Vasárnapi Ujság – 1858

1858-08-01 / 31. szám - Apafi Mihály (arczkép) 361. oldal / Élet- s jellemrajzok

A Vasárnapi Újság hetenként egyszer nagy negyedrétben egy és fél iven jelenik küldve vagy postai uton a Politikai Újdonságokkal együtt 4 ft. pp. — Az előfizetési meg. — Előfizetési díj julius—decemberig, azaz : 6 hónapra Buda-Pesten házhoz dij a Vasárnapi Újság kiadó-hivatalához (egyetem­ utcza 4. szám) bérmentve utasítandó. Apafi Mihály, Erdély fejedelme. (16­51 — 1­590.) Ki ne szeretne ollykor egy kis visszapillantást tenni a nemzet csak basát küldte. Ez (jan. 22-én), a­milly hirtelen, ép olly észre­történetébe? íme, egy történeti alakot mutatunk be, nyájas olvasó, vétlenül a várba lopózott, honnan másnap az őrizettel együtt Ke-Erdély fejedelmi széke törvény szerint eleitől fogva szabad mény nagy-szöllösi táborára rontott, azt szél­lyel verte, s teljesen választás alatt állott ugyan, de az ország rendei a viszálkodások megszalasztotta, melly szaladás közben lováról maga Kemény Jó­által okozott tömérdek háborúságba és zűrzavarba beleunván, vége nes is leesvén, agyontapostatott, és Apafit vetélytárs nélkül hagyta, felé mindig az erősebb pártfogóval dicsekedhető, s oltalomképe- De nyugodalma csak a következő év elejéig tartott, midőn a febb trónkövetelőhöz hajoltak. Így történt, hogy midőn 1661-ben, német császár és Fényeskapu (Törökország) közt a háború kint­ Barcsai Ákos kivégeztetésével Ali basa, az erdélyi török hadtest vén, mint török védekeznek, Apafinak is föl kellett kelni az erdélyi parancsnoka, a német császár által pártfogolt Kemény János eile­ hadakkal, s a Magyarországon levő Kiuperli Achmet nagyvezirhez nébe fejedelmet keresett, a nála tisz­telgő szász követekt­ől arra alkalma­tos embert tudakolván, ezek az Ebes­falván lakó Apafi Mihály urat emli­tették, ki a tatár fogságból, m­ellybe II. Rákóczy György lengyel hadjá­rata alkalmával jutott vala , azelőtt kevéssel szabadult meg. Mindjárt el is inditott hát a basa egy szakasz ispáhit, olly parancsolattal, hogy Apafit rögtön a török táborba kisér­jék. Nem tudván pedig mire vélni a váratlan idézést a jámbor ember, annál nagyobb fölháborodással kö­vette a kérlelhetetlen törököket, mert feleségét épen szülési kinok között kellett elhagynia, — s alig ért ki az ebesfalvi határból, midőn egy lóhátas embere azon híradással érte utól, hogy fia született, a mit kísérői kedves előjelül magyarázván, vigasz­talták s jó reménységgel biztatták. A török táborban csakugyan nagy becsülettel, s fejedelmet illető minden tisztességgel lön fogadva. Itt érte a hir, mikép Montecucculi, a császári hadak fővezére, Kemény Já­nos támogatására Erdélyben megje­lent, mire Ali basa az ország ren­deit hamarjában összegyűjtvén, Apafit fejedelemmé választatta, s a­zultán nevében a fejedelemség jellegeivel, bottal, kaftán­nyal, zász­lóval felruházta. Eközben Montecucculi csekély sergét a tetemes számú török haderővel szemközt állítni nem bátorkodván, Kolozs­várt őrséget hagyott, s azután kihúzódott Erdélyből; majd 1662. ele­jén a törökök is elvonultak. Ennek hallatára Kemény János pár ezer emberrel fölkerekedett, Apafit Segesvárba beszorította, — kinek fölmentésére Ali, 2000 válogatott lovassal a magyar születésű hu-csatlakozni. — Ekkor került a feje­delmi udvarba Széki Teleki Mihály, még az időben csak kővári kapitány és a fejedelem sógora (mert anyja Apafi nejével, Bornemisza Annával testvér volt); ki e rokoni összeköt­tetésnél, rendkívüli elméjénél, kor­mányzási ügyességénél s nagy ta­pasztalásánál fogva, később a fejede­lemre, s az ország sorsára olly nagy és végzetes befolyást gyakorolt. — Teleki tanácsára Apafi már Eszter­gom alól levelezésbe ereszkedett a német császárral, s részéről azon esetre, ha a magyarhoni protestán­soknak szabad vallásgyakorlatot en­ged , semlegességet ígért, s még a vasvári békekötés előtt —­ mellynél fogva Erdélyből mind a császári, mind a török haderőnek ki kellett vonulni — haza is takarodott. Ekkor fedezték föl Magyarhon­ban Zrínyi, Nádasdi s a többek hires összeesküvését, mellynek részesei közöl néhányan Tököli Imrével Er­délybe menekültek, hol — Tököli révén, ki a már akkor mindenható Teleki Mihály lányát hitvesül elje­gyezte — nemcsak szives fogadás­ban részesültek, sőt, midőn 1672-ben I. Leopold ellen fegyvert fogtak, Telekitől tettleges gyámolitást is nyertek. Majd 1677-ben Bethune, a varsói franczia követ, Apafi és XIV. Lajos franczia király közt szövetséget eszközölt Leopold el­len, mellyhez a török zultán is megegyezését adván, a magyar felkelőkből s lengyel és frank pénzen fogadott különféle nemzeti­ségű fegyveresekből álló sereg vezérletét Teleki Mihály vállalta föl, midőn pedig ez a franczia és lengyel zsoldosok parancsnokával, APAFI MIN­ALY.

Next