Vasárnapi Ujság – 1864
1864-02-14 / 7. szám - Szemere Pál 7. szám / Arczképek, Hazaiak - Szemere Pál (arczkép) N. 65. oldal / Élet- és jellemrajzok - Képek a hazai népéletből: 2. Mohácsi népviselet 7. szám / Népviseletek - A schleswig-holsteini csatatérről: 1. A hannoverai csapatok átkelése az Elbán 7. szám / Történelmi képek
Tizenegyedik évfolyam. Előfizetési föltételek 1864-dik évre : "^BH fJS^^ Hirdetési dijak, a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságokat illetőleg, 1863. novem., , ... . „ , , „ , , 1/VÄ •c-t • ... ber 1-től kezdve : Egy, négyszer halálozott petit sorára, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10 krba: a Vasarnapi Ujság és Politikai Újdonságok együtt: Egész evre 10 ft. Fer évre b ft. háromszor, vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számíttatik. - Külföldre nézve kiadó-hivatalunk szá-Csupán Vasárnapi Ujság : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai mára hirdetményeket elfogad, Hamburg és Altonában : Haasenstein és Vogler. — M. Frankfurt IT. . . „ , . . , , „ , ban : Otto Mollien és Jaeger könyvkereskedése; Bécsben : Oppelik Alajos, — és Pesten : a ker-Ujdonságok : egész evre bft. Del évre ift. ; tíszgazdászati ügynökség is, József tér, 14. sz. a. Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 ujkr. A magyar nyelv és nemzeti szellem egyik első rangú bajnokának arczképével tartozunk még olvasóinknak. Azon férfiúról szólunk, ki hü tagja volt azon kis, de lelkes csoportnak, mely a tespedés és sülyedés szomorú korában ernyedetlen kitartással és szent buzgalommal működött a nemzeti nyelv és irodalom megmentésén és fejlesztésén. Szemere Pál meg is érte nyelvünk diadalát, minek reménye félszázaddal előbb csak néhány jelesnek ábrándos lelkében élt. Az akadémia ünnepélyes közgyűlésén a fellengő szónok, Kazinczy Gábor csak e napokban elevenité föl emlékét, s mi is megragadjuk ez alkalmat az érdemdús úttörő pályájának méltatására. Szemere Pál 1785 febr. 19-én született Péczelen Pest megyében, ősrégi nemes családból. A szülői háznál gondos nevelést nyert; atyja gyermekei javáért nem ismert áldozatot, s végig próbálta velük tanintézeteink nagy részét: Budát, Kun-Halast, Köröst, Pápát, Pozsonyt és Patakot. Pál, a szelid és gyönge gyermek, már az iskolában egészen könyveinek élt. Nyilvános tanulmányai végeztével 1808-ban letette az ügyvédi vizsgát. Elérkezett az idő, midőn pályát kellett választania, s az ifjú Szemere azon szilárd elhatározással jött Pestre, hogy a megvetett s elhanyagolt magyar nyelv és irodalom művelésére szenteli életét. Első költői kísérleteivel az akkori hírlapokban , a bécsi Magyar Kurir és Hírmondó 1802 — 4-iki folyamában lépett föl, s külön „Poétai Zsengék"-et adott ki, de az irodalom barátai csak 1807-ben ismerkedtek meg nevével, midőn Kulcsár Hazai Tudósításaiban debreczeniek és Kazinczy Ferencz a közt folyt irodalmi vitát (Csokonai sirszobra felett) lelkes fölszólalásával befejezte. A hit tanítvány kísérlete főleg a mester figyelmét vonta magára, s a következő évben Kazinczyval személyesen is megismerkedvén, vele egy negyed századon át — haláláig — szíves atyafi viszonyban és levelezésben állott. Szemer c 1 á (1785-1861) Majd Vitkovics és Horvát Ltván barátaival egyesülve, kis irodalmi kört képeztek; e „triász" a központban mind teljesebb diadalt vivott ki Kazinczy nézeteinek, állhatatos harczot folytatva azokkal, kik elfogultságból vagy csökönösségből a nyelv reformját az irodalomban ellenezték. Nemsokára az öt évvel ifjabb és később fellépett Kölcsey Pestre jővén, köztök a legszorosabb irodalmi és személyes barátság fejlődött, s utóbb az ó-nyelvhez makacsul ragaszkodók táborából intézett megtámadásra közösen dolgoztak feleletet, mely azonban kíméletlen hangja által mindkét részen még nagyobb fokra csigázta az elkeseredést. Szemere péczeli birtokát csekély áron haszonbérbe adva, egész lélekkel folytatta tanulmányait. 1810-ben szigorú állapotba jutván, Kulcsár lapja mellett segédszerkesztő lett. Eredeti és forditott költeményeivel nem egyszer nyerte ki a még kicsiny, de értelmes közönség tetszését. Első kitűnőbb költői műve Vida Lászlóhoz, a magyar szinészet áldozatkész pártfogójához intézett hires Epistolája volt. Sonettjei, — nálunk az elsők e nemben, — Kazinczyéival együtt jelentek meg, s három izben adá ki : „Dalokat, azoknak, a kik szeretnek,11 1814 fordulópontot képez életében. — Ekkor vette nőül Szemere Krisztinát, kitől Képlaki Vilma név alatt néhány csinos vers jelent meg. Az ifjú férj meg akarta mutatni, hogy a gyakorlati élet embere. — Egyidőre felhagyott kedvencz foglalatosságával, falusi jószágára vonult, s Pestmegye alügyészévé neveztetvén ki, — jó gazda és pontos tisztviselő lett, s csak éjeit forditotta irodalmi munkásságra. — 1818-ban egy főrangú társaság szövetkezett magyar drámai előadásra, s evégre Korner „Zrinyi"-jét jelölték ki, nem művészi értéke, hanem hazafias érzülete miatt. A szereplendő nők kérésére Szemere magára vállalta lefordítását. E darab első, sikerült jámbusokban irt tragoediánk. 1826-ban hivatala miatt ismét állandólag Pestre telepedett. 1828-ban az akadémia alapszabályai kidolgozására kiküldött bizottmány tagja volt, és 1831-ben rendes taggá választották. Kedvencz eszméje volt 1806. óta egy irodalmi folyóirat, s husz éven keresztül három izben adta, s megválasztás nélkül is, azoknak rendelkezése alá összes készletét, kik a gondolatot gyakran épen tőle vevék. Most a kedvező véletlen Pestre hozta csekei magányából régi bajtársát, s az éveken át táplált szándék teljement. A Kölcsey vei „Élet és Litesedésbe majd „Muzárion" czim alatt kiratura" adott aesthetikai és kritikai becses füzetek (1826—29 és 1833) élénk és maradandó hatást tettek irodalmunkban. Irodalmi működése méltatásában számba kell vennünk azt a hatást is, melyet — sok SZEMERE PÁL.