Vasárnapi Ujság – 1875
1875-09-05 / 36. szám - Magyar fürdők: III. Ránk-Herlein (ábrával) x 569. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak
570 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 38. SZÁM. 1875. SZEPTEMBER 19. hasós izű. Kétségtelen, hogy mint a ránki ásványvizek általában, ugy a szökőforrás vize is konyhasót tartalmaz, melynek ize azonban szénsav jelenlétében ennek csipőssége által lepleztetik. Midőn pedig a vázolt tünemény múlóban van, az oszlop magassága gyorsan kisebbedik, s egyszerre a csőbe visszatér; ezután még néhányszor vastag vízsugár rohan fel, de erővesztetten mindinkább kisebbedő magasságra, ugy hogy végtére a viz tükre a csőbe visszavonul oly mélységre, mint milyen magasságú volt a megbámult vízoszlop. A víz kiszökése a szerint, mint annak tartama hosszabban vagy rövidebben tartott, rövidebb vagy hosszabb idő múlva ismétlődik. Egy nap közönségesen két kiszökés észlelhető, még pedig az egyik nappal, míg a másik éjszaka. Minthogy a rank-berleini artois-i kút vizének kiszökése félbeszakad, azt a közvélemény azonnal a geysirekkel hasonlította össze, különösen összehasonlították pedig azt a leginkább ismert geysirrel, mely Islandban Blafell hegy lábánál van. Annak vize ugyanis időszakonként néhányszor felszökik egészen 16 ölnyi magasságig, s néhány percz múlva nyugalom következik. Ha azonban a geysirek természetét a rankherleini félbeszakadó vizszökéssel összehasonlítjuk, azt találjuk, hogy a kettő között a kiszökés időszakasságán kivül semmi hasonlóság nincs. ~ o A geysirek tűzhányó talajon keletkeznek, hol a felületről jövő víz oly nagy mélységre jut, hogy forró lávával találkozik, s a nagy nyomás alatt szertelenül, közönséges forrpontja felett megmelegszik. Az ekként megmelegedett víz azután a poogeyshek nyílása és medenczéje felé tör, hol a nagy nyomástól megszabadulva, forró gőzzé lesz, s a nyílásnál levő vizet szintén forrásba hozza, minélfogva a geysirek kitörésénél a magas hőmérsék és a vízgőzök feszülése lényeges szerepet játszik. Tyndall ily módon dolgozdájában igen csinos kis geysireket szokott csinálni. A rankherleini artois-i kútnál azonban a kiszökő víz hőmérséke 7 °-kal emelkedik ugyan, s körülbelül 21 °-a lesz, de ez egészben oly csekély, hogy a vízoszlop képzésénél elenyésző semmiség; azután ezen hőemelkedést talán a víz felszökése és aláhullása okozataként tekinthetjük, mennyiben ezen tünemény egyrészről a víz és a cső, továbbá a víz és a levegő részecskéi, nemkülönben a vízrészecskék között nagy súrlódással van egybekötve, mi meleg kifejléssel jár. Ezen meleg kifejlés elegendőnek látszik nemcsak arra, hogy a víz részecskéinek permetévé szétesésekor a hőmérsékcsökkenést ellensúlyozza, hanem arra is, hogy néhány foknyi hőmérsékemelkedést eredményezzen. A kút vascsövének delejességét nagy valószínűséggel szintén a súrlódásból származtathatjuk; amint ugyanis a vízsugár nagy gyorsasággal azon keresztül szökik, alkalmasint villamosság fejlődik ki, mi azután a vas delejességére vezet. A ránk-herleini kút vízszökéseinek félbeszakadásait inkább a félbeszakadó forrásokhoz lehet hasonlítani, s azok megfejtését oly módon kísérlem meg, mint ezt az utóbbiakra nézve Elisée Réclus-nek „La Terre" munkája I. kötetében feljegyezve találom. A földrétegekben különböző okok folytán kiöblösödések, mélyedések és üregek képződhetnek, melyek azok egyenes haladását megváltoztatják. A mellékelt ábra olyan kiöblösödést (a) mutat, melytől kétszer meggörbült menet (b és c) vezet el, s vegyük fel, hogy a fúrt kútnak (d) vége a második görbületnél (c) van. Ha a víz a képződött földalatti öbölben vagy medenczében egészen f felszínig áll, akkor b meneten keresztül c-ig eljut, s ad kútban emelkedni kezd; a mint pedig az a jr-ig ér, akkor a kut csövén keresztül az erőtani nyomásnak megfelelő magasságra kiszökik. A . . . kiszökés mindaddig tart, mig a földalatti medenczébe annyi víz foly, mennyi a kut csövén keresztülmegy; amint azonban a medenczéhez az odafolyás valamely okból megszakad, ottan a viz felszine (7-től f-ig, majd ennél alább, például egészen e-ig fog esni, midőn a kiszökésnek szükségképen félbe kell szakadni, s a kútban a víz felszine mélyen alászáll. A medenczéből ekkor nincs elfolyás, minélfogva a hozzáfolyó víznek fel kell halmozódni, s a kiszökés ily módon időszakonkint ismétlődik. Hogy azonban mi legyen azon tényező, mely a víz odafolyását időszakiasan megszakítja, annak megfejtésére elegendő adataim nincsenek. Fel lehetne venni, hogy talán időnként rögtön nagy mennyiségű szénsav képződik, s ez okozza a víz kiszökését. Az ezen lég , . t . létrejövésekor kifejlődő erő az, mi a kissingeni artois-i kútnál a sósviz kiszökését fenntartja; hogy azonban ilynemű hatány a ránk-herleini félbeszakadó vízesésnél működőben van-e, meg>z Ö fejtendő kérdés. A leirt viz-szökés Ránk-Nerlein nagy nevezetessége, s mint félbeszakadó artois- i kút kiváló a maga nemében. Kívánjuk, hogy minél tovább tartson, s minél később jusson a westphaliai Bullerborn-forrás sorsára, melynek vize négy óránként szökött ki a talajból, mig végtére a XIII-dik évszáz elején egyszerű folytonos forrássá lett. Péld. ha az a és c között levő kőzet idővel elmállik, a kiszökés időszakiassága szükségképen el fog tűnni. Ránk-Herleinnak szökőkútja mindig sok vendéget fog oda vonzani, a látogatók száma azonban mindenesetre szaporodnék, ha azok jó szobákban pihenve, vagy csinos parkban sétálva, nemkülönben tisztességesen ellátott vendéglőben is időzve, várakozhatnának. Ezen feltételek egyébiránt olyanok, melyeket nemcsak a mulató vendégek, hanem azok is megkívánnak, kik üdülés és gyógyulás végett keresik fel Ránk-Herleint, sőt ezekre nézve még fontosabbak azok, minthogy hosszasabban időznek itten. Bánk-Herlein távol esik nemcsak a nagyvilágtól, de még az országos forgalom központjától is, vidéke nem kellemes, környéke pedig nem gazdag, minélfogva nincs kilátás, hogy elsőrangú fürdőhellyé legyen, de ha található volna benne minden tekintetben jó ellátás és elegendő szórakozás, Abaúj és Zemplén, nemkülönben a többi közenfekvő megyékből szívesebben és többen mennének oda, mint jelenleg, s mindenesetre minden évben lenne ottan annyi látogató, hogy a belefektetett tőke elég jól jövedelmezne. A gyógycsarnok még csak megjárja, s a felső épülettel is valahogyan ki lehetne békülni, de a többi épületek — úgy a kincstáré, mint a magánosaké — nem a mai korba valók. A kincstárnak kellene jó példával előlmenni az alsó ház lerontásával, s helyébe tágas és jó fogadó építésével. Ami pedig a magánosok építkezését illeti, erre alkalmasint kedvező hatással lesz a kilátásba helyezett közegészségügyi törvény, mely a fürdőkben új építkezéseknél husz évi adómentességet biztosít. Azonban a fürdőknél még intézkedni kellene a kisebb királyi haszonvételek oly rendezéséről is, hogy a fürdőbeli vendéglős ne legyen kénytelen azok bérlőjének borát, ki esetleg a falubeli csapláros, árulni, hanem a megfelelő bérösszeg lefizetése mellett szabad kéz adassék neki. Ezen fürdőhely környékén kirándulóhelyek nem lévén, a park és az erdő a legnagyobb gondot igényli. A mostoha talaj nem engedi ugyan, hogy a tölgyek mind szépek legyenek, s lombjaik a nap hevét eléggé visszatartsák; az eddigi utakat azonban mindenesetre jobb karba kellene helyezni, nemkülönben új utak vágása elkerülhetetlen, míg a fák között a kopasz földet be lehetne gyepesíteni, hogy a behatás a szemre kellemesebb, s átalában a séta vonzóbb és üdítőbb legyen. 400 holdnyi erdőség áll rendelkezésre, mit kellően fölhasználva, Rank-Herlein-nak, mint fürdőnek értéke rendkivül emelkednék. A fürdő közepén levő sétatérből pedig csinos virágoskertet lehetne alakítani. Az említett szükségekhez kell sorolnunk még a gondoskodást elegendő édesvízről, odavezetés vagy kútfúrás által, továbbá az ásványforrások pontos elemzését, s végül a fürdői felügyelőség függetlenítését az uradalmi igazgatóság alól. Jelenleg a fürdői felügyelőség a sóvári uradalmi igazgatóság alatt áll, de ez, mint halljuk, legközelebb megszűnvén, a beszterczebányai igazgatóság alá fog kerülni; e mellett a felügyelőség keze kötve van, s afürdő felett nem az rendelkezik, ki ennek szükségeit egészen közelről legjobban ismerheti, hanem távollevő férfiak intézkednek, közönségesen azon elvből indulva ki, „minél kevesebbet költeni, s minél többet bevenni". Ránk-Nerlein százezerekre menő befektetést igényel, s csak ekkor lehet onnét helyesen jövedelmet várni, felügyelősége pedig közvetlenül az ügyőrség alatt álljon, a fürdő szükségeire átalánnyal ellátva, utólagos számadás mellett. Így lehetne Bánk-Herleinból valami. Hallottuk, hogy a kincstár ezen fürdőhelyt el akarná adni. Ez ellen nem lehet kifogás, ha az olyan tulajdonos kezébe kerülne, ki a meglevő hiányokon segíteni képes. X IV. Herkules-fürdő". A „Magyar fürdők" sorozatához még egy levéllel járulunk, mely a Kárpátok fürdői után egy egészen déli fürdőt ismertetvén, talán szintén nem lesz érdektelen. Mehádia, a polgárosított határőrvidéken, különben is oly fontos pont a magyar királyság területén, melyet érdemes lesz (s nem is lesz ártalmas) állandó figyelemmel kísérni Magyarországnak és a magyar közönségnek. Az alábbi töredéket lapunk egyik barátjának fürdői leveléből közöljük a mint következik. Már maga az ut, mely a Herkules-fürdőbe vezet, szépségekben annyira gazdag, hogy megérdemli e kirándulást. A dunai ut különösen Báziástól s még lejebb, oly szép lapja a természet vadregényes könyvének, mely egyenesen a lélekhez szól. A hegyek közé szorított Duna medre, mintegy megfékezett hatalom, méltóságos pompájában elragadó látvány, s a minden lépten-nyomon elzártnak s a szirteken a hajótörés veszélyével fenyegetőnek látszó út a kétség és a remény érzelmeivel tölti el annak keblét, ki ez után először halad végig. Orsovánál, ha Mehádia Herkules-fürdője a czélunk, ki kell szállani s kocsin tenni meg a többi utat. Kocsi mindig elég van s igy az ember a Cserna-völgy változatos vonalán kényelmesen halad a Herkules-fürdőbe. A Dunánál megkezdődött hegylánczolat megfordított irányban tovább halad, s az összeszorított völgy között a Cserna lassú moraja, az erdei madarak kellemes hangja ringatja ábrándokba. Körülbelül 3—4 órai ut után a Cserna-völgy kezd kitágulni s egy kis kanyarulásnál előttünk látjuk azt a kies völgykatlant, melynek mélyében a pompás paloták, a keleties fényű bazár, a szép gyógyterem, a festői park kellemesen hirdetik, hogy a Herkules-fürdőben vagyunk. A Herkules-fürdő a régi időben„ad aimas Herculisacras" történelmi szempontból is nevezetes. Hányszor loboghattak e helyen a régi római légiók győzelmes zászlói, s az ötödik vagyis csernai légió még Traján idejében, Dáezia fénykorában, e helyen tartá több alkalommal főhadiszállását. Majdnem 300 esztendeig változó hadjáratok színhelye volt a Herkules-fürdő, de annyi viszontagság után végre kibontakozva az elmúlt idők véres háborúiból, újra átadatott rendeltetésének: nem öl, hanem gyógyít. A véres eseményeket a hosszú idők sora lemosta a sziklákról s a béke építő szorgalma palotákká hordta össze ama köveket, melyeket a nemzetiségi harczok korszakában római, török, magyar, osztrák s oly sokféle vér áztatott. Mint minden fürdőnek, úgy Mehádiának is megvan a maga természetes, úgynevezett házi jellege. Míg más gyógyforrásoknál szigorú házirend uralkodik, a Herkules-fürdőben inkább mulatva épülhet fel a beteg. A fürdőket rendesen már reggeli órakor kezdik használni, s a fürdőkbe vezető folyosókon mindenféle fürdői costume-mel találkozik az ember, s a beburkolt alakokban alig ismered fel legjobb barátodat is.