Vasárnapi Ujság – 1865
1865-01-22 / 4. szám - Pesti uj redout-terem (népes bál alkalmával) 4. szám / Épitészet; emlékművek; régiségek, Hazaiak - Egmont és Hoorn grófok emlékszobra Brüsszelben 4. szám / Épitészet; emlékművek; régiségek, Külföldiek - Fővárosi képek: 2. Gesztenyeárus 4. szám / Népviseletek - Margita Vágvölgyében 4. szám / Táj és utiképek, Hazaiak - Egmont és Hoorn grófok (képpel) 37. oldal / Történeti czikkek s rokon
Előfizetési föltételek 1865-dik évre : a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt : Egész évre 10 ft. — Fél évre 5 ft. Csupán Vasárnapi Újság : Egész évre 6 ft. Félévre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. Hirdetési dijak, a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságokat illetőleg, 1863. november 1-től kezdve : Egy, négyszer halálozott petit sor ára, vagy annak helye egyszeri igtatásnál 10 krba; háromszor vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számittatik. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad, Hamburg és Altonában : Hansenstein és Vogler. — M.Frankfurtban : Otto Mollien és Jaeger könyvkereskedése; Bécsben : Oppelik Alajos. — és Pesten : a kertész.gazdászati ügynökség is. József tér, 14. sz. a. Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 oikr. Egmont és Huorn grófok emlékszobra Brüsszelben. Napjainkban, midőn végre nálunk is ismételt ízben fordulnak elő szoboremelési szándékok és tervezetek, s midőn átalában a képzőművészetek iránt növekvőben van a közfigyelem, nem látszik feleslegesnek, ismerni azon mozgalmakat, terveket és kész műveket, melyeket e téren más országok hasonló törekvései felmutatnak. Bizonyára érdekes lesz tudnunk, minő alakban örökítik más nemzetek az ő jeleseik emlékét. Nemrégiben, a múlt évi deczember 16-án, a kicsiny, de műveit belga királyság fővárosában, Brüsszelben díszesen ülték meg a köztiszteletben álló Lipót király születése napját. E napon leplezte le a belga nép Brüsszel piaczán két legnépszerűbb szabadsághősének kettős emlékszobrát. E két hős: Egmont és Hoorn grófok, kik egykor II. Fülöp spanyol király vallásbeli türelmetlenségének áldozatai gyanánt vérzettek el. Elmondjuk röviden e két férfiú élettörténetének fő pontjait. Lamoral, Egmont gróf, kit a németek nagy költője, Goethe is dicsőített egy drámájában, 1522-ben előkelő hollandi családból született. A hadseregbe lépvén, V. Károlyt 1544-ben Afrikába követte, hol vitézül tüntette ki magát. Mint lovassági parancsnok, II. Fülöp király alatt is több csatában kitünő részt vett. Nem csekélyebb vitézséget s elszántságot tanúsított ama csatákban Montmorency - Nivelle Hoorn gróf, ki szintén 1522-ban született, a leggazdagabb független főurak egyike volt Németalföldön, azon kívül az államtanács elnöke, a spanyol király flamandi testőreinek kapitánya s a flandriai hajóhad tengernagya. A németalföldi nép Granvella bibornok törekvései által, ki itt is a spanyol inquisitíó és felesleges püspökségek felállítását szorgalmazta; rendkívül fel volt izgatva, s Egmont gróf, az Orániai herczeg és Hoorn gróf írásban jelenték ki a királynak, hogy ha a bibornokot mielőbb vissza nem hivatja, ez még lázadásba hozza az országot. Fülöp a felszólalásban felségsértést látott, azonban eltitkoló haragját s hazarendelte a bibornokot, helyébe azonban a hírhedett Alba herczeget küdte helytartóul, spanyol és olasz katonákkal, Németalföldre. Ennek első dolga az volt, hogy Egmont és Hoorn grófokat elfogatta, s 1568-ban Brüsszelben kivégeztette. E két véráldozat emlékszobra, melynek rajzát itt adjuk, Fraikin franczia szobrász által van bronzba öntve s ugyanazon téren áll, hol a két nemes fő a bakó bárdja alatt hullott le. E hely megválasztása sok időbe került, s csak több hosszas tárgyalás és számos művész véleményének kitudása után szemelte ki végre a brüsszeli községtanács a nevezett helyet. Ez pedig a városház előtti tér. Átellenében áll az építészeti jelességéről ismeretes királyi lak. Ez utóbbi előtt áll a kettős szobor egy izlésteljes kút felett. A művész azon pillanatot örökité meg, midőn Egmont és Hoorn grófok a vesztőhelyre indulnak. E korszak történelmi hagyományai szerint tudva van, hogy Egmont gróf, midőn a vérpadra indult, egy zsebkendőt tartott kezében s régi bajtársait, akikkel találkozott, köszöntötte. Fejét tollas kalap fedé, alsó öltönyéről, még mielőtt börtönét elhagyá, maga vágta le a gallért; felöltönye karmazsin piros szövetből volt s erre vetette köpenyét. Ugyanazon források szerint, Hoorn gróf egy milanói redős kalapot erősen összeszorítva hordott kezében. Arczának kifejezése, a méltóságos alak egész tartása híven tükrözék a nemes férfiú visszafojtott dühét, melyet azon gondolatnál érzett, hogy hazája iránt tett érdemeiért ez a jutalma ! — Egmont magatartása az emléken talán nyugottabb, lemondóbb,de kevésbbé büszke is, mint a Hoorné. Szorosan véve a dolgot, némileg hibáztatni lehetne a két alak egymás mellé állítását, miután történelmileg bizonyos, Egmont és Hoorn grófok emlékszobra Brüsszelben, Fraikin A. mintázata szerint.