dunahátán érkezett meg Bécsbe. Jenában tanulta be a szaki tudományok mellett az angol nyelvet. Megjővén a kedves honba, azonnal kínálkoztak neki több szerencsék, például Erdélybe gróf Bethlen Gergelyhez szólittatott Döbrentei által nevelőnek; de a születésénél fogva gyenge testalkatú, rövidlátó és a csendes bevonult életre korán hajlandó levén, a lelkészi hivatalt tűzte ki czélul magának. Melly végett october hóban 1817. egyházlátogatás alkalmával atyja mellé segédnek fölszenteltetett Rétiben, Kis János superintendens által .Segédpapi minőségben vendégprédikácziókkal föllépett nagy-győri, fél- és kispéczi, a vadosfai stb. gyülekezetekben; fel az 1818-ban tartatott egyházkerületi gyűlés szine előtt is, mellyre közvetlen a nagy-geresdi, sopronmegyei egyházba járási papnak hová 1818-ban meghivatott, augusztus hóban el is költözött, elébb mégis egy lerándulást tevén Pestre, hol Tratnerrel, Schediussal, Schwartnerral stb. ismerkedett. Geresdi állomásán lépett föl mint iró, a „Magyar Kurir"ban, Kedveskedő-ben, „Tudományos Gyüjtemény"ben, „Koszorú"ban, „Hébé"ben. Hanem a „Hébe" szerkesztőjéhez , Igaz Sámuelhez, beküldött számos verseinek az a sorsa lett, hogy 1826-ban Igaz meghalálozván,irodalmi javai árverés utján eladattak, és gróf Berthold birtokába kerültek, ki azokat elvitte Kes Pál. *) Röviden kinyomva Ismeret. Tára 1852. IV. kot. lap 123. Németil : Wiener Convers. Lex. Hormayer Gelehrt. Lex.