Vasárnapi Ujság – 1857
1857-05-31 / 22. szám - Pünkösd. Edvi Illés Pál 197. oldal / Elmélkedések
197 Vasárnapi Újság 1857. évi 22-dik számához. PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE. in. E főünnep czime a Pentecoste bibliai szóból van származtatva, és minden európai nyelven egyaránt divatozik, különféle elváltoztatással. Jelent pedig e görög szó ötvenedik napot, (értsd rá : Húsvét után). Az Isten t. i. Idvezitő Urunknak feltámadása után 50-dik napon teljesítette a Krisztus által megigért csodáját a szent lélek kiömlésének. Keresztyén egyházban megfelel ez az ünnep az ó testamentomi hivek Pünkösdének a mózsesi törvény Sinai hegyen lett kiadatásának emlékezetére, melly a talmudista rabbik értelmezése szerint, 50 nappal történt az egyiptomi fogságból kiszabadulás után. Igen valószínű is, hogy a keresztyének ezt az ünnepet az ő hasonnemű tárgyukra alkalmazva, a szidóktól vették át korán mindjárt a Húsvéttal együtt, — mint Tertulliún egyház-atya is állítja. Az egyh. főünnepek sorában pedig ez közös minden felekezetű hívekkel, és az ingó ünnepek közé tartozandó, melly korábban vagy későbben esik a szerint, a mint a Húsvét korábban vagy későbben fordul. Legtöbbször esik mindazáltal május hóban, mellyért ennek pogány római czime keresztyénileg az ünnepről is szokott neveztetni naptárainkban, igy : Pünkösdhava. Hazánkban két napig ünnepeltetik, Némethonban háromig. Többire a Pünkösd történetében rejlik azon hittani czikkelyek egyike, mellyek a görög szertartású egyházat a római szertartásától elkülönítik, t.i. hogy a szentlélek csak az atyától származik, — nem pedig csak a fiútól nem is az atyától és fiútól is együtt. E hittani czikk a görög hitűek (vagy ráczok) templomain, tornyaikkal is ki van symbolizálva. A pünkösdi csudát pedig természetien magyarázni akarni, éretlen gondolat volna; miután a szent irók azt ugy kivánták előadni, mint csuda-dolgot, millyennek akarják azt vétetni is a hívektől. És aztán meg van irva, hogy a hit Isten ajándéka. (Efez. II. 8.) Elég nekünk, hogy azon pünkösdi csudának dicső eredményét, — a keresztyén egyház és vallás nagyszerű elterjedtségét, a föld minden részeiben, — láthatjuk testi szemeinkkel. És ugyancsak a Pünkösd ünnepe arról nevezetes legkivált, hogy e napon lett a Krisztus uj tudománya nyilván kihirdetve, és ezzel megvettetett a ker. anyaszentegyház alapja itt e földön; következőleg, annak tengernyi történet-irása e nappal veszi kezdetét. Valamint ellenben az egyházi év ezzel immár bezáródik, és Adventig mintegy hosszú szünidőt tart; csak az egyháznak még néhány szent ünnepe jelen meg a sok egyhangú vasárnapok folytán, ezeknek élénkséget adván, mellyek egyébiránt a teljes Szent-Háromság egy Istennek imádására és tiszteletére szentelvék, mint ehez a hangadó külön ünnepet a régi anyaszentegyház Kr. ut. 1334-dik évben megállapította. — Magáról a vasárnapról tehát, — mellynek nyájas czimét e kedves néplapunk viseli, — fogunk elmondani valamicskét nem sokára. Nyelvünkön a rózsa-virágok egy faja neveztetik a Pünkösdről. De Magyarhonban a nép ez ünnepen igen sajátságos játékot is szokott űzni némelly tájékon, melly a pünkösdi király czim alatt ismeretes és a kevés ideig tartó szép állapotnak nemzeti symboluma. Illyen táj pl. Csepreg Sopronmegyében. E tárgyat Jókai tollából folyva, nyájas olvasóink e hírlap tavasi számaiból már ismerik kellemesen. Szigligeti pedig egy derék színdarabot is irt e czimmel : „Pünkösdi királynéVégre ki ne emlékeznék Vörösmarty víg elbeszélésére Gábor Deák szomorú kalandjáról piros Pünkösd napján? Aki még nem olvasta volna, ajánlom, keresse fel jóizü kis élvezetül e mai naphoz. e