Vasárnapi Ujság – 1857
1857-06-28 / 26. szám - Gr. Nádasdy Ferencz (arczkép) 241. oldal / Élet- s jellemrajzok
A ..Vasarnapi Ujság" hetenként egyszer egy nagy negyedrétű iven jelenik meg. Előfizetési díj január—juniusig azaz : 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai úton a ..Politikai Ujdonsagokkal" együtt csupán csak dij a „Vasárnapi Újság" kiadó-hivatalához (egyetem-utcza 4. sz.) —ík 3 ft. pp. Az előfizetési bérmentve utasítandó. Gróf Nádasdy Ferencz. Most, midőn a birodalmi lapok telvék azon ragyogó ünnepélyek leírásával, mellyek a dicső emlékezetű Mária Terézia által alapitott katonai érdemrend százados évfordulatának valának szentelve; most, midőn szorgalmas kutatás tárgyát teszik a mult század hőseinek hadi tettei, — illő, hogy mi is vessünk hátra egy pillantást s jóvá téve mások feledékenységét, kipótolva mások mulasztásait, néhány sort szenteljünk azon hazánkfiai emlékének, kik ama válságos időkben mentő oszlopai valának a trónnak s birodalomnak s ezáltal hazánknak s nemzetünknek. Ezek sorában első helyen áll gróf Nádasdy Ferencz, a Mária Teréziarend legkorábbi s legelső vitézeinek egyike. Akár az ősi származást, akár a világi fénlyt és hatalmat, akár a közügyek körül szerzett érdemeket s a közpálya legmagasb fokain való szereplést tekintsük : alig találunk hazánkban fényesebb nemzetségre, mint a Nádasdyaké. E család tagjainak viselt dolgai végig vonulnak nemzetünk egész történetén és épen olly változatos, s megható jelenetekben olly gazdag részleteket nyujtnak, mint a történet maga. Csupán a feltűnőbb neveket lehet itt érintenünk. Ott találjuk őket már az Árpádok korszakában, mint gazdag főurakat előkelő állomásokon; később az Árpád vére kihaltával Róbert Károly pártján, kiért éltöket áldozzák László és Dénes; ott van Zsigmond király sárkány vitézei között Salamon fia Mihály, az erdélyi Nádasdy-ágnak törzsapja ; Hunyady János kormányzósága alatt Nádasdy László védelmezte a zalai sz. Adorjáni benczék apátságát a külföldről betörő lovagok és kalandorok ellenében; Mátyás király egyik legnagyobb hőse volt Nádasdy Ferencz, ki szeretett fiát Tamást a legnagyobb gonddal neveltette Bolognában s Rómában, idővel ez is vitte nemzetségét a legmagasabb fénypontra. Ezen Tamás volt II. Lajos királynak több küludvarnál igen gyakran használt követe, ott halta meg a mohácsi csata rettenetes hírét is, majd az özvegy királynét kisérő elhagyott szomorú vándorlásaiban. Ő volt később az ország rendeinek hirnöke I. Ferdinándhoz, tudtára adandó ennek, hogy magyar királlyá lön megválasztva. Ferdinánd megbizá a budai várparancsnoksággal s az épen olly vitéz hadvezért, mint ügyes államférfiút, később az ország rendeinek bizalma a nádori székre ülteté. Fia Ferencz vasmegyei főispán, koronaőr s lovászmester volt. Ennek Pál fia ismét katona lett s a „kanizsai hős" nevére tett szert. Ezután homály borult egy időre a nemzetség fénylő szerencsecsillagára. 1671-ben a Wesselényi, Frangepán és Zrinyiféle összeesküvés következtében egy Nádasdy Ferencz is vérpadon mult ki s hátramaradt 11 fia ősi örökségét, a gazdag birtokokat nem nevezheté többé sajátjának. Többnyire közszolgálatba léptek a most már vagyontalan főnemesek, de elődeik erős szelleme élt még bennök s a mit a sors megtagadott tőlök, azt kivivta önerejök és tehetségök. Közülök László csanádi püspök, Tamás somogyi főispán s koronaőr lett, Ferencz kardot kötött s több hőstett után tábornoki rangot nyert. Örömmel nézett nagy reményekkel serdülő fiaira, kiktől az ősi dicsőség megujulását várá — és nem csalatkozott. Ezen fiak egyike volt azon Nádasdy Ferencz, kinek arczképét itt nyujtjuk olvasóinknak. Midőn Mária Terézia, kinek örökösödési jogát a külhatalmasságok elismerni vonakodtak, minden oldalról fenyegetve látta trónját, szorult helyzetében a magyarokhoz fordult. Tudja mindenki, hogy a magyar országrendek szép és szeretett királynéjukért „életöket és véröket" igérék föláldozni. Az ígéretet tüstént követé a tett, a magyarok fegyvert ragadtak. A tábornál Nádasdy Ferencz, az öreg tábornok fia, lett parancsnokká, s olly nagy hirt szerte a porosz háborúban, hogy egész Európa az ő vitézségéről beszélt, s Francziaország gyakorlott seregei is futottak insurgensei elöl. Ő támadta meg Trautenaunál a porosz sereget, s nemcsak a hadi pénztárt, hanem a király sátorát is zsákmánnyá tette. Olaszországba is küldé Mária Terézia Nádasdyt a drezdai béke után 1746-ban, hol a spanyolokat legyőzte és Piacenzát elfoglalta, daczára annak, hogy 7000 ember védelmezé. A Rottofredoi ütközet után don Filipet kergetve, csaknem egyszerre ért vele Genuába s a várost és köztársaságot elfoglaló (írói Nádasdy Ferencz.