Vasárnapi Ujság – 1869
1869-11-21 / 47. szám - Tarczy Lajos 47. szám / Arczképek, Hazaiak - Tarczy Lajos (arczkép). Eötvös Lajos 641. oldal / Élet- és jellemrajzok - Bocca di Cattaro 47. szám / Táj- és utiképek, Külföldiek - Tatár kávéház 47. szám / Táj- és utiképek, Külföldiek - Tatár uri-lak 47. szám / Táj- és utiképek, Külföldiek - Eckert-féle vizemelő szélkerék 47. szám / Természettudomány; ipar; gazdaság
Előfizetési feltételek: a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok elcjflt: Egész évre 10 ft. — Fél évre 5 ft. Csupán Vasárnapi Újság: Egész évre 6 ft. — Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 5 ft. — Fél évre 2 ft. 50 kr. 'WSHF' Hirdetési dijak: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságokat illetőleg: Egy négyszer hasálozott petit sor vagy annak helye egyszeri igtatásnál 10 krba, háromszori vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számíttatik. — Kiadóhivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécsben: Oppelik Alajos, Wollzeile Nro. 22. éa Nassenstein és Vogler Wollzeile Nro. 9. — Bélyeg-dij külön minden igtatás után 30 krajczár. A dunántuli reformált magyarságnak fő és egyetlen művelődési helye volt a mult század vége óta, sőt jórészben még most is az, a pápai ref. főtanoda. Márton István, az iskola tulajdonképi alapitója és lelke, ott adta elő e században magyar nyelven legelőször a hittant és bölcsészetet, mignem arról letiltották; Stettner (később Zádor) György ez iskolában tanította 1832-től 1848-ig oly kitűnően a jogi tudományokat; Kerkapoly Károly ezen kollégium tanszékéről lépett ama tekintélyes állomásokra, amiket most elfoglal. Bocsor István ott adta elő évtizedek óta, most már 7 kötetben megjelent, Magyarország történetét, s végre Tarczy Lajos ott hangoztatta magyar földön legelsőben a hégeli bölcsészet elveit, mígnem a természettani kathedrán a kor színvonalán álló fizikai ismereteit tárta föl az ifjúság előtt. E tanárok egyik legjelesbjét, Tarczy Lajost mutatjuk be ez alkalommal e lap olvasóinak. Annyival méltóbb ezt tennünk, mert Tarczyban a pápai főtanodának majdnem második alapítóját tekinthetjük, aki 35 évi szakadatlan tanárkodása alatt új, virágzó korszakot alkotott e tanoda életében. Ez idő óta nem lehet érinteni ez iskola kül- és beléletét, szellemi és anyagi mozgalmait, gyarapodását anélkül, hogy egyszersmind Tarczy nevét is ne említenők. De hosszú bevezetés és dicséret helyett álljanak itt tanúbizonyság gyanánt életadatai. Tarczy Lajos Komárommegyében Hetényen született, 1807. deczemb. 6-án, középsorsu tisztes szülőktől; tanulmányait az 5-dik gymn. osztályig Hetényen a ref. lelkésznél, azontúl Révkomáromban és Pápán végezte kitünő sikerrel, s még le sem tette hittani vizsgáit, midőn már 1829-ben nyilvános tanitó volt a logikából, 1830—31-ben pedig segédtanár a mathezisből. Tanitói foglalkozása mellett senior, mely hivatal már azon időben is nagy felelős Tarczy Lajos séggel volt egybekötve, s főiskolai könyvtárnok volt. E megbízatások végeztével ment, mint tanárjelölt 183 </2- ben a bécsi egyetemre fizikai s mathematikai tanulmányok végett, s itt érte azon megtiszteltetés, hogy 1832. nyarán a Márton István halálával megürült bölcsészet- és természettani tanszékre megválasztotta a dunántúli ref. egyházkerület. Ekkor — meg akarván felelni a belé helyezett bizalomnak és várakozásnak — a berlini egyetemet kereste fel, s ott két féléven keresztül készült az elébe szabott tudományágakra, miközben nagyobb utazást is tett Németországban, s meglátogatta egyebek közt a greifswaldi, göttingeni, giesseni, marburgi és würzburgi akadémiákat is. Hazatérvén s elfoglalván 1833. novemb. 4-én kathedráját, — azonnal a főtanoda reformjához fogott s annak állapotait minden oldalról javitani igyekezett. Nagyrészben az ő munkássága folytán létesült 1838-ban a főiskola kebelében egy kitűnő nyomda, melynek termékei a főváros kitűnőbb nyomtatványaival vetélkedtek; az ő ösztönzésére született meg 1840-ben az ifjúsági „képzőtársulat", melynek mindaddig elnöke is volt, mignem irodalmi s egyéb foglalkozásai minden üres idejét igénybe nem vették. E társulat megalapításában és tovább fejlesztésében nagy segélyére voltak Jókai, Petőfi, Kerkapoly Károly, Orlai Petrich stb. Ő vitte be hosszas küzdés után e tanodába a testgyakorlát, mely magyar földön egyike a legrégiebbeknek s nagyság tekintetében prof. iskoláinkét még most is aligha múlják fölül. Ezenkivül gazdasági mintaiskolát is akart szervezni (s néhány évig elő is adta a gazdaságtant), de ez aztán csak terv maradt. Segitette megszerezni ama gyönyörű telket, melyen a tanoda uj épülete, testgyakorlása stb. áll, és az építés gondjaiból is tetemes rész jutott ki számára. Azt említenem sem kell, hogy a természettani muzeumot — mint szakmájába vágót — az iskola pénzerejéhez mérve, elég szépen felszerelte, s abba több érdekes régiséget is, mint p. o. Sajnovics János magyar jezsuitának azon távcsövét, melylyel 1770-ben a legelső északsarki expediczióban részt vett, megszerezte. E mellett a város életében s a szegényebb tanulók iránti kész segélyben maradandó érdemei vannak. Petőfi is nem egyszer említi leveleiben a jó Tarczy tanárt, ki neki Pápán megélhetési módot szerzett. E közben 1846-ban meghívta a pozsonyi ágost. hitv. lyceum természettan tanárául, 1852-ben pedig megkínálták a soproni kerületi tanfelügyelőséggel, de egyik ajánlatot sem fogadta el. Amazt nem, mivel Pápát nem akarta odahagyni, emezt pedig a kéz miatt, mely neki felajánlotta. TARCZY LAJOS.