Vasárnapi Ujság – 1856
1856-03-02 / 9. szám - A hógörgeteg (kép) 73. oldal / Érdekességek - Spanyol tüzifa 73. oldal / Tudományos
73 hogy a munkabér Indiában az angol munkás bérének alig egy tizedrészét teszi s daczára az ide-oda szállítás roppant költségeinek, angol gyárakból nagymennyiségű pamutszövet vitetik évente ki Indiába s Csinába. Már 1832-ben 15 millió forint áru gyapjúszövet vitetett angol honból Hindustanba s azóta a kivitel folyton növekedett. E rendkívüli tünemény a gépek szüleménye. — Míg Csinában s Indiában ma ép ugy mint évezredek előtt a munkás munkáját kezével s legfeljebb holmi durva s esetlen szerszámmal végzi, angol honban minden géppel készül. — Gépek fonnak, szőnek, s ezeket ismét roppant gőzgépek tartják szüntelen mozgásban, s alig van történeti esemény, melly az emberi leleményesség diadalát olly fényesen tanúsítaná, mint a pamutgyártás korunkbani kifejlődése. — Fonógépe mellett az angol munkás egy nap alatt többet fon, mint a szegény hindu orsóján egy év alatt fonna, — s az angol gyárak korunkban két nap alatt fehérítik meg a szövetet, mihez az előtt 6—8 hónap kelletett. A pamutgyártás angol honban, hol legkésőbben keletkezett, legmagasb fokára emelkedett. A mult század derekán alig hozatott angol honba három millió font pamut, 1775. pedig alig 5, 1820-ban 152 millió, s már 1830-ban 300 millió fontot tett a bevitel. E háromszáz millióból alig vitetett ki nyers állapotban 17 millió, a többi mind angol gyárakban dolgoztatott fel. Mig 1760-ban, midőn a gyártás kézimunkával eszközöltetett, a pamutgyártással 40,000 munkás foglalkozott, addig korunkban, midőn gépekkel dolgoznak, a munkások száma másfél millió, úgyhogy ha gép nélkül akarnák kiállítani azt, mit most géppel gyártanak, egész Európában minden ötödik embernek pamutgyártással kellene foglalkoznia. Liverpool az angol pamutkereskedés gyálhelye, Manchester pedig a legnevezetesb gyárváros. — Liverpoolnak 1700-ban 5000 lakosa volt, 1770-ben még csak 34,000, 1831-ben meg már 165,000 lakost számlált. — Manchesternek 1774-ben 42,000, 1831-ben a pamutgyártás emelkedése folytán 187,000 lakosa volt. Angolhonban eleinte csak durvább szövetet gyártottak, korunkban finomabbat is készítenek. Legfinomabb pamutszövetek, a monszelinok gyártása azonban csekély kívánat mellett aránylag nem nagy haszonnal jár, miért is csak csekély kiterjedésben űizetik. — A legfinomabb monszelinok maiglan Kelet-Indiából kerülnek,hol ezek gyártásával emberemlékezet óta bizonyos járások s ezekben ismét bizonyos családok kizárólag foglalkoznak. Két arab utazó, ki 1000 évvel ezelőtt Indiát megjárta, olly finom mouszelinokat említ, miszerint egy egész öltönyt gyűrün lehetett áthúzni. — Ward angol utazó pedig olly mouszelinról emlékezik, melly harmatos rétre terítve nem is látszik, miért is kelet költői, a mouszelint „szőtt szellőnek" méltán nevezik. Napjainkban Északamerika termeszti a legjobb pamutot, s eredeti hónából Indiából csak a legsilányabb fajok jönnek kereskedésbe. — Ez a polgárisulás szüleménye, mert míg a túlvilág titkain tűnődő ábrándos hindu maradan azon módon termeszt, mint termesztettek ősei, a fiatal Amerika világra termett munkás polgárai mind czélszerübb és sikeresb termesztési módokat hoztak divatba. A folyton növekedő termelés s a gépekkeli gyártás a nyers pamut, mint a pamutszövetek árát is leszállitá, az árleszállítás eredménye pedig kiterjedtebb fogyasztás jön, melly viszont termelését és gyártását mind magasb fokra emelte. — Századunkban a pamutszövetek folytonos olcsóbbulása mellett a termelés folyton emelkedett.— 1833-ban az árak, tekintve az 1818. évieket, felénybre szálltak. — Mig hajdan csak a nagy urak s dúsgazdagok viseltek pamutruhát, napjainkban a legszegényebb osztályúak által használtatik. pában Érdekes, ha meggondoljuk, mennyi változáson ment át Euróa ruházat, anyagára nézve. — Míg első elődeink vadállatok, párduczok, medvék, farkasok bőrébe öltöztek, utódaik a marhatenyésztés kiterjedésével juhbörbe öltözködtek, a mindinkább haladó polgárisulás folytán pedig lassan-lassan a juhbörrel felhagyva, annak gyapjúját nyirták s abból készített szövetekből késziték ruháikat. A földmivelés emelkedésével len és kender kezde a gyapjúszövetekkel versenyezni; — míg végre korunkban ennek a pamutban hatalmas vetélytársa támadt. — így foglalja el mindinkább a finomabb s az inkább feldolgozott anyag a durva s közeli anyagnak helyét. A ruházat története, az emberi ész fejlődési történetére vezet. A kaczagányos, párduczos ősök nemcsak viseletben, de élet-és gondolkozásmódban, erkölcsben és szokásokban is tetemesen különböztek gyapjú-, len- és pamutszövetbe öltözött ivadékaiktól. Javult-e ez által az átváltozott ivadék, vagy sem? nem e czikk tárgya, azonban annyit bátran mondhatunk, hogy erkölcseink, vétkeink szelídebbek, mint voltak őseinké; — szelídültünk, de az őserős nagyság nem kis csorbulásával. Hazánkban kevesebb alkalom van e nagyszerű természeti jelenetek láthatására, legfeljebb a magas Kárpátok alatt s a székely és oláh havasok között fordulnak elő a hógörgetegek. Otthonosak ezek a helvécziai örök hólepte jéghegyek vidékein, ahol számtalanszor egész vidékeket betemetnek néhány pillanat alatt, s házakat és népes falvakat törnek össze. Ha a magas hegytetőkön véletlenül valami kis hótömeg megindul s a o aláfelé gurulni felszedi elkezd a lejtőn aláfelé gurulni; útközben mindenütt felszedi a havat, mindig nagyobb, hatalmasabb gomollyá válik , keresztül töri magát a legsűrűbb erdőkön, a legnagyobb fákat pozdorjaként zúzva össze. Jaj azon emberi hajléknak, mellynek illy gördülő hótömeg útját veszi; azt egy pillanat összetöri, darabjait tovább ragadva magával, s ha a lakosok a közelgő zörejre eleve el nem futottak, azokat is örökre eltemeti; míg A hógörgeteg, végre valami völgybe lezuhanva, azt magasra betölti s néha még három négy év múlva is ott találni azt, ha a rövid nyár nem birta elolvasztani. Helvéczia lakói minden órában ki vannak téve e rettentő csapásnak, és mégis ugy szeretik szülötte földüket; hát te magyar ember, ki nyugodtan hajtod le fejedet, ha munkában kifáradtál, ne szeretnéd-e azt az áldott földet, melly szivesebben termi a kenyeret, mint Helvéczia hegyei a halált? Havasi jelenetek. A hógörgeteg. Spanyol tűzifa. Roszmaeszter után. Ha az utas Almazarron sivatag pusztáján elhalad, könnyen megtörténhetik, hogy a lengő szél felséges illatot hoz elébe. Ha maga körül tekint, kémkedve, mi terjeszti ez illatot? lehet hogy a puszta egyik vagy másik völgyelegéből mozgó bokrok közeledését fogja észrevenni. Ha a dolgot közelebb vizsgálja, látni fogja, hogy a mozgó bokor nem egyéb, mint szamarak hátára rakott termetes rozmarin-, levendula- és kakukfűbokor.