Vasárnapi Ujság – 1857
1857-07-26 / 30. szám - Vasárnap. Edvi Illés Pál 289. oldal / Elmélkedések
A „Vasárnapi Ujság" hetenként egyszer egy nagy negyedrétű iven jelenik meg. — Előfizetési dij július-decemberig azaz : 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai uton a „Politikai Újdonságokkal" együtt csupán csak 31 t. pp. Az előfizetési dij a „Vasárnapi Újság" kiadó hivatalához (egyetem utcza 4. sz.) bérmentve utasítandó. Vasárnap. Irta EDVI ILLÉS PÁL. .... „Arczod a hol ragyog „A népnek, mind ott felvidul a kedély, .,S szebben tündököl a nap is." (Horat. IV., 5.) Ha e közkézen forgó lap úgy megszólamlani tudna, mint hasábjain az iró emberek ékes nemzeti nyelvünkön hozzánk szólnak : régen panaszra fakadt volna, hogy a Vasárnapot, — mellyröl viseli nyájas czimét már negyedik éven, és a mellynek egy részben illy közkedvességre emelkedettségét is köszönheti, — még senki nem méltatta tárgyalásra. Azért mostan, midőn épen a 24 egyhangú vasárnap járja, nemcsak illő, hanem korszerű dolognak is véltük, hogy legyen neki szentelve egy külön czikkünk e mai számban, és megadassák neki a tisztesség. Czime, melylyel magyar nyelven neveztetik, nyilván a vásároktól veszi származását, mik pogány cseleinknél e napon szoktak tartatni; — sőt keresztyénségre megtérésök után is sokáig; mígnem e szokás Béla és más királyok parancsai és több izben ismételt országos törvények által végre egészen megszüntetve lett, — de az e szent napra tapadott czim más illőbbel fel nem váltatott. Illy értelmű czimet a vasárnap más nemzetek nyelvén nem is visel. Németek nyelvén pl., — kik a hétnek napjait pogány eleik modora szerint, csillagokról és istenségekről czimezik, máig neve Sonntag, azaz : napcsillag napja. Bibliai nyelven pedig czime : Ur napja. Vasárnapról nevet hazánkban nem visel sem falu, sem város, mig a szombat és több heti köznapokról számos helység czimeztetik. Az ujholdvasárnapi gyermekről szóló népregék pedig nálunk is szájban forognak. Eredetéről e szent napnak a legelső hírmondás olly ősrégi, hogy a világteremtésnek Mózes által rajzolt történetében gyökerezik, és szintén a kies paradicsomból hangzik felénk. „Hat napokon teremté Isten az eget és a földet, hetedik napon megnyugovék; és megáldá ezt a nyugalom napját (zsidó nyelven a Szabbát-ot) és megszentelé azt." (Megáldá, azaz : sok nevezetes történet és lelki öröm napjává tevé; — megszentelé, azaz: a többi köznapoktól külön választá és magának jegyzé).— Gyakorlatian életbe léptetve mégis a hetedik napnak szentté felavattatása, csak Krisztus előtt 1400 évvel lett a mózesi tiz parancsolat által, a maroknyi kis zsidó népben. E választott kis nép pedig drága ereklye gyanánt megőrizte a hetedik nap megszentelését, többizbeni rabságba ejtetésének, sőt végpusztulásának daczára, és megtartja ezt,az ő nemzeti istenségének, a Jehovának tiszteletére mind e mai napig Keresztyének legelőször zsidók közül válván ki, a fölénynek,— mint nem valamelly egyes nép nemzeti istenségének, hanem mint az összes ember-nemzetek közös atyjának, — imádására és a nyugalomra szentelt napnak hetednapi rendszeres fordulatát is azoktól átvették és megtartották. — olly változtatással azonban, hogy a zsidóktóli önmegkülönböztetés végett, a hét nap utolsója helyett, azok elsejét határozták mindenkor megünneplendőnek, mivel a Krisztus, a keresztyén vallás isteni szerzője, e napon támadott fel halottaiból. És igy nekünk keresztyéneknek, a vasárnap (bár a szombattól különböző napra áttételéhez a Krisztus feltámadása szolgált alkalmul) egyedül a legfőbb lénynek, az atya uz Istennek imádására van rendelve; míg az ünnepek az ur Jézusnak, és a szenteknek tiszteletére, vagy szintén nevezetes világi események emlékére vannak szánva. Most már a hét szám atalján nemcsak zsidóknál, hanem keresztyén polgárisodott népeknél is valami tiszteletes alakot öltött, és magasztos tekintélyre emelkedett, szent írásokban igen sokszor használtatván. Igy meg van irva pl., hogy Jákób 7 évig szolgált egy feleségért, hogy József álmot magyarázott a 7 sovány és 7 kövér tehénről, atyját 7 napig gyászolta, — hogy a húsvét 7 napig ünnepelendő, — a 7 ördög, — Miatyánkban a 7 kérés, Jézus 7 végső szava stb. Korán ismeretes volt a 7 világ-csuda, a 7 görög bölcs, a 7 főszín és hang is. Azért Krisztus után a hetedik évszázadban Mahomed fellépvén, vallási intézetében is befogadta keresztyénektől és zsidóktól az Isten imádására szentelt hetedik nap fordulásának rendszerét, mint ősrégi typust. Mindazáltal ő viszont megkülönböztetésül keresztyénektől és zsidóktól, a hetedik szent nap fordulatát a szombat-előtti napra rendelte; ugy hogy törökök és egyéb mahomedánok a mi péntekünket tartják és szentelik hetenkint vasárnapoknak. Melly hetesével forduló rendszere a nyugalom-napnak, végetlenül jobb is, mint a hires görög és római pogány nemzetek napszámitási rendszere volt. Ők sok istenséget imádtak és ünnepeik s nyugalom-napjaik is fordultak feles számmal, mellyek minden újhold első napján a népnek kihirdettettek papok által minden helyen : de a legfőbb istenségnek minden hetedik napon cultussal és nyugalommal szentelendő ünnepről ők mit sem tudtak, — mint ennek nincs nyoma a jelenleg virágzó nagyszerű pogány népeknél is, a chinaiaknál és indusoknál. Csak a negyedik évszázadban Kr. u., Nagy Konstantin, első keresztyén római császár által hozatott be a vasárnap rendszere, — eltöröltetvén a korábbi napszámitással együtt minden pogány istenség, ünnep és szertartás. Hogy pedig a nyugalom napjának hetednapi rendszere, emberekre, barmokra nézve, a természettel is legegyezőbb , az igen kézzelfoghatóan bebizonyult a francziákon, kik az 1792-diki nagy forradalom alkalmával, a keresztyén vallásnak és egyháznak is minden rendszerét felforgatták, a fölény köztisztelésére és nyugalomra a hetedik nap helyett minden tizediket határozván. S igy folyt az uj rendszer néhány évig. De a kilencz napi folytonos dologtételt nem birták ki sem emberek, sem barmok; ugy hogy a kormány kényszerülve lett ismét a hetednap rendszerét visszaállítani, melly divatoz maiglan is. A vasárnap megünneplésének történetírását illetőleg : az első évszázadokbeli keresztyének azt mindenkor nagy tiszteletben tartották: — utóbb is szintúgy, söt néhol a zsidó szabbath szigorusá-