Vasárnapi Ujság – 1858
1858-08-01 / 31. szám - Apafi Mihály (arczkép) 361. oldal / Élet- s jellemrajzok
A Vasárnapi Újság hetenként egyszer nagy negyedrétben egy és fél iven jelenik küldve vagy postai uton a Politikai Újdonságokkal együtt 4 ft. pp. — Az előfizetési meg. — Előfizetési díj julius—decemberig, azaz : 6 hónapra Buda-Pesten házhoz dij a Vasárnapi Újság kiadó-hivatalához (egyetem utcza 4. szám) bérmentve utasítandó. Apafi Mihály, Erdély fejedelme. (1651 — 1590.) Ki ne szeretne ollykor egy kis visszapillantást tenni a nemzet csak basát küldte. Ez (jan. 22-én), amilly hirtelen, ép olly észretörténetébe? íme, egy történeti alakot mutatunk be, nyájas olvasó, vétlenül a várba lopózott, honnan másnap az őrizettel együtt Ke-Erdély fejedelmi széke törvény szerint eleitől fogva szabad mény nagy-szöllösi táborára rontott, azt széllyel verte, s teljesen választás alatt állott ugyan, de az ország rendei a viszálkodások megszalasztotta, melly szaladás közben lováról maga Kemény Jóáltal okozott tömérdek háborúságba és zűrzavarba beleunván, vége nes is leesvén, agyontapostatott, és Apafit vetélytárs nélkül hagyta, felé mindig az erősebb pártfogóval dicsekedhető, s oltalomképe- De nyugodalma csak a következő év elejéig tartott, midőn a febb trónkövetelőhöz hajoltak. Így történt, hogy midőn 1661-ben, német császár és Fényeskapu (Törökország) közt a háború kint Barcsai Ákos kivégeztetésével Ali basa, az erdélyi török hadtest vén, mint török védekeznek, Apafinak is föl kellett kelni az erdélyi parancsnoka, a német császár által pártfogolt Kemény János eile hadakkal, s a Magyarországon levő Kiuperli Achmet nagyvezirhez nébe fejedelmet keresett, a nála tisztelgő szász követektől arra alkalmatos embert tudakolván, ezek az Ebesfalván lakó Apafi Mihály urat emlitették, ki a tatár fogságból, mellybe II. Rákóczy György lengyel hadjárata alkalmával jutott vala , azelőtt kevéssel szabadult meg. Mindjárt el is inditott hát a basa egy szakasz ispáhit, olly parancsolattal, hogy Apafit rögtön a török táborba kisérjék. Nem tudván pedig mire vélni a váratlan idézést a jámbor ember, annál nagyobb fölháborodással követte a kérlelhetetlen törököket, mert feleségét épen szülési kinok között kellett elhagynia, — s alig ért ki az ebesfalvi határból, midőn egy lóhátas embere azon híradással érte utól, hogy fia született, a mit kísérői kedves előjelül magyarázván, vigasztalták s jó reménységgel biztatták. A török táborban csakugyan nagy becsülettel, s fejedelmet illető minden tisztességgel lön fogadva. Itt érte a hir, mikép Montecucculi, a császári hadak fővezére, Kemény János támogatására Erdélyben megjelent, mire Ali basa az ország rendeit hamarjában összegyűjtvén, Apafit fejedelemmé választatta, s azultán nevében a fejedelemség jellegeivel, bottal, kaftánnyal, zászlóval felruházta. Eközben Montecucculi csekély sergét a tetemes számú török haderővel szemközt állítni nem bátorkodván, Kolozsvárt őrséget hagyott, s azután kihúzódott Erdélyből; majd 1662. elején a törökök is elvonultak. Ennek hallatára Kemény János pár ezer emberrel fölkerekedett, Apafit Segesvárba beszorította, — kinek fölmentésére Ali, 2000 válogatott lovassal a magyar születésű hu-csatlakozni. — Ekkor került a fejedelmi udvarba Széki Teleki Mihály, még az időben csak kővári kapitány és a fejedelem sógora (mert anyja Apafi nejével, Bornemisza Annával testvér volt); ki e rokoni összeköttetésnél, rendkívüli elméjénél, kormányzási ügyességénél s nagy tapasztalásánál fogva, később a fejedelemre, s az ország sorsára olly nagy és végzetes befolyást gyakorolt. — Teleki tanácsára Apafi már Esztergom alól levelezésbe ereszkedett a német császárral, s részéről azon esetre, ha a magyarhoni protestánsoknak szabad vallásgyakorlatot enged , semlegességet ígért, s még a vasvári békekötés előtt — mellynél fogva Erdélyből mind a császári, mind a török haderőnek ki kellett vonulni — haza is takarodott. Ekkor fedezték föl Magyarhonban Zrínyi, Nádasdi s a többek hires összeesküvését, mellynek részesei közöl néhányan Tököli Imrével Erdélybe menekültek, hol — Tököli révén, ki a már akkor mindenható Teleki Mihály lányát hitvesül eljegyezte — nemcsak szives fogadásban részesültek, sőt, midőn 1672-ben I. Leopold ellen fegyvert fogtak, Telekitől tettleges gyámolitást is nyertek. Majd 1677-ben Bethune, a varsói franczia követ, Apafi és XIV. Lajos franczia király közt szövetséget eszközölt Leopold ellen, mellyhez a török zultán is megegyezését adván, a magyar felkelőkből s lengyel és frank pénzen fogadott különféle nemzetiségű fegyveresekből álló sereg vezérletét Teleki Mihály vállalta föl, midőn pedig ez a franczia és lengyel zsoldosok parancsnokával, APAFI MINALY.