Vasárnapi Ujság – 1857
1857-02-08 / 6. szám - Mésztrágyázás (Vinna vidékéről) 50. oldal / Természeti tudományok
ül . Ha azon adatok után, mellyeket Petőfi Sándor születése helyét és idejét illetőleg, lapunk közlött, akadna még valaki, aki mégis hitetlenkednék , annak most a legdöntőbb bizonyitvánnyal felelhetünk. Megszólalt végre az is, a ki az élő emberek sorában e tárgyban leghitelesebb tanu. S ez nem más, mint Petőfi Sándornak még mai napig is Kecskeméten friss egészségben élő keresztanyja, a ki őt saját kezével tartá a keresztvízre, özvegy Kovácsay Ferenczné szül. Dinka Anna asszony. A keresztanya állitása egészen megegyez azon adatokkal, mellyeket a V. Ü. mult számában a költő fivére István tett közzé. Szintén megegyezők a többi adatok is, mellyeket (a keresztanya tanúskodásával együtt) kecskeméti evang. lelkész Torkos István ur szívességéből kaptunk. S mindezeknél fogva megállapított tény , hogy Petőfi Sándor 1822 dec. 31-én éjféli 12 órakor (vagy, ha ugy tetszik, 1823 január 1-én) Kis-Körösön született. *) Megjövend az ideje, hogy költőnk halála napját, helyét s egyéb körülményeit is ki fogjuk deríthetni. x* Losoncáról arra figyelmeztet ,,az igazság és méltányosság érdekében" Pokorny Gusztáv ur , hogy a régi pénzek és arczképek üvegfolyadékba nyomásának nem a hirlapilag emlegetett egri tanár, hanem Pantocsek úr, Zahn üveggyáros házibarátja az első (öt év előtti) felfedezője; ki találmányát annyira tökéletesité, hogy küldeményei a londoni és párisi világtárlatokban nemcsak figyelmet gerjesztettek, hanem dicsérő oklevelet is nyertek mind a két helyütt,amiről a meggyőződni kívánókat ez érintett műtárlatok albumaira utasítja P. ur. Pantocsek orvostudor úr, az üvegnyomat feltalálója, pedig (ugyanaz, kiről a lapok már bővebben szólottak) arról értesíti a tanintézeteket, hogy a bronz vagy ezüsttel befuttatott egy-egy érem árát egyelőre 15, az aranyozottét 18 pera határozta, olly megjegyzéssel, hogy később nagyobb számú megrendeléseknél alább szállhat a most közlött ár, melly máris elég csekély. Mivel pedig ez az ur is Pantocsek, az is, a kinek javára Pokorny ur reclamálja a feltalálói jogot, ugy hiszszük szent a béke, s az egész felszólalást a tanár és tudor szók okozták, a mellyek szépen megférnek egymás mellett ugyanazon férfiú ezimei között. x* Pálfalváról azt írják, hogy ott egy idő óta sűrűen csavarognak veszett kutyák, mellyeket egy híján botokkal vasvillákkal agyonvertek a helybeliek, de még sem menekültek egészen a szerencsétlenségtől, mert egyik a veszett állatok közül megmart egy gyermeket, a kit tüstént Fülekre vittek, s ott az orvos kivágta a veszedelmes sebet. További veszélyek elhárítása végett ollyan rendeletet adott ki a főbírói hivatal , hogy minden kutyát 14 napra el kell zárni, ezen házibörtön után pedig csak szájkosár óvhatja meg a hűség bodri képviselőit a gyepmester (akit ott agár czigánynak titulál a nép kérlelhetetlen fütykösétől. — Oláh László ur felszólittatik, hogy vagy az általa hirdetett „ Vadászkalandok" czimű munkát, vagy az erre tőlünk 1855 juniusban fölvett előfizetési pénzt küldje meg. Tövisen (Erdélyben) 1856 januárban. — Mezey Pál. Kovács József, mint előfizetők. — Lukács Pál nevelő úr, ki a magyar gyermekirodalmat több jeles művel gazdagitá, az általa irt „Kis Természet" czimű munka (5 példányát olly czélból küldé be a V. U. szerkesztőségéhez, hogy azt a bukaresti magyar iskola számára begyülendő adományokkal együtt rendeltetése helyére küldjük. Köszönetet mondunk L. P. urnak e szives figyelmeért s óhajtjuk, hogy példája követőkre találjon. Hasonló adományok átvételére a V. U. szerkesztősége szívesen ajánlkozik. — Az ős B Játon jégtáblái mellett is vigalomra buzdult a magyar vér. Mult hó 25-én igen fényes tánczvigalom tartatott B.-Füreden, melly alkalommal lelkes áldomásokat ittak a jelenlevők a Füred emelésében is elismerést kivivott t. szerzetért s annak főt. administratoráért, nem különben nemzetünk azon nagyjaiért, kiknek a balatoni gőzöst s a füredi színházat köszönhetjük. Mondanunk sem kell, hogy a szép nemről sem felejtkeztek meg. — Nógrád megyéből Szirákról a felett sajnálkozik tudósítónk, hogy ő nem írhat, sem vasárnapi iskoláról, sem községi könyvtárról, sem faiskoláról, hanem csak egy községi krumplis kertről emlékezhetik. Ennek az uj vállalatnak ez a rövid históriája : tagosítás alkalmával a közbirtokosság egy darab földet faiskolának hasitatott ki a község javára. Azonban a kire e dolog bízva volt, az e czélról megfeledkezvén, a tért beültette burgonyával, az ültetett facsemetéket pedig kiveszni engedé. Most már van kilátás, hogy ez többé nem fog történni s a szirákiak remélik, hogy közel tavaszszal a faiskolának alapját komolyan meg fogják vetni. A községi könyvtár eszméjét pedig leginkább azért nem ismeri a sziráki nép, mivel szláv ajkú s illy nyelven irt népkönyvek s folyóiratok nem kaphatók. — Nógrádmegyéből Gácsról azon örvendetes tudósítást vettük, hogy a néptanítók anyagi helyzetének javítási szüksége ott is fölmerült. Nt. Matavovszky alesperes ur belátván, hogy lehetetlenség a tanítók lelkét iskoláikhoz lekötve tartani, míg éhező gyermekeik a falat kenyér után sóhajtoznak s szegény apjukat annak minden más uton keresésére unszolják, e tárgyra nézve összeköttetésbe tévé magát cs. k. szolgabíró Boross Miksa úrral. E két férfiú ék buzgó és tekintélyes fellépése már eddig is szép eredményeket szült s nekik köszönhető többi között, hogy p. o. a buda-lehotai, rózsa-lehotai és kis-tugári tanítók most már nem csizmafoltozásra tanítják tanítványaikat, hanem a helységek lakosainak önként ajánlott segítségével becsületesen ellátva, valódi ismeretekre s egyéb szellemi jókra oktatják az elvadult ifjú nemzedéket. Nógrád megyében Füleken is jótékony dzélu tán ezvigalom tartatott a helybéli elemi iskola javára. A magyaros szellemű mulatságról sok szépet ír tudósítónk, legszebb benne az, hogy a költségek fedezésén kívül 60 pft. jutott a nevezett jótékony czélnak. Mulatság és jótékonyság — minő szépen megférnek egymás mellett! — Tudósitónk azt is megírja, ki volt a bál királynéja, de mi azt a ,,szomszéd falubeli szép szőke menyecskét" már csak azért sem említjük meg, mert még egyéb mondanivalónk is van. — Beregmegyei hirek. Beregszász sem akart a többi városoktól hátramaradni s jótékony dzélu tánczvigalmakat itt is rendeztek. Január 21-én volt az első vigalom a reál-iskola javára; az újonnan liszitett teremben szép számú közönség jelent meg. A második vigalom febr. 18-án lesz a közönséges kórház javára, ekkorára várják a szabolcsi vendégeket is, kiket a nyíregyházi bál az elsőről visszatartott. — A tagosítás folyamatban van s a földesurak a falusi iskolák számára mindenütt gyümölcsöskerteket szakitnak ki, hogy a gyermekek jókor tanuljanak fákat ültetni, oltani s ápolni. Megérjük majd, hogy p.o.Beregszász és Namény között Búcsú helység előtt nem csak azt a néhány silány fát pillantjuk meg,mellyet a mult őszön az országút két oldalára ültettek, hanem lesznek szép terebélyes fasoraink valamennyi országút mentiben, megannyi áldás a nyár rekkenő meleg napjaiban. — Somogy megye községeiben is hiszik már, hogy csak a tanult és mivelt ember számolhat becsülésre, jólétre és boldogságra. Ezt tanusitja többi között a kaposi járás Kercseliget nevü faluja, hol az 1857-ik év egy kemény anyagból épült, szép és kényelmes uj iskolai lakra virradt. Egy év elforgása alatt Nagy István községi bírónak csüggedetlen szorgalmával s a közbirtokos uraságok nagylelkű hozzájárultával, a plébánia lak átellenében épült a népiskol, mellyhez hasonlót az emlitett kerület egyéb falvaiban alig tálalhatni. Január 12-e volt a kedves nap, midőn cs. k. szolgabírót. Csorba Eduard ur az Istenházában a szerencsésen bevégzett terhes munkáért hálákat mondván a mindenhatónak, az uj épületet szép vendégkoszoru jelenlétében megnyitá. Rövid de nyomatékos szavakkal erkölcsös és példás életre inté a néptanítót; szorgalomra s engedelmességre serkenté a növendékeket, kik között ez alkalommal jeles ajándékok osztattak szét. Mire a község bírája szívből fakadó meleg szavakkal köszönte meg a t. szolgabiró urnák szives fáradozását. Kívánjuk, hogy e szép ünnepély emléke sokáig maradjon meg a derék község lakosai közt, emelje a buzgalmat s tegye tartóssá a jó szellemet, melly hajlékot állitotta mivelődésnek. Isten tartsa meg ez uj iskola jóltevőit s engedje megérni az apáknak, hogy gyermekeik s unokáik erkölcseiben s jóllétében lássák fáradozásaik méltó megjutalmazását! — Aranyos-Megyesről (Erdélyből) a következő hálanyilatkozatot veszszük : Az aranyos-megyesi helv. hitv. egyház iskolaháza melléképületeivel a mult év tavaszán szerencsétlenül elégvén, puszta romokban hevert; — s ki tudja, hogy a csak parányi vagy semmi jövedelemmel biró egyház mikor emelkedett volna ki romjaiból?! Azonban az isteni gondviselés egyházunknak is rendelt nagy lelkű pártfogókat. Ugyanis, a helybeli váruradalom birtokosai, névszerint m. báró ifjabb Wesselényi Ferencz, m.báró Wesselényi Johanna, gróf Karacsai Sándorné, m. gróf llhédei Klára, báró Radák Istvánné és m. ifj. gróf Teleki Sámuel ő nagyságaik, dicső eldődeiknek, mint egyházunk régi buzgó kegyurainak élő jeles utódai, — velek született minden szép, jó és nemes ügy iránt lelkesülni, s áldozni kész buzgóságuknál fogva, egyházunk iskolaháza felépítésére minden az épülethez megkívántató faanyagot, s ezen kívül 400 pgontot. adományozni méltóztattak. — Ki ne hajolna meg e nagylelkű áldozatkészség előtt, ki ne telnék el határtalan tisztelettel az illy dicső jelesek iránt?! írja fel Isten könyvébe e jeles tettet; — s a nagymélt. kegyuraknak legyen szép jutalmok a hálás elismerés, s a nemes öntudat. Hálás elismerést, s tolmácsoló soraim berekesztése előtt, az egyház szives köszönetét nyilvánítom még t. Zákány József uradalmi felügyelő urnak, nem különben t. Boros Pál gondnok urnak egyházunk ügye iránti meleg és szives részvétükért, mint szinte minden helybeli helv. hitv. birtokos uraknak kegyes jótékonyságukért. Az aranyos-megyesi helv. hitv. egyház egész közönsége nevében : Ferenczy Károly m. k., lelkész. — Erdélyben a marosvásárhelyi kerületben Akosfalván egy vendégfogadós ölebe annak egy kis fiát megmarván, az ártatlan gyermeken a víziszony jelei törtek ki, minek következtében az meg is halt. Levelezőnk tudósítása szerint a mult év elején, midőn ez történt, az egész több személyből álló család a kerületi orvos B. G. urnák felügyelete s gyógyitása alatt volt. Szomorú intő példa az ölebek mindig szaporodó kedvelőinek! Vidéki hirek. Báránd,jan. 8. (Iskola ünnepély.)i Községünk folyó hó 4-én nem mindennapi ünnepélynek vala színhelye : 0 cs. sti. Apostoli Felsége legfelsőbb határozata által, helybeli r. kath. tanító és kántor Gulyás Gábort félszázadot meghaladt időszakon által tanúsított ernyedetlen szorgalmáért a koronás ezüst érdemkereszttel legkegyelmesebben megjutalmazni, s azt cs. kir. helytartósági tanácsos, Észak-Biharmegye főnöke Reviczky Menyhért ur által a jutalmazottnak elküldeni, s ünnepélyesen feltüzetni méltóztatott. Január 4-én 11 órakor a községházánál várt nagyszámú néző sereg szétnyílt sorai közt a feldiszitett terembe lépvén, kezdetét vevé az ünnepélyes cselekvény. Egy lelkesen és fontos rövidséggel mondott beszédben lefestvén megyénk főnöke Felséges urunknak vele született határtalan kegyelmét, s hű jobbágyai iránt érző nemes szívét, az ősz férfiú mellére tűzé az érdemkeresztet. A beszédre átalános éljen hangzott, — a nézők számát szaporító, vidékről is meghívott s eljött vendégek szájából. Ezután a kitüntetésben részesült férfiú ő cs. kir. Felségének határtalan kegyelmét, legkegyelmesebb megemlékezését egy felolvasott rövid beszédben megköszöné. Melly után községi jegyző Török Imre * T. Torkos István ur meg fog engedni, hogy ez ügyet lapjainkban befejezettnek tekintvén, az általa közlött kevésbé lényeges, ámbár érdekes, adatokat mellőzni vagyunk kénytelenek. Köszönettel fogadtuk ezeket is s eltettük annak számára, ki már régen gyüjti az adatokat költőnk kimerítő életirásához, melly bizonyosan kevés idő múlva világot fog látni. Szerk.