Vasárnapi Ujság – 1857

1857-05-31 / 22. szám - Hódolati jelvények: Buda város emléke (kép) 193. oldal / Vegyes tartalmu czikkek - Hódolati jelvények: Dunagőzhajótársaság emléke (kép) 193. oldal / Vegyes tartalmu czikkek - Hódolati jelvények: Vizivárosi kapu (kép) 193. oldal / Vegyes tartalmu czikkek

áradnak a folyam vizei, s némelly­kor annyira, hogy ollykor fürdeni sem lehet. Hévmérséke a viznek 48—50 foknyi Réaumur szerint, tehát olly nagy, hogy benne a tyúkot is meg lehet kop­pasztani; azért csak hideg viz vegyitése mellett lehet fürdésre használni. Szine nem egészen tiszta; ize, ha meghűl, semmiben sem különbözik a közönsé­ges ivó­víztől. Állomány­ részei : cso­dasó, keserű só, gipsz, konyhasó, szén­savanyos mész, szénsavanyos keserű föld, kavicsföld, vékony kénköves szesz, alkali föld. Hatása legjótékonyabb a szélütött, vagy más szerencsétlenség által elzsibbadt tagok gyógyitásában, továbbá a szaggatásokban (rheumatis­mus,) reszketésben, régi sebek, csipő fájdalom, s mint némellyek állitják, a szemfájásban is, az igazi köszvényben azonban nem sokat segit. Ezen vizet főképen csak fürdésre, azaz : külsőké­pen használják, belsőképen csupán az orvosok javaslatára. A pöstyéni fürdő csak az utolsó 40 év alatt kezdett hírbe jönni, úgy­annyira, hogy most már idegenek is für­denek benne, kivált mióta gróf Erdődy József nagy költséggel felállittatá a szükséges épületeket. A fürdő-épület fel van osztva kád- és álló fürdőre (Geh­bad). A kád fürdőben 28—30 káddal biró fürdő­szobák találtatnak s csövek segedelmével a viz melegségét kiki tet­szése szerint mérsékelheti. Az álló­fürdő, hol együtt fürdenek, ismét 4 osztályra oszlik, a magasabb s alsóbb rendűek számára, végre az iszap-fürdő (Schlammbad), melly Felségeik ünnepélyes tettel? A mellékelt legmelegebb s tőszomszédságában van a kútba foglalt forrásnak. Egy nagy vendégfogadó, s a közellevő paraszt­házak, mellyek az 1822-iki égés után csinosan épültek, fogadják a vendége­ket, egy kávé­ház és tánczterem, nem különben az azt környező liget szol­gálnak mulató helyül. Az ujabb épüle­tek nagyobb kényelmet nyújtanak min­den rangú látogató betegeknek; azon­ban nem tagadhatni, hogy még sok kényelem hiában kerestetik, melly más fürdőkben bőven található, s itt is kön­­nyen meglehetne. 1599-ben a törökök lepék meg ezen fürdőt, épen akkor, midőn nagyszámú vendégek valának összegyűlve; sokat levagdaltak, többeket rabságra vittek. Szintén fürdés ideje alatt lepé meg 1813-ben a Vág hirtelen áradása, nem kevés embert fulasztván oda mind a vendégek, mind a falusi lakosok közöl, kik hiában keresének a beszakadozó házak tetején menedéket. Csak nagy szorgalommal lehetett ismét az elborí­tott fürdőket helyreállitni, hogy a kö­vetkezett esztendőben végződött hábo­rúban megsebesült harczfiak használ­hassák. K. . . ly J. . . s. Hódolati jelvények Budán május 4-kén. Lapunk mai száma közli azon fel­tűnőbb emlékmüveket, mellyek a cs. k. bevonulása alkalmára Buda városában emel­rajzok három illy müvet ábrázolnak u. m. Budai hódolati jelvények: I. Buda város által emelt két obeliszk a lánczhid és alagút közti téren. II. A Duna gőzhajótársaság emlékműve a budai várba vezető ut uton. III A». ids'e­gne? vízivárosi kapu.1

Next