Vasárnapi Ujság – 1866
1866-07-15 / 28. szám - Melczer István 28. szám / Arczképek, Hazaiak - Kellemesi Melczer István (arczkép) 333. oldal / Élet- és jellemrajzok - Gömörmegyei vázlatok: 1. Kövi-i régi templom 28. szám / Táj- és utiképek, Hazaiak - Uj-Fehértó 28. szám / Táj- és utiképek, Hazaiak - Custozzai sánczok ostroma 28. szám / Történelmi képek
28-ik szám 1W Előfizetési föltételek 1866-dik évre: a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. — Fél évre 5 ft. Csupán Vasárnapi Újság: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. íJST* Hirdetési dijak, a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságokat illetőleg, 1866. január 1-től kezdve: Egy, négyszer halálozott petit sor ára, vagy annak helye egyszeri igtatásnál 10 krba; háromszor vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számíttatik. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad, Hamburg és Altonában: Haasenstein és Vogler. M.Frankfurtban: Jaeger könyvkereskedése; Birsben: Oppelik Alajos. — Bélyek-dij, külön minden igtatás után 30 ujkr. 1848-ig a kir. személynök a fejedelem által kinevezett elnöke volt a magyar országgyűlés követi táblájának. 1848 óta a magyar országgyűlés alsóháza a képviselők kebléből maga választja elnökét, s a személynök most már nem képviselője többé a kormány érdekeinek az országgyűlésen, hanem csupán törvényszéki hivatalnok, s jelen hatásköre a m. k. kúria határain belül marad. A kir. kúria (a két legfelsőbb törvényszék) névleges hivatali főnöke ugyan az országbíró, de az egész munka és felelősség terhe a személynökön nyugszik, még pedig úgy, hogy hatása mind a hétszemélyes, mind a királyi táblára egyaránt kiterjed. A hétszemélyes tábla elnöke a törvény szerint a nádor, s csak ennek akadályoztatása esetén vagy nem létében az országbíró. A kir. tábla elnöke mindenkor a kir. személynök, s ő az, aki nemcsak a kir. táblai üléseken elnököl, hanem az összes kir. kúria (a hétszemélyes és kir. tábla) ügykezelését és vezetését intézi s érte a felelősséget viseli. Azon naptól fogva, a mint egy törvényszéki ügydarab akár a septemvirátushoz, akár a kir. táblához beérkezik, annak végleges lefolyásáig a törvénykezési menet minden stádiumán keresztül egyedül a kir. személynök vállal kezességet. Végre minden törvényszéki kiadvány és ítélet, a bevett szokásos formák szerint, a kir. törvényszéki pecséttel ellátva s a király törvényes ügyekbeni helytartója, a kir. személynök által aláirva adatik ki. A szomorú emlékezetű Bachkorszak letűnése után alig volt egyegy bizalmat gerjesztőbb esemény hazánk közéletében, mint az ősi szerkezetű kir. kúria helyreállítása, s Melczer Istvánnak 1861-dik év elején királyi személynökké lett kineveztetése. Melczer István, ki a törvényellenes viszonyok között csendes visszavonultságban élt több mint 10 év óta abaujmegyei birtokán, a legjobb hangzású névvel birt az országban s minden politikai párt egyaránt tisztelte benne a törvénykezési szakembert s a szilárd jellemű becsületességet. Melczer István nem a politikai küzdtéren szerzette Kellemest Melczer István babérait, sem a régi megyék, sem az országgyűlés termeiben; ő a nemzet azon szerényebb fellépésű, de ép oly tiszteletreméltó munkásai közé tartozott, kik zajtalan, de fáradhatlan hangyaszerű munkálkodásban, választott pályájukon folyvást a haza jóllétére dolgoznak. Melczer István a mai időkben a magy. törvénytudományban kétségtelenül a legképzettebb szakférfiú, kivel e tekintetben egy törvénytudósunk sem mérkőzhetik. A Kellemesi Melczer-család régóta ismeretes, előkelő család Magyarországon s a Mailáth-családnak egy elágazása. Melczer István 1810. júl. 3-án született Pesten (a Sándor-utcza szögletén álló Luby-féle házban, mely mögett most az ideiglenes országház áll). Atyja László, azon időben itélőmester, később hétszemélynök, anyja gróf Mailáth Mária, gr. Mailáth József leánya volt. A család előnevét (praedicatum) a Sáros megyében Eperjes tőszomszédságában fekvő Kellemes nevü helységtől vette, hol szintén értékes birtoka van. • Melczer István Pesten végezte minden iskoláit; a magyar jogot a hires jogtanártól Frank Ignácztól, a diplomatikát és heraldikát Horvát Istvántól tanulta. 1829-ben a jogi tanfolyamot bevégezvén, joggyakorlati pályáját Eperjesen, a tiszáninneni kerületi táblánál kezdte meg, s egyszersmind sárosmegyei tisztb. eskütt lett. E közben mint tollnok (actuar) részt vett a Hajduvárosok rendezése tárgyában kiküldött kir. biztos, gr. Mailáth József működésénél is. 1830-iki junius 18-án kir. táblai hites jegyzővé esküdött fel Mailáth György akkori kir. személynök oldala mellé. Joggyakorlatát itt az u. n. kisebb kanczelláriában, 1832. április hónapig folytatta, a midőn ügyvédi vizsgát tett. Időközben az 1830-diki országgyűlésen mint b. Sennyei János távolléti helyettese (absentium legatus) vett részt, 1831-ben pedig a kolera tárgyában kiküldött királyi biztos, gr. Mailáth Antal oldala mellett működött. 1832. április után Vörös kir. fiskus segéde volt; 1835.deczemb. tiszt. k. ügyésznek neveztetett ki; 1836. novemberben személynökszéki jegyző, 1839. jul. 3-kán valóságos kir. fiskus, 1842. február 24-kén királyi táblai biró lett, s mint ilyen, a nádori bírósághoz is meghivatott. 1850. elején a kassa-eperjes-kerületbeli bíróságok új rendezésére kir. biztosként küldetett ki, s miután ezen működését bevégezte, 1851 elején a bécsi legfelsőbb törvényszék magyar osztályához neveztetett ki, mely állomását azonban el nem fogadván, közhivatali pályájáról inkább egészen lelépett s abaujmegyei kéri birtokára csendes magányba visszavonult, s a közügyektől távol teljes elvonultságban élt mindaddig, mig az idők jobb hajnala derült. Az 1860-ik évi októberi diploma és az esztergomi konferenczia után 1861. jan. 21-kén hétszemélynöknek kineveztetvén, ugyanakkor az országbírói értekezletre is meghivatott; az 1861. febr. 29-kén kelt királyi adománylevél (Collationalis) által pedig kir. személynökké neveztetett ki s végre 1863. jul. 15-én val. belső titkos tanácsosi rangot nyert. KELLEMESI MELCZER ISTVÁN.