Vasárnapi Ujság – 1884
1884-01-13 / 2. szám - Sándorfi József. (Egykorú festmény után rajzolta Biczó Géza) 2. szám / Arczképek, Hazaiak - Zwingli Ulrik 2. szám / Arczképek, Külföldiek - Sándorfi József (arczképpel). K. Nagy Sándor 17. oldal / Élet- és jellemrajzok - A szudáni harcztérről: Moncrieff szuakimi angol konzul meggyilkoltatása a tonkeri összeütközésnél 2. szám / Időszerü illusztrácziók - Az első fog. Gyárfás Jenő festménye 2. szám / Műtárgyak - Tájkép a Colorado felső vidékéről 2. szám / Táj- és utiképek, Külföldiek
2-1. SZÁM. 1884. BUDAPEST, JANUÁR 13. XXXI. ÉVFOLYAM. Előfizetési föltételek : VASÁRNAPI ÚJSÁG és | egész évre 12 frt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: félévre - 6 « Csupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG : I egész évre 8 írt I félévre— 4 • Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK : I egész évre 6 írt félévre- 3 « Külföldi előfizetésekhez a postaijal meghatározott viteldíj is csatolandó. SÁNDORFI JÓZSEF. E 1765—1824. GY érdemes ember, a kit kortársai fölemeltek, bálványoztak, eltemettek és elfeledtek : ez Sándorfinak rövid élettörténete. A mostani nemzedék kíváncsian kérdi: ki volt az? hol, mikor élt és mit tett, hogy még ma is akad, a ki fölemlítse? Fájdalom, hogy a ki egész életét a közjóra szenteli, egész vagyonát arra áldozza, alig egy félszázad múlva már teljesen ismeretlen ! Pedig ha valaki hálát érdemel, Sándorfi bizonyosan azok közé tartozik, akik erejüket meghaladó áldozatot hoztak a magyar nyelv és közművelődés érdekében. Habár működési köréül inkább csak szülőmegyéjét, Bihart választotta, hol többet tett valamennyi kortársánál, működésének jó hatása kiterjedt az egész hazára. Azok a «magyar nyelv pallérozódására» alakult színtársulatok, melyeknek 10 éven keresztül Biharmegyében Sándorfi volt a fentartó gondviselő szelleme, bejárták az országot s ha és talmasan terjesztették a magyar nyelvet, szellemet és mivelődést. Sándorfi Hegyköz-Újlakon, József Biharmegyében született, Nagy-Váradtól másfél órányira, egy szőlőhegyek közé rejtett kis református magyar faluban, 1765-ben. Több mint színű, hogy apja itt református pap volt. való-Sándorfi alsóbb iskoláit Nagy-Váradon és Debreczenben végezte, majd Bécsbe ment s itt képezte ki magát az orvosi tudományokban kitűnő sikerrel. A komoly, ideálokért rajongó kedélyű ifjú saját szaktudományát is a rajongásig szerette. 1792-ben, mint «orvosi tudomány-tanuló», ismeretséget kötött azokkal a többnyire már elfeledett lelkes magyar írókkal, kik a nemzeti érzés fölébresztésére oly sok áldozatot hoztak, s Bécsben magyar hírlapokat adtak ki, hogy felrázzák a magyarságot kábultságából. Ismeretségbe lépett Pánczél Dániellel, ki «Az Ujj Bécsi Magyar Múzsa» czimü folyóiratot adta ki s rendes munkatársa lett e nemes irányú s 1793-ban megindult folyóiratnak. «Az Ujj Bécsi Magyar Múzsa» első számában a legelső helyet foglalja el Sándorfinak «Ujj esztendei ajándék» czimü költeménye, «melynek leírására a Sz. István ditsőséges Innepe napján tartott Czeremóniáknak látása adott volt alkalmatosságot». A magyar nemzeti öltözetet, nyelvet és hazát magasztaló költeménynek reframeje ez: «Hogy derék Nemzet a Magyar és soknál elébb való, Mindig való volt e mondás, mindig is marad való.» Érdekes, miként dicsőíti azokat a jeleseket, a kik a nyelvújítás e nagy korszakában vezérszerepet vittek: «De merem állítani, hogy ha minden magyar Főnek Gondjai, a Magyar nyelvnek szépítésében főnek: Elébe hág minden Nyelvnek a Magyar utoljára, A mely még a rendben csaknem egészen utóljára, Kivált ha támad több Orczi, Budai és Teleki, Kikből már sokszor a Magyar pártfogója tele ki, A kik a Magyar Hazában példásann régtől fogva A jó igyekező Magyart emelik kézen fogva. S ha bűnünkért el nem szedi az Ur tőlünk a Támoszt, Sőt még több Mészárosokat s lévaiakat támaszt. SÁNDORFI JÓZSEF. Egykorú festmény után Bitzó Géza.