Vasárnapi Ujság – 1859
1859-10-09 / 41. szám - Garibaldi József (arczkép) 481. oldal / Élet- és jellemrajzok
A Vasárnapi Újság hetenkint egyszer nagy negyedrétben egy és fél iven jelenik meg. — Előfizetési dij Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai uton külön a Vasárnapi Újságra félévre 3 ft., a Politikai Újdonságokkal együtt 5 ft. uj pénzben. — A Vasárnapi Ujságra a Magyar Sajtóval együtt (a Politikai Újdonságok nélkül) félévre 10 ft., julius—septemberre 5 ft. uj pénzben. — Az előfizetési dij a Vasárnapi Újság kiadóhivatalához (Pest, egyetem-utca 4. szám) bérmentve utasitandó. Garibaldi József olasz tábornok. Többször kifejtett nézetünk szerint igen érdekesnek, s a nap nagy eseményeit figyelemmel kisérő közönség tájékozására nézve tanulságosnak tartjuk, szinről szikre ismerni azon férfiakat, kiknek napjaink történetében kiváló szerep jutott. A „Vasárnapi Újság" folytonos kitartással közli évek óta illy férfiak ismertetéseit s ezek olvasóink részéről mindenkor érdemlett figyelemben részesülnek. Pillanatainkat széthordozzuk a világ eseményeinek nagy színhelyén s a mint például néhány év előtt a krimiai hadjárat férfiainak arczképeit közöltük az innenső s tülső táborból : szintúgy meg kelle most is emlékeznünk az olasz csatatér kiváló egyéniségeiről. Hátra van még emlékeznünk azon férfiúról, kinek neve legnagyobb népszerűséggel bír régibb idő óta az olasz földön, bár a közelmúlt hadjáratban a rábízott önálló és fontos állásban csak mellék és segédszerep jutott neki osztályrészül. Ki tudná megmondani, hogy nevével nem fogunk-e még ezután is gyakran találkozni ? Garibaldi Józsefet, a volt szardiniai tábornokot és a havasi vadászcsapat volt parancsnokát, sok mindenféle rajzban láthattuk már. Róla és viselt dolgairól egész könyveket, regényeket irtak már mindenféle nyelveken; az egyik párt égig magasztalja, a másik földig alázza. — Lássuk életirásának adatait; hadd szóljanak helyettünk tettei. Született 1807-ben julius 14-én Nizzában. Kora ifjúságában szárd tengerészi szolgálatba lépett s már ekkor figyelmet gerjesztett rettenthetlensége. Alig 17 éves korában a fiatal olaszok sorába állt, kik Turinból kiindulva 1821-ben hazájukat, mint köztársaságot akarták visszaállítani. — Az összeesküvés nem sikerülvén, Sveiczba s innét Francziaországba vonult. — 1822-ben Dél-Amerikában katonai szolgálatot vállalt. 1834-ben részt vett a savoyei becsapásban, melly Sveiczből akarta Piemontot fellázitni. Utóbb mint tengerésztiszt Afrikában a Tunisi bey szolgálatába lépett, de rövid idő múlva Amerikába ment, hol az Uruguay köztársaságnál alkalmazást nyervén, rövid idő múlva a Buenos Ayres ellen működő hajóhad parancsnokává küzdötte fel magát. Ez állomásában mind addig megmaradt, míg csak az angol és franczia hajók Montevideót ostromzár alá nem vették. Ezután a Rosas elleni hadjáratban vett részt, mint független csapatvezér, ma lovasság, holnap ismét gyalogság élén. Guerilla-vezérré képződését e hadjáratban nyerte. Kitörvén a háború Szardinia és Ausztria közt, Garibaldi 1848. jun. 29-én Genuában kiszállt, szabadcsapatot alakított és már julius közepén Milánó felé nyomult. Miután az osztrák seregek Custozzánál győztek s Milánót is újra visszafoglalták s a piemonti seregnek túlnyomó számmal álltak ellenében. — Garibaldi még sem tért vissza, hanem Comón fölül erősített táborba vonult 3000 főből álló csapatával s oda nyilatkozott, hogy daczára az Ausztria s Szardinia közt kötött fegyvernyugvásnak, a harczot folytatni fogja az „olasz függetlenségért." Ez hallatlan merész tett volt tőle, kivált miután csapata többnyire zabolátlan, fegyelmezetlen egyénekből sereglett össze, melly az osztrákok első támadását is alig állta ki, elszéledt és Sveiczba menekült. Garibaldi maga, néhány kísérőivel Olaszországban rejtőzött s novemberben hirtelen föllépett Toskánában; itt, valamint a pápai államban is szabadcsapatokat gyűjtött s Rómába vonult, mellyet azután a francziák ellen védett, azon francziák ellen, kiknek oldala mellett minap Olaszország függetlenségéért harczolt. Rómában jun. 1-éri alezredesnek választották meg; február 20-án fővezérnek nevezték ki s a nyughatatlan férfiú még e hóban, eredménydus becsapást intézett a nápolyi területre, de honnét csakhamar vissza kelle térnie, mert ápril végén, a mostani franczia császár, akkor a franczia köztársaság elnöke által küldött csapatok Róma ellen vonultak, itt a köztársaságot leküzdendők s a pá- GARIBALDI JÓZSEF.