Vasárnapi Ujság – 1857
1857-09-20 / 38. szám - Eperjesi collegium (képpel) 393. oldal / Hazai tájleirások
A Vasarnapi Ujsak" hetenként egyszer egy nagy negyedrétű íven jelenik meg, postai uton a ,,Politikai Újdonságokká!" együtt csupán tsak 3ft. pp. Az előfizetési — Előfizetési dij julius—decemberig azaz : 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy dij a „Vasárnapi Újság" kiadó-hivatalához (egyetem utcza 4. sz.) bérmentve utasítandó Az eperjesi kollégium. Egyike Magyarország lerégibb s legnevezetesebb tanintézeteinek ; története épenolly változatos, mint tanulságos. A közszellemnek, áldozatkészségnek nagyszerű emlékjele az hazánkban. E tanintézet, mellynek rajzát lapunk mai számában közöljük, régi idők óta evang. kerületi kollégium név alatt ismeretes. A nevezetes épületről, Eperjes város egyik födiszéről, gyakran hallani s olvashatni azon állítást, hogy a jezsuiták alapitották s azok tulajdona volt. Mennyi igaz e dologban s mennyi a tévedés , érdekes lesz megtudni mindenkinek. Hiteles kütforrásokból merített adatok után adjuk elő mind az épület eredetét, mind azt, hogy a hozzá kötött tulajdonjog kit illet. Az eperjesi kollégium története az evang. egyház üldözési korszakának teszi egy részét. 1660 körül az eperjesi evangélikusok iskolája már szép virágzásnak indult; derék tanárainak hire annyira elterjedt, hogy a tantermek nem valának többé elégségesek a tanulók befogadására. E szükség érzete arra birta az egyház hiveit, hogy ne csak az iskolaépület nagyobbitásáról, hanem általánosan tantervnek is ollyatén a szervezetéről gondolkodjanak, melly Felső-Magyarország evang. iljainak bő alkalmat nyújtson a felsőbb tudományok hallgatására, hogy onnan mind a politikai, mind az egyházi pályára teljesen elkészülten léphessenek ki. Ezen, mind a közhazára, mind különösen az evang. egyház gyarapodására igen jótékony eszme különösen két férfiúnak köszönhető keletkezését. Az egyik Bayer János volt, a már akkor fennállott eperjesi gymnasium igazgatótanára, a másik Sartorius János, az eperjesi evang. község lelkésze (archi-diaconusa). Ezen eszmeért lelkesedtek velők egy időben Weber János, Eperjes tudós városbirája, *) és mussai Wittniedy István gazdag földbirtokos. A korszerű eszme mindenütt élénk viszhangra talált s nem sokára számos gyűlésnek és tanácskozásnak képező tárgyát Felső-Magyarország evang. rendei körében Illy nyilvános közgyűlések tartattak aug. 11 és 20-án Eperjesen, nov. 18-án Kassán 1665 évben. Itt határoztatott el az indítványozott nagy kiterjedésű tudományos intézet megalapítása, itt jelöltetett ki legalkalmasb helyül Eperjes városa, innen küldettek ki bizalommal felruházott férfiak nemcsak Magyar- és Erdélyországba, hanem a távol külföldre is, hogy a hitrokonoknál a nemes közczélra adakozásokat gyűjtsenek. Az áldozatkészség, melylyel a kiküldött férfiakat fogadták, mindenütt olly buzgó vola, hogy már a következett 1666 évben ápr. 6-án a lapunk mai számában lerajzolt épület alapköve letétezhetett, és az 1667. év még le sem telt, s már nem csupán a nagyszerű épület volt készen, hanem a 10 osztályból állott Athenaeumnak új szervezete is életbe léphetett (ezen czim alatt : Collegium Statuum Hungaricorum Superioris Hungáriáé), 13 tanár megválasztatot; **) Magdeburgból a hires Pomarius Sámuel igazgatónak meghivatott, 12 felügyelő kineveztetett (ezek közt 6 vidéki nemes és 6 polgári férfiú az eperjesi polgárság köréből), az uj épület felavatási ünnepélye 1667 oct. 18-án a patronatus fényes gyűlésében megületett s nem sokára a nyilvános oktatás is, nagyszámú tanulni vágyó ifjúság jelenlétében megkezdethetett. E tények eléggé felvilágosithatnak mindenkit az eperjesi kollégium eredetéről s a hozzá kötött tulajdonjogi igényekről. Röviden meg kell még érintenünk e közrészvét utján alakult tanintézet további sorsának fő pontjait. — A magyarhoni protestánsoknak 1671-ben megkezdetett üldözése az eperjesi kollégiumra nézve sem mult el vihar nélkül. Már 1672. julius 9-én, a kassai kamara egy rendelete azt parancsold, hogy a kollégium a jezsuita szerzetnek adassék által. September hónap Az eperjesi kollégium ") Weber Jánosra, ki eredetileg orvos és gyógyszerész vala, s az első vidéki felügyelőre, Semsey Ferenczre, Sárosmegye első alispánjára bizták az evang. rendek, az alapkő letétele után az építés vezetését s a pénzek kezelését. *) Összesen mintegy 70,000 ft. gyűlt be. Ehhez járultak : Witnedy István 6000 ft. Lipóczi Ketzer András 1000, Ketzer Menyhért 1000, Dessewfy Ferencz 1000, gr. Rhédey Ferencz 508 ft, az eperjesi kereskedők testülete 1000 ft,sok eperjesi polgár 200 ftjával, az ottani czéhek stb. Magyarország és Erdély egyéb részeiben 30,000 ft. gyűjtetett. Egy Tárkányiféle alapitvány 9000 ftról szól. E számok valóban megható bizonyítványai az akkori áldozatkész közszellemnek. XI Károly svéd király is tetemes összeget küldött. **) Érdekes lesz az első tanárok neveit és szakaikat ismernünk. Ezek valának: 1) Pomarius Sámuel örökös igazgató (rector perpetuus) és theologia tanára, 2) Pongrátz Mihály és 8) Zaltán Izsák, philosophia, történelem és jogtan t. 4) Ladiver Illés, logika t. 5) Lázy Ádám, rhetorika t. 6) Michaelis Pál, poétika t. 7) Schwatzinger János, syntaxis t. 8) Szántó András grammatika t. 9) Sárosy Márton és 10) Jankovits János, principia t. 11) Simonides János, 12) Hadik Miklós és 13) Szép János az elemi osztályok tanárai