Vasárnapi Ujság – 1869
1869-05-30 / 22. szám - Tóth Ágoston 22. szám / Arczképek, Hazaiak - Tóth Ágoston (arczkép) 293. oldal / Élet- és jellemrajzok - Faáruló székely. Fénykép után Jankó 22. szám / Népviseletek; genreképek, Hazaiak - Szárhegyi kastély Csikszékben. Keleti Gusztáv 22. szám / Táj- és utiképek, Hazaiak - A kambodzsai templom oszlopcsarnoka 22. szám / Táj- és utiképek, Külföldiek - Utazás a holdba (10 képpel) Az ágyuklubb alapitói 22. szám / Vegyes tárgyuak
Tizenhatodik évfolyam. Előfizetési feltételek: a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. — Fél évre 5 ft. Csupán Vasárnapi Újság: Egész évre 6 ft. — Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 5 ft. — Fél évre 2 ft. 50 kr. g^^ Hirdetési dijak: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságokat illetőleg: Egy négyszer hasálozott petit sor vagy annak helye egyszeri igtatásnál 10 krba, háromszori vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számíttatik. — Kiadóhivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécsben: Oppelik Alajos, Wollzeile Nro. 22. és Kaasenstein és Vogler Wollzeile Nro. 9.— Bélyeg-dij külön minden igtatás után 30 krajczár. Honvédelmi rendszerünk tényleges átalakításának s az attól remélt üdvös befolyásnak a rendes hadseregre és katonaságunk szellemére, egyik életföltétele, hogy a hadi tudományokban jártas és minden irányban képzett honvédeink legyenek, kik által uj és életképes elemek vitessenek be a hadseregbe. Ennek elérésére, addig is mig a Ludoviceum ismét eredeti czéljának megfelelőleg szerveztetnék, az által történt meg az első lépés, hogy az egyetemnél hadi tanfolyam állíttatott föl, s annak élére oly férfiak állíttattak, kiknek képzettségétől a legjobb eredményt várhatjuk leendő honvédeink katonai kiképzésére. E férfiak egyike Tóth Ágoston, honvéd-ezredes, ki az emlitett katonai tanfolyamon az erőditéstant, katonai földrajzot és a stratégiát adja elő; mig tanártársa gr. Pongrácz Károly, a hadi történelem, taktika és katonai szolgálati szabályokban ad oktatást. Tóth Ágoston, kinek arczképét s életrajza vázlatát ma olvasóinknak bemutatjuk, épen nem uj név e téren hazánkban. Az 184%-diki szabadságháboruban kifejtett tevékenysége s dicséretes működése ismertté s tiszteltté tevék nevét a katonai s hazafiúi körökben s honvéd-ezredessé kineveztetése azok közé tartozott, melyeket a közvélemény a legnagyobb helyesléssel s megelégedéssel fogadott. Somogy megye Marczali mezővárosában született, 1812-ben. Atyja előbb a Széchenyi grófi, majd az Eszterházy herczegi családnak volt uradalmi ügyésze. Gymnasiumi tanulmányait Sopronban végezte s ott már kitűnt a kiváló előszeretete a rajzolás és mathematikai tudományok iránt. Gyermek- s első ifjúkori előszeretetéhez híven, már 14 éves korában a katonai mérnöki (ingenieur) akadémiába lépett, honnan 19 éves korában már mint tiszt jött ki és a Benzur nevet viselő 34. gyalogezredbe osztatott be mint hadnagy. Három év múlva (1834) dandársegéd volt, s hat évre rá a táborkarhoz tétetett át. Az osztrák hadsereg Tóth Á g o s t o ii. ben is fölismerték kitűnő képességeit s használhatóságát. Folyvást magán szorgalom által is tökélyesitvén magát, egyike volt a legszebb jövőt igérő fiatal tiszteknek. S előmenetelét magyar eredete és magyar szive mégis gátolta. Bár 1842-ben Magyarország, 1843-ban Csehország katonai térképét készité el, századosságnál fölebb nem emelkedhetett. Igy találta őt még 1848-ban is a forradalom kitörése. A márcziusi napok Lembergben találták, ezredével. Az első honvédcsapatok még a törvényes időszakban alakultak, s első volt ezredében, ki még az osztrák hadügyminiszter körrendeletére, folyamodványát beadta az alakuló honvédséghez áthelyezése iránt. Ezrede azonban Magyarországba hozatott át s Nyitra megyében Hurbán ellen csatározott, egészen addig, mig Jellasics főparancsnokká kineveztetése által a tényleges szakadás megtörtént az osztrák és magyar haderő között. Ő azonnal kilépett ezredéből, Pestre jött, s itt a 31-ik honvédzászlóalj őrnagyává neveztetett ki. A zászlóaljat azonban még toborzani és szervezni kellett. E munkát ő, néhány nap alatt, nagy ügyességgel és sikerrel hajtotta végre, s az új csapattal, melynek toborzási helye Tasnád volt, azonnal szétverte Zsibónál az oláhokat. Zászlóaljával mindjárt megkóstoltatta a győzelmet és dicsőséget. , Bem az erdélyi sereg vezényletét átvévén, Tóth Ágoston is oldala mellett maradt s tevékeny részt vett dicső hadjáratában. Bem csakhamar felismerte benne a katonai figyelmére tehetséget s különös és szeretetére méltatta. A következő év febr. 23-kán már ezredessé s Beszterczevidék parancsnokává nevezte ki, hol azonnal fegyvergyárt alapitott s a Bukovina felöli hadjáratokat czélszerü erőditésekkel látta el. Egy idő múlva azonban Bemmel összeütközése volt, a sokat rakonczátlankodó lengyel legio feloszlatása miatt, mit az öreg ur igen zokon vett, s Tóth Ágostontól e miatt elvonta barátságát. Tóth szivesen kitért az ősz vezér útjából s Debreczenbe utazván, magát a kormány rendelkezése alá bocsátotta; részt vett a Görgei elnöklete alatt ott tartott nagy hadi tanácsban, mely a hadjárat további folyamát állapította meg, s midőn Czecz, Erdély előbbi parancsnoka lábát törvén, helyébe kineveztetett, ezt azon gyöngédségi indokból nem fogadta el, mert Bem rész néven vehetné kineveztetését, pedig „Bemre — mondá — több szükség van, mint reám." Annál kényesb megbízás jutott részére, Perczeltől átvenni a déli hadsereg parancsnokságát s azt újra szervezve Guyonnak adni át. Az ezután folyt véres csatákban is nagy részt vett s kitűnő szolgálatokat tett, de a részletekre itt bővebben ki nem terjeszkedhetünk. A forradalom leveretése, a világosi gyásznapot Aradon találta. A foglyok közt volt. Ö is kötélre ítéltetett s Ítélete kegyelem útján 18 évi sánczfogságra lön enyhítve. Hét évi bör- TÓTH ÁGOSTON.