Vasárnapi Ujság – 1856
1856-02-17 / 7. szám - Huszti vár (tájkép). Vámossy 57. oldal / Hazai tájleirások
57 E vágás ugy látszott az elevent érte s el is némult reá az egész társaság, mert rösteltek engem kinevetni; mivel azonban a jó katona soha sem adja meg magát, azonnal neki álltam kiparirozni az ügyesen czélzott vágást, felkérvén eleve a jelen levő nemes karokat és rendeket kegyes türelemre, mit Kiváncsiné asszonyom közbejárása mellett könnyen ki is nyertem. (him.«*»».) A huszti vár és környéke. Alig van hely szép magyar hazánkban, melly történeti emlékekkel ne ékeskednék; szemeink mindenütt találkoznak,majd a sik mezőn emelt halmokkal, mellyeknek nevei mondják, hogy rajtuk egykor vad tatár, vagy török emelte selyemszövetü sátorát s osztá ezrek közt hatalmas parancsát; — majd itt-ott bérezek sora közt egyes hegyeken, egy-egy tiszteletes rom tűnik szemeink elé, mellynek nagysága lelkeinkbe szent érzelmeket ébresztve fel, — elragad azon korba, mellybenf fénylett, mellyben vitézei olly nemes feláldozással adák magokat a dicső halálnak hazájukért és királyukért, — s hogy egykor ott nem volt olly siki hallgatagság, nem baglyok huhogásai rázták meg rémesen a levegőt, de vitézek zaja s fegyverzetej hangosának vissza a magas boltivek alatt. Bár komolyan hagyjuk el a tért, vagy a várromot; de mégis jól esik lelkünknek, hogy láttuk azt, hogy mi is jártunk ott s mi is tapostuk azon földet, mellyel annyi derék honfi, annyi hős öntözött vérével s szentté tette azt az utómaradék előtt. Egy illy rom áll előttünk. E rom a huszti vár, mellynek közelében ha jár valaki, alig hiszek embert, hogy ne vágyna felpillantani a romra, honnan egykor fegyverzörej s harczi lárma hangzott le a sebes hegyi folyóktól végig futott Huszt városába. Ugocsa megyéből jól csinált uton több kanyarulatok után feljut az ember az úgynevezett Hark hegytetőre, honnan az utast pompás kilátás gyönyörködteti, melly az elragadásig szép sóhajtaná az ember naphosszant nézni, hogy beteljék a kilátás gyönyörével. Az utazó előtt a Hark-hegy oldalán festői rendetlenségben terül el a terjedelmes s jókora népességgel biró Vörösmart faluja, tovább a Tisza partján egy szép térség, mellynek földe itt-ott felszántogatva adja elég soványan a vörösmarti orosz népség csekély élelemszerét, a tengerit. E tiszai téren kis patakok csillognak fel tiszta vizekben, a nap megtört aranysugarai reszketnek és sietnek a haladásban korlátozatlan Tiszába, melynek túlpartján magas kőszikla emelkedik. E sziklás hegy közelébe a Tisza túlpartján látni a vöröstornyu Verőcze faluját; ez és Királyháza közt Kankó várát, II. Ulászló magyar király hajdani kedves mulató-kastélyát. A kígyózó Tisza medrén felfelé tekintve magas hegyek lótávolra elzárják a láthatárt, s e hegysorozat közt emelkedik a huszti-vár kormos falaival, figyelmét az utazónak egészen magához vonva. A vár kúpalakú hegyen fekszik, melly a többi hegyektől elszigetelve áll, s csak távolról emelkednek újból magasan, kopasz, vagy tölgy és bükkfákkal koszorúzott csúcsaikkal. A város felöli oldalon egy a hegyoldalba vájt ut vezet, melly meredekké válik s meredeksége tart mind addig, mig a napnyugoti oldalon levő egyetlen kapuig halad a vizsgáló, mellyen betérve egy kis térségre ér, melly talán előudvar lehetett, ezután egy második kapun kell bemenni, de melly egészen rom s e mellett emelkedik a vár főépületének fala a magasba. A falak töredezettek s csak is a napnyugoti oldal van még fenn,ugy mint azt rajtunk mutatja. — Az egész vár alapja egy elnyúlt tojásdad alakot mutat; belsejében két udvar volt, az épületben magában számos lakosztályok és emeletek voltak; hogy pincze volt-e alatta, azt csak hosszas áskálás után lehetne kikutatni. Van ugyan pincze, de egészen a hegy tövében, mellyről valljon a várral egybeköttetésben van-e, vagy nem? nem tudatik. — Mesélik , hogy egy kut ásatott I. Ferdinánd király alatt Darvay Gábor várparancsnoksága idejében, melly a Tiszával lett volna egybeköttetésben ; de ez a mesék közé tartozik. Ha a várnak nyugoti oldaláról lepillantunk, látjuk a Tiszát, s tul rajta komoly tekintetet mutatnak a bükkfákkal gazdag velétei s kirvai hegyek. — Éjszakra a hegy terül el apró, — s itt-ott, vagy utczasoronkint csinosan épült,— házaival Huszt, mellyet, ha magasból néz az ember, félteni kell a A huszti-vár nyugati oldala.