Vasárnapi Ujság – 1896

1896-12-13 / 50. szám - A magyar állam pénzügyei (képpel) 832. oldal / Természettudomány; ipar; kereskedelem és rokon

48. SZÁM. 1896. 43. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 833 hatalmas csoportja 71 millió 400,000 frttal. Ezek közül a szesz, vagyis pálinka maga 41 mil­liót szolgáltat, — jóval többet, mint az egész földadó. Ebben a negyvenegy millióban nem csupán a szeszgyárak által, hanem az italmérés után fizetett adózások is bele vannak foglalva, mert valóságban ezek is a szeszfogyasztást ter­helik. A fogyasztási adók közt a szesz után nagy­ságban mindjárt a czukor következik 8 millió forinttal. A sör és a bor majdnem egyenlő jöve­delmet szolgáltat az államnak, amaz 7 millió százezer, emez 7 és fél millió forintot. Azután következik a petróleum ötödfél millióval, a hús 3 millió 300,000 frttal. Balról harmadik egy 36 milliós főgyökér, mely bélyeg- és az illetékekké, mint mellék­gyökerekké ágazik szét, beleértve ez utóbbiakba a kincstári díjakat is. A bélyeg és illeték együtt­véve, mint látjuk, szintén többet hajt az állam pénztárába a földadónál. Ugyancsak érzi is ezt a pörlekedő s ingatlanokat vásárló közönség, nemkülönben azok, a­kik örökséghez jutnak. Most következik egy negyedik főgyökér, mely még a fogyasztási adóknál is hatalmasabb, a jövedékek, melyekhez a dohány, a só és a lottó tartozik. Tulajdonképen ezek is fogyasztási adók, csak a beszedési formájuk más, mint a szorosabb értelemben vett fogyasztási adóké. A dohányból az állam 53 és fél milliót vesz be, tehát évenként akkora összeget füstölünk el, melyből összes föld- és házadónk kikerülne s még maradna is vagy 8 millió forint. Meg kell azonban jegyezni, hogy az az 53Vä millió forint az államra nézve nem tiszta jövedelem, mert az eladott dohánygyártmányok előállítása és forga­lomba hozatala a kincstárnak valamivel több, mint 24 milliójába kerül. A tiszta jövedelem a dohányból csak 29 millió forint, de ez is elég nagy összeg. Hasonló az eset a sónál, melynek nyers jövedelme közel jár a 16 millióhoz, de vi­szont a só bányászása és szállítása az államnak magának 21A millió forintjába kerül. A jövedé­kek sorába került a lottó is az ő harmadfél mil­lió jövedelmével, melyből azonban másfél mil­lió forintot a nyeremények és a kezelés emész­tenek fel, úgy hogy tiszta jövedelem csak egy kerek millió marad. A lottó tulajdonképen egy az állam magas erkölcsi czéljaival össze nem férő jövedelmi ág. Leghelyesebben a tudatlanság és szegénység megadóztatásának lehetne ne­vezni. Meg is szüntette volna már a magyar kormány, de attól tart, hogy akkor a magyar­országi közönség az osztrák lottérián játszik. Az osztrákok pedig ragaszkodnak a lottériához, mely náluk 5 millió forint körül jövedelmez. Most következik — tovább jobbra — a leg­nagyobb jövedelmi csoport majdnem 150 millió jövedelemmel, az államvagyon jövedelme. Ez maga majdnem annyit hoz, mint az egyenes és fogyasztási adók együttvéve. E jövedelemnek oroszlán részét hatalmas államvasúthálózatunk s az ezzel kapcsolatos két nagyszerű gyártelep szolgáltatja. Az a 111 millió forint, a­mit ezek jövedelmeznek, természetesen szinte nem tiszta jövedelem, mert levonandók belőle az üzemi költségek majdnem 72 milliónyi összegben. De így is maradt mintegy 40 millió forint tiszta jövedelem, mely a vasutakba fektetett 940 millió és a gyártelepekbe fektetett 18 millió forint­nak több mint 4 perczentes kamatját fedezi. Az államvasutaktól jobbra találunk két kisebb gyökeret. Az egyikben a budapesti s az itteni, most már három állami államnyomda Dunahíd jövedelmét foglaltuk egybe kereken 1 millió forinttal. Azután következik a ménesbirtokok jövedelme 4V2 millió forinttal, mely természe­tesen nem tiszta jövedelem, de sőt a kiadások közt ugyané cz imen 51/a millió forint kiadással találkozunk, mely összegben a ménesbirtokok összes kezelési költségein kívül a házilag kezelt gödöllői uradalom költségei is benne foglaltat­nak. Az 50,000 holdnyi ménesbirtokok jövedel­mén kívül tehát az állam mintegy kerek milliót áldoz a lótenyésztés emelésére. Tovább jobbra van egy erős gyökér, mely a posta és táviró 19 milliónyi jövedelmét mutatja. Ezzel szembe kell állítani fent a jobboldali ágak közt található 15.100.000 frtnyi kiadást. A kereskedelmi minisztériumnak 272 millióval Kereskedelem. Ipar. MENNYEZETI FESTMÉNYEK A MISKOLCZI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA DÍSZTERMÉBEN NAGY LÁZÁRTÓL. Közművelődés.

Next