Vasárnapi Ujság – 1890

1890-03-02 / 9. szám - Petőfi Sándor: 1848 143. oldal / Költemények - Petőfi Sándor: A conservativok 143. oldal / Költemények - Petőfi Sándor: Álmodva 143. oldal / Költemények - Petőfi Sándor: Golyók sivitnak; kardok csengenek 143. oldal / Költemények - Petőfi nehány ismeretlen költem.1848-ból 143. oldal / Történelem; régészet és rokontárgyuak

5. SZÁM. 189­1. xxxvII. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 145 gyar népies alakok. Gazdag a rajzgyűjtemény, na­gyobbrészt keleti útjából. Aquarellben is föl van dolgozva a benyomások egy része. Biztosabb kézzel fölvett rajzokat, annyi tisztasággal, oly sok tudással ritkán lehet látni. Ezek ismét csak azt mutatják, mennyi sokat tudott e művész, mennyire átérezte rögtön egy vidék, egy tájrész k­arakterét, festőisé­gét. Ezeket rajziskolák számára kellene megsze­rezni, a­mint hogy a mintarajztanoda és női festő iskola sietett is biztosítani a maga számára több ki­tűnő darabot. E képek, vázlatok, rajzok eladók, és pedig rendkívül olcsó áron. Vannak vázlatos rajzok 2—4 frtért is ; a legdrágább kép sem több 150—200 frtnál; a legtöbbnek 50—80 frt az ára. Van is kelen­dőségük, s Klotild főherczegnő, Thurn-Taxis herczeg, gr. Teleki Géza belügyminiszter mindjárt a legelső vásárlók közt voltak. Több mint fele elkelt a kiállí­tott műveknek már az első napokban. A múzeumi képtár számára szintén vásároltak. A múzeumba fog kerülni a 23-ik szám alatt levő «Pálmafa» is, egy lágyan és gyönyörűen dolgozott kis kép. Műtörté­nelmi jelentősége is emeli művészi becsét. Ez volt ugyanis az a kép, melyet Ligeti azért festett, hogy Markónak bemutassa, mint képességének bizonyít­ványát. A nagy mesternek tetszett a kép s a fiatal festő aztán tanítványa lett. Ligeti egész életében szeretettel őrizte e képet. Ki van állítva Zala György­től Ligeti márvány mellszobra is, erőteljesen min­tázva, szépen dolgozva feh­ér márványból. A képző­művészeti társulat tíz darabot vásárolt Ligeti művei közül, s ezeket tagjai közt sorsolja ki. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A magyar tud. akadémia február 24-iki ülésén b. Eötvös Loránd elnökölt. Hampel József tartott emlékbeszédet az 1888. év legvégén elhunyt Paur Iván régész felett, a­ki már az ötvenes években oly buzgó művelője volt a h­azai régészeti tudománynak, s ki a sopronmegyei mú­zeumot alapította. Hampel főkép műveit ismertette és Paur mellett a hazai archeológia mult évtizedei­ről is képet adott. Az emlékbeszédet megéljenezték. Az ülés többi idejét, néhány kisebb folyó ügy elinté­zése után, a Bálint Gábor ügye foglalta el. A sok ázsiai nyelvet ismerő Bálint, kitől az akadémia már­adott ki nyelvészeti munkákat, tizenkét év előtt ke­letre utazott, s most Athénben van. Jakab Elek in­dítványt tett az akadémián, hogy az akadémia nyújtson Bálint hazatérésére alkalmat s befolyását arra is érvényesítse, hogy itthon egyetemi tanszéket kapjon. Az indítványról a nyelvtudományi osztály tett jelentést, s azt nem ajánlotta elfogadásra, mert az akadémiának nincs tudomása róla, hogy Bálint folytatja-e tudományos működését és mily irányban. Bálintnak módjában van az akadémia elé terjeszteni valamelyik művét, vagy megismertetni tizenkét év óta kifejtett munkásságát. Jakab Elek most még azt indítványozta, hogy az akadémia 300 frt útiköltsé­get szavazzon meg Bálintnak. Ehhez többen szóltak, fölvetve a kérdést, hogy váljon Bálint — ki maga nem fordult az akadémiához — elfogadná-e az uti­­­költséget. A nyelvtudományi bizottság jelentését te­hát tudomásul vették. A Kisfaludy-társaság febr. 26-iki havi ülésén, melyen Gyulai Pál elnökölt, nagy közönség gyűlt össze. Beöthy Zsolt titkár bejelentette, hogy a pesti hazai első takarékpénztár ebben az évben is 200 forinttal gyarapította a társaság alaptőkéjét. A fel­olvasásokat Váradi Antal nyitotta meg «Római színészet Caesar korában» czím alatt, mely nagyobb dolgozat részlete. A felolvasott rész Boscius, Aesopus, Laberius, Syrus, Bathylles és Pylades, Róma leg­nagyobb színészeinek korával, jellemzésével s a színpadi viszonyok és történelmi szereplő személyek ismertetésével foglalkozik. Ugyancsak Váradi Antal mutatta be Pengi János vendég «C­sáky Lóra» czimű költői elbeszélését, melynek hősnője Csáky István országbíró leánya. A költeményt a közönség tetszéssel fogadta. Végül Bayer József olvasta föl Mailand Oszkár vendég gonddal irt értekezését: «Ujabb adalékok az oláh népköltésh­ez» czimmel. A Petőfi-társaság népes felolvasó ülést tartott febr. 16-ikán. Ferenczy József egy szerb költőnek, Radicsevics­­ Bra tikónak néhány dalát mutatta be Szülik József­­ fordításában , majd Szana Tamás tartott felolvasást Petőfi nejéről, Szendrey Júliáról, kiről sok érde­kest mondott el, kivált második férjhezmeneteléről. Horváth Árpád fiatal tanárral Garay Jánosnál is­merkedett meg Szendrey Julia, ki szép volt, de egy kissé különcz természettel birt. 1850 julius 20-án az özvegy magához kérette Horváthot, hogy sürgős közlendői vannak vele. Petőfiné kalap-utczai laká­sán kisírt szemekkel várta őt és így szólt hozzá : «Mindazok között, a kikkel az utóbbi időben meg­ismerkedtem, ön az, a kit leginkább tanultam be­csülni, s a­ki iránt a legtöbb bizalommal vagyok. Épen azért kérem, szíveskedjék ezt a csomagot ma­gához venni, s ha két hét múlva nem térnék vissza Pestre, a benne foglalt irományokkal együtt felbon­tatlanul elégetni.» És egy csomagot adott Horváth­­nak, ki rá akarta beszélni, hogy maradjon a főváros­ban, de Petőfiné hajthatatlan maradt. Látva, hogy nem sikerült megingatni őt, csak annyit kért tőle : adna neki egy hajfürtöt emlékül. Szendrey Júlia erősen a szemei közé nézett és így válaszolt:­­Ilyen emléket osztogatni sohse volt szokásom. Ám ha akarja (s ekkor ujjaival rövidre vágott hajába mar­kolt) ez mind az öné lehet.» Horváth nagy meg­lepetésében csak ennyit tudott kérdeni: «És tudna engem szeretni ?» «A mi ismeretségünk» — válaszolt Julia — annyira új és oly rövid, hogy mély szenve­délyről szó sem leh­et. Azt azonban hiszem, hogy egy­bekelésünk miatt nem lesz oka bánkódni.» — «És mit gondol: mikor történjék meg az egybekelés ? Né­hány hét, vagy néhány hónap múlva ?» — «Ha sze­ret: holnap.» Horváth még az nap elment Ráth Jó­zsef lipótvárosi káplánhoz s elmondta neki a dolgot. Ráth előtt különösnek tűnt fel, hogy Petőfi özvegye a hivatalos év leteltét sem akarja bevárni, hanem azért megígérte, hogy beszélni fog Szántóffy plébánossal. Szántóffy a költő halálát ekkor már bizonyosnak tartotta, s ellenkezésével nem akarta meghiúsítani a házasságot. Így történt meg az esküvő másnap, jú­lius 21-én, éppen tíz nappal a segesvári gyásznap évfordulója előtt. Az érdekes tanulmányt a közönség nagy figyelemmel hallgatta. Utána Váradi Antal mutatta be Kovács Gyula r. tag «A színésznő leá­nya» czimü hatásos költeményét, mire az ülés vé­get ért. A felolvasásokat zárt ülés követte, a­mely­ben a Reviczky Gyula hamvai fölé állítandó sírem­lék ügyét beszélték meg; egyszersmind elhatároz­ták, hogy az aradi vértanuk szobrának leleplezési ünnepén a társulat 500 frank pályadíjat tűz ki egy hazafias ódára. A földrajzi társaság elnöki tisztjéről Vámbéry Ármin lemondott, sok elfoglaltsága következtében. A febr. 27-iki rendkívüli közgyűlés Vámbéryt tisz­teletbeli elnökké választotta, helyébe pedig Lóczy TAVASZI KALAP. TAVASZI KALAP. TAVASZI SAPKA. (TOQUE.) IT­CZAI ÖLTÖZÉKEK. TAVASZI KALAP. TAVASZI KALAP.

Next