Vasárnapi Ujság – 1857
1857-03-15 / 11. szám - Izabella királyné. Szilágyi István 85. oldal / Történeti czikkek
A „Vasárnapi Újság" hetenként egyszer egy nagy negyedrétű íven jelenik meg. Előfizetési dij január—juniusig azaz : 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai uton a „Politikai Újdonságokkal" együtt csupán csak 3 ft. pp. Az előfizetési dij a „Vasárnapi Újság" kiadó-hivatalához (egyetem-utcza 4. sz.) bérmentve utasítandó. Izabella királyné. Életrajz. Irta SZILÁGYI ISTVÁN. (Vége.) XXVI. Mentül inkább terjedt a boldogtalan ország felett a török hatalom, egymásután foglalván a dühös had Ferdinánd várait, magyar földön s Erdélyben , annál kegyetlenebbül gazdálkodtak a foglaló sereg vezérei. A dölyfös Castaldo, nem elég, hogy pénzt veretett hiúságában „Transilvania capta" felirattal, amivel csak a büszke nagyok önérzetét sértette : katonáitól is elvonta a zsoldot, miáltal azokat lázadásra ingelte, önmaga ellen is; mit azután csak nagy bajjal csendesithetett le, 50-et kellvén felakasztatnia, hogy a rend vissza álljon. A széleken Tahi Ferencz, s Zaberdin Mátyás váradi püspök, nyakaztatás és jószágkobzásokkal rettenték a lakosságot a helyett, hogy uzok elvéhez hiven, a sziveket igyekezének vala megnyerni az ügy számára. Szulejmán is vaskövetkezetességgel ragaszkodva a Szapolyai háznak fogadott hitéhez, Ferdinánd minden ajánlatait az Izabellával tett kötés megerősítése iránt, állandóan visszautasította (1554), és semmiről hallani sem akart mindaddig, mig a Szapolyai ház Erdélybe vissza nem állíttatik. Immár a török fenyegetéseit beváltani készül; Báthori András vajda előre látólag hivatalát leteszi; Ferdinánd a segedelmet sürgetőknek kijelenti, hogy a németországi elfoglaltatások nem engedik bármi csekélységgel is járulnia az erdélyiek oltalmazásához. Most átlátta az ország, hogy önmegtartásáról önmagának kell gondoskodnia, s a marosvásárhelyi értekezletben (1555) komolyan kezde gondolkozni Izabella visszahívásáról. Egyelőre megállapodott abban, hogy ország fővezérnek Balassa Menyhértet elválasztja, s követeket nevez, egyet Lugosra Petrovicshoz, egyet Ferdinándhoz, amazt behívni, ezt a történtekről tudósítani. A szelid lelkű Ferdinánd magatartását e dologban a történelem egyhangú méltánylattal jegyezé fel: lemondott róla, igényeit tovább sürgetni. De mit kell mondani a hadvezérről, ki, közvetve bár, engedé, hogy ura szent ügye erre jusson? Castaldonak nem volt kedve, Martinuzzitól rablott kincseit embereire költeni, s azok egymásután hagyták oda zászlóikat. Azon 4000 spanyol is, saját közvetlen emberei, oda hagyván vezéröket, vissza szöktek Bécs felé, rablás és gyujtogatással adván mindenütt jelet menetelöknek. Az embertelen vezér csakhamar követte katonái példáját. , , '.";, ,, , XXVII. A vásárhelyi merész és elhatározott lélekkel tett lépést rohanva követték az események. Január 23. (1556) Balassa Tordán országgyűlést tart; ott ünnepélyesen kimondatik, melly szerint, tekintvén a másként kikerülhetlen végveszedelmet, az Ország lemond Ferdinándról, magának uj fejedelmet választ, János Zsigmondot. Reá két hónapra, Petrovics elválasztatik királyi helytartónak, ki uj fejedelem bejöveteléig, az ország ügyeit teljes hatalommal kormányozza. A behivásra kinevezett 300 személyli fényes követség, Kendi Ferenczczel élii, vele lévén Szulejman küldötte is, aug. 8. volt szemben Izabellával Lembergben. September 23-án indult meg a királyné kíséretével Munkács felé. A két ország határánál Báthori István fogadta, az, ki később Lengyelország trónjára emeltetett, üdvözölvén Izabellát az egybesereglett nép nevében. A következő állomáson a budai basa követei, s a két Oláhország vajdái várakoztak rá, ragyogó diszsereg, s számos főrangú bojároktól környezve. Diadalmenet volt ettől fogva az ut, mellyen átjövének. Huszton Máramaros hódolt s a város, a köz örömből csak a vár maradván ki, melly még mindig Ferdinándot uralta. Az erdélyi rendek és nemesség Petroviccsal és Balassával élökön Déésig jöttek ki, honnan az egyetemes tömeg üdv és szerencse kivánatai között oct. 22. szállott meg Izabella Kolozsvárban, illetvén fejedelmi hintaja előtt Szulejmán aranyszinnel hímzett veres lobogója. A bevonulást sz. Katalin napján követte a beiktató országgyűlés. Ünnepélyesen esküdött itt meg Izabella az ország szabadságai megtartására; a rendek pedig János Zsigmond teljes kora elértéig, 5 évre átadták a kormányt neki, feljogosítván öt javakat, hivatalokat, királyi hatalommal adományozni, magyaroknak és lengyeleknek (bár ez utóbbit nem épen jó szívvel); átadván egyszersmind királyi háztartására, mivel saját javai török kézen voltanak, a fejérvári püspöki javadalmakat. Utána nem sokkal Fejérvár, Szamosujvár s Huszt is megadva magokat Izabella vezéreinek, a Szapolyai ház kevés kivétellel ismét belépett azon földek birtokába, mellyek a királyné távozása előtt országához tartoztak, — s ekképen a Magyar birodalom kettészakadása teljesen bevégeztetett. :f ,,. ,. ..• xxviii. 1 A visszaállított Izabellának Fejérváron ujan rendezett háztartása, az akkori európai fejedelmi udvarokkal egy szinvonalon állott, s az erdélyi rendek mindent megtőnek, hogy az benn fényes, künn, az az idegen hatalmak előtt is azon fokát bírhassa a tekintélynek, melly egy derék és gazdag, ország fejedelmét joggal megilleti. Két országgyűlés,a fejérvári 1557., s kolozsvári 1558. intézkedett arról, amaz a hazafiak közt viszály kiegyenlítése, ez, uj jövedelem forrásokul a papi tized egy része s a harminczadok átadása által, hogy az állam és fejedelmi ház, erő mellett, a diszt se nélkülözze. S ha a királyné és Ferdinánd hadvezérei között adták is elő magukat ollykor kisebbszerű, inkább személyes ellenszenvből származott csa-