Vasárnapi Ujság – 1865
1865-03-26 / 13. szám - Ybl Miklós 13. szám / Arczképek, Hazaiak - Ybl Miklós (arczkép) 145. oldal / Élet és jellemrajzok - A máriavölgyi palakő termelése és ipara 13. szám / Természettudomány; ipar; müvészet; gazdaság; népisme - A máriavölgyi palakő-bánya (Pozsony mellett) 13. szám / Természettudomány; ipar; müvészet; gazdaság; népisme
13-ik szám Pest, márczius 26-án 1865 Előfizetési föltételek 1865-dik évre : a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt : Egész évre 10 ft. — Fél évre 5 ft. Csupán Vasárnapi Újság : Egész évre 6 ft. Félévre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. Hirdetési dijak, a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságokat illetőleg, 1863. november 1-től kezdve . Egy, négyszer halálozott petit sor ára, vagy annak helye egyszeri igtatásnál 10 krba háromszor vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számíttatik. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad. Hamburg és Altonában : Slausenstein és Vogler.— M. Frankfurtban : Otto Mollen és arger könyvkereskedése; Bécsben : Oppelik Alajos. — és Pesten : a kertész-gazdászati ügynökség is. József tér, 14. sz. a. Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 ujkr. A képzőművészeteknek talán egy ágában sem vagyunk képesek hazánkban s hazai tehetségektől oly szép haladást tanúsító eredményeket felmutatni, mint az ép oly fontos, mint komoly épitészet terén. E lapokban is gyakran volt alkalmunk ez állitásunk bizonyságául egyes szebb épületeink s építőmestereink ismertetését közölni, s íme ezúttal ismét egy jeles magyar építész érdemeit van alkalmunk méltányolni. Ybl Miklós székesfehérvári származású hazánkfia több mint húsz éve, hogy az ország fővárosában működik, s nem csak itt, hanem a haza külön vidékein is számos jeles építészeti mű hirdeti azóta az ő alkotó erejét s kiviteli ügyességét. Egyaránt meglepő építményeinek száma s a rajtuk igénybe vett stylformák változatossága. Ybl Miklósnak elismert erős oldala az, hogy műveiben a szépség mellett a gyakorlati czélszerüség kívánalmainak is mindenkor eleget tenni iparkodik s tekintetbe veszi mindig a kor és helyzet igényeit. Művei közül csak a nevezetesbeket szándékunk itt elősorolni. Egyik legelső munkája, melylyel a külföldi tanulmányaiból hazatért fiatal építész nevet alapított magának ban, a nagy-károlyi az országnagy templom, (Y. V. 1857.26.) uri bőkezűség folytán eszközölt megújítása volt. Eredeti templom-építményei között megemlítjük a franczia renaissance-stylü kápolnát Irsán, s a babyloniai stylben épült, 8 szegletü, 5 tornyú kecskeméti prot. templomot. Legjelesebb s legnépszerűbb műve azonban e szakban a hires fóthi templom (rajzát s részletes leírását a V. n. 1856. évi 1. s 1862. évi 16. számában közöltük); ez gr. Károlyi István vallásos buzgósága és nagylelkűsége folytán épült s Pest környékének egyik legsűrűbben látogatott építészeti nevezetességét képezi a közel Fóth helység regényes parkjában. Ybl Miklós többi nyilvános építményei között meg kell említenünk a nemzeti múzeum mögött 1858-ban épült nemzeti lovarda Ybl Miklós. épületét (lásd V. ü. 1858. évi 7. szám), melynek főrészét egy téves és szép, fedett lovaglóiskola képezi s melynek gyakorlati berendezése a dicséretet méltán kiérdemelte. Az Ybl által épített magánpaloták között legjelesebbek gr. Festetits György szép palotája a muzeum közelében (lásd Vas. Újság 1864. évi 34. számát), melynek mind külső, mind belső elrendezése szolid jó ízlésről tesz tanúságot. Szintén Ybl műve lesz a fentebbi palota közelében most épülő gr. Károlyi Lajos-féle palota, melynek épitése a gróf halála után kissé megakadt ugyan, de azon biztos hít kering, hogy a meghalt gróf fia és örököse gr. Károlyi Alajos a megkezdett terv szerint egészen ki fogja építtetni a már most is sokat igérő uj épületet. Sőt azt is hallani, hogy ezen palotaépitésnél fordul elő legelőször azon eset, mikép Ybl intézkedései nyomán a palotához tartozó mindennemű munka, a külső kőrakástól egész a belső bebútorzásig, csupán hazai mesteremberek, iparosok és művészek által fog véghez vitetni. Ybl emléképitményei között is két ismert jeles művet említhetünk: az egyik a mult évben elkészült Széchenyi-terem a nemzeti muzeum könyvtárában, mely az ő terve szerint rendeztetett be (lásd V.U. 1864. évi 51. számát); a másik Kazinczy dics-csarnoka Széphalmon, melyet egy régi görög stylü templom mintájára 1862-ben készitett el Ybl, a nemzet kegyeletes adakozásai következtében (1. V. U. 1863. évi 24. számát). Áttérve az épitészet decorationalis, díszítési ágára, itt is építészünk két szép művéről, illetőleg tervéről tehetünk említést. Az egyik egy sétány részletes terve szülővárosa Székesfehérvár számára; a másik egy japáni kéjlakokkal ellátott festői park tervezete az újpesti szigeten. Nem szólunk azon számos kész tervekről, melyek Ybl tárczájában hevernek, s melyek valósulását idők és körülmények vagy már egészen meghiúsították, vagy későbbi időkre halasztották. A többi között a kir. kúria építendő uj épületére nézve van egy kész terve, mely a szakértők teljes méltánylásával találkozott. Az akadémia palotájához — közbejött személyes okok miatt — ugyan nem nyújtott be tervezetet, azonban az építtető bizottmány ut is Szkalnitzky Antalt és Yblt tisztelték meg azon bizalommal, hogy az elfogadott Stüler-féle terv szabályszerű kivitele az ő szellemi és anyagi vezetésöknek adassék át. S maholnap ezen szép épület, Pest egyik ékessége, szintén egészen készen fog állani, s az épités anyagi részének kezelése körül Yblnek van itt is sok érdeme. Ami Ybl Miklós u. n. civil-épitészetét, a bérházakat illeti, e téren is igen kellemes változtatásokat hozott be a Pesten sokáig divatozott kaszárnyastylbe. Egyik legszebb bérháza a kőfaragós szobrász müvekkel dúsan ellátott takarékpénztári épület Budán a lánczhid közelében (1. V. II. 1665 YBL MIKLÓS.