Vasárnapi Ujság – 1872
1872-06-30 / 26. szám - Hunfalvy János 26. szám / Arczképek, Hazaiak - Hunfalvy János (arczkép) –á–r– 313. oldal / Élet- és jellemrajzok - Jelenet a pesti választások alatt 26. szám / Népviseletek; genreképek, Hazaiak - Zwornik-vár a Drina mellett a török-szerb határszélen 26. szám / Táj- és uti-képek, Külföldiek - Uri kényelem 26. szám / Vegyes tárgyuak. Térképek és tervrajzok
Előfizetési feltételek: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 frt. — Fél évre 5 frt. SV Csupán Vasárnapi Újság: Egész évre 6 frt. Fél évre 3 frt. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 5 frt. — Fél évre 2 frt. 50 kr. ggJT" Hirdetési díjait, a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságokat illetőleg: Egy négyszer hasálozott petit sor, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10 krajczárba, háromszori vagy többszöri igtatásnál csak 7 krajczárba számíttatik. — Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécsben: Oppelik Alajos. Wollzeile Nr. 22. és Haasenstein és Vogler, Wollzeile Nr. 9. — Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 krajczár. Hazai tudományosságunk egyik legkitűnőbb képviselőjének, kivel a külföld előtt is már több izben becsületet vallottunk, Hunfalvy Jánosnak arczképét s életrajzát mutatjuk be olvasóinknak, kiket kétségkívül régóta nélkülözik már a hazai jelességek ama képcsarnokában, mellyel a „Vasárnapi Újság" el nem fárad kedveskedni közönségének. De inkább akarjuk, hogy arczképeinkre azt kérdezze az olvasó: miért ily későn, mint azt, miért még ily korán? Hunfalvy János született Nagy-Szálok szepesmegyei németajkú faluban a Tátra magas ormainak tövénél, 1820. jun. 20-dikán. Első oktatását a helybeli elemi iskolában nyerte. Atyja, noha egyszerű földmives volt, gondosan ügyelt nevelésére, gyakorolgatta a helyesírásban, számtanban stb. ^ ő, t. i., noha felsőbb iskolába soha sem járt vala, mégis a megyei urakkal, mint falusi elöljáró s egyéb minőségben gyakran érintkezett s velők társalogván, a latin nyelvet is megtanulta. Nagy - Szálok , a gróf Csáky-család egyik birtoka lévén, bizonyos sérelmek miatt pert folytatott az urasággal s Hunfalvy atyja e per ügyében többször járt Budán József nádornál, sőt Bécsben a királynál is. Világot látott ember volt, s tudott sokat beszélni a világról gyermekeinek. Ekkor még nagy bátorság kellett, kivált egyszerű földmivelőben, ily utazásokhoz, de ő sem a földesúrtól, sem a megyei uraktól nem félt. Végre is egyezség jött létre, melynél fogva a helység 72,000 pengő frtoi? megváltá magát az uraságtól, akkor, t. i. az 1835-iki törvény előtt, még csak bizonyos időre, mi azután örökös váltsággá lett. Nagyobbik fia már a tudós iskolát Késmárkon elvégezte volt, midőn János fia az elemi iskolát bevégzé. Jánost atyja valami mesterségre akarta adni, de a falusi iskola közvizsgálata után Schneider volt hires Hunfalvy János, késmárki jogtanár s a helybeli evangélikus és katholikus papok rábirták az atyát, hogy Jánost is Késmárkra küldje a tudós iskolába. János tehát 12 éves korában Késmárkra került s ott az akkori beosztás szerint az első és második grammatikai osztályt s az első syntaxist végezte, a tanárok mindjárt az első évi vizsgálaton nyilvánosan megdicsérték, s átalában minden tanulmányból „eminentiát" kapott. Azután Miskolczra került, hol az evang. gymnáziumban Némethy Pál tanár alatt a második syntaxist s a rhetorikát végezte. A Miskolczon töltött három év alatt bátyja Pál is ott volt, mint b. Podmaniczky Frigyes és Ármin nevelője, kik szintén a nyilvános iskolába jártak. Bátyja segítségével különösen a görög klasszikusokat, Hómért és Euripidest olvasta. A görög nyelvet már Késmárkon kezdé tanulni, de azután leginkább magán szorgalommal tanulta, mert az Miskolczon nem adatott elő. Ugyancsak már Késmárkon a maga szorgalmából a franczia és angol nyelvet is kezdé tanulni, s annyira vitte, hogy Miskolczon a franczia nyelvből már leczkét is adott. Miskolczról Eperjesre ment s ott a bölcsészeti, jogi és theologiai tanfolyamokat végezte el; az utóbbit már mint magántanuló, mert 1840-ben gróf Dessewffy Egyed nevelőjévé lett, s igy nem járhatott többé iskolába. Gr. Dessewffy házában alkalma volt gr. Dessewffy Józseffel, gr. Dessewffy Ferenczczel, gr. Haller Ferenczczel stb. megismerkednie; továbbá Pulszky Ferenczczel is, kinek könyvtárából néhány becses könyvet kapott, melyek nagy befolyást gyakoroltak fejlődésére. Különösen történelmi munkákkal foglalkozott, Menou Egyiptomot tárgyazó munkájával, Gibbonnal, Heerennel stb. A történelmi tanulmányok mellett élénken érdeklődött a politika iránt is s szabad eszmékkel telve, sokat vitatkozott a konzervativ érzelmű grófokkal. Eljárogatott a megyei gyűlésekre is, hol akkor a vegyes házasságok kérdése volt napirenden, bámulta Ujházy László szabad szellemű szónoklatait. Gróf Dessewffy anyja csak a telet tölté Eperjesen, a nyarat ellenben Borsodban Vattán. Hunfalvy itt Szemere Bertalan, Nagy Gedeon akkori borsodi alispánnal ismerkedett meg s az utóbbinál ügyvédi gyakorlaton is volt, bár csak mellesleg. Négy évet töltvén gróf Dessewffy házában, s ez alatt az eperjesi rabbitól a héber nyelvet is megtanulván, a protestáns theologiai vizsgát (candidaticumot) tette le Jozéfy superintendensnél, s ezzel 1845-ben Németországba ment, ahol a nyári szünidő alatt Greguss Ágosttal együtt bejárta a Harz vidékét, Wesztfáliát s a Rajna-vidéket, azután félévet a berlini egyetemen töltött, leginkább politikai és