Vasas, 1979 (84. évfolyam, 1-12. szám)
1979-01-01 / 1. szám
BÚCSÚ HEGYI GYULÁTÓL A Farkasréti temetőiben december 22-én több százan vettek búcsút az életének 81. évében elhunyt Hegyi Gyulától, az MTST, majd a Magyar Labdarúgó Szövetség egykori elnökétől. A ravatalnál régi sporttársak, volt és jelenlegi sportvezetők, az egyesületek képviselői, barátok álltak díszőrséget. A megjelent barátok, hozzátartozóik és harcostársak előtt először Borovszky Ambrus, a vasasszakszervezet elnöke vett búcsút az MSZMP Budapesti Bizottsága, a vasasszakszervezet, a barátok és a család nevében Buda István államtitkár, az OTSH elnöke a sportvezetés és a Magyar Olimpiai Bizottság nevében búcsúzott. A koporsót több százan kísérték el a sírhelyig, végül az Internacionálé hangjai mellett helyezték örök nyugalomra a vasmunkásból lett kiváló sportvezetőt. Hegyi Gyula a munkásmozgalomhoz vezető utat 1917- ben találta meg, amikor fiatal vasesztergályosként tagja lett a Vas- és Fémmunkás Szövetségnek. Ettől kezdve egy percre sem tért le a maga választotta útról: élete végéig a munkásmozgalom cselekvő harcosa volt A Tanácsköztársaság védelmében, mint vasas vöröskatona, küzdött az intervenciós csapatok ellen. A munkáshatalom leverése után a szakszervezeti munkában találta meg azt a lehetőséget, amellyel küzdeni lehetett a munkástársakért. Több vasasüzemben vezető mozgalmi tisztséget töltött be. Emlékezetes az a sztrájk, amelyet 1924-ben a Hoffher-gyár főbizalmijaiként szervezett. A sztrájk szervezése miatt elhelyezkedni nem tudott — átmenetileg külföldre kényszerült. Hazatérése után a szövetségből kivált esztergályosok titkárává választották, majd az újra egyesülés után beválasztották a szakszervezet központi vezetőségébe. Hegyi Gyula 1931-ben került a vas- és fémmunkások Sportklubjának, a Vasas SC labdarúgó szakosztályának élére, s ettől az évtől tagja lett a kommunista pártnak. Irányítása alatt a szervezett, osztályöntudatos munkások csapata, a Vasas, kitűnően szerepelt. A kortársak jól emlékeznek arra, hogy a Vasas egy-egy mérkőzése — a nyíltan fasizálódó országban — nem egyszerű sportesemény vetít, hanem politikai demonstráció is. Nagy személyes sikerének is számít, hogy 1942-ben meg tudta akadályozni az akkori MLSZ tervét, a Vasas felosztását. A felszabadulás után a szakszervezet titkára lett. Ebben a tisztségben sokat segített a sportklub újjászervezésében. Hamarosan az ország legmagasabb sportvezetői beosztásába került. 1948-tól az OSH, majd az OTSB, az MTSM, illetve MTST elnökeként tevékenykedett, rendkívül eredményesen. Nevét különösen 1952-ben, a számunkra oly dicsőséges helsinki olimpia idején ismerte meg az egész világ sportközvéleménye. Később, a hatvanas évek elejétől, már mint nyugdíjas, az MLSZ elnöke, egyben a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke volt. Hegyi Gyula munkásmozgalmi és sportvezetői tevékenységéért sok magas kitüntetést kapott: többekközött a Szocialista Hazáért Érdemrendet, a Szocialista Magyarországért Érdemrendet, a Munka VörösZászló Érdemrendjét. A magyar munkásmozgalom, a vasasszakszervezet tagsága, a sportolók és szurkolók hatalmas tábora megrendülten búcsúzik Hegyi Gyulától, a vasmunkásból lett politikustól és sportvezetőtől. Búcsúzunk, de emlékét megőrizzük! Felavatták Teszársz Kálmán síremlékét December 27-én ünnepélyesen felavatták — a rákoskeresztúri temetőben — Teszársz Kálmán forradalmár tanítónak, a Népszava Tőke és munka rovata szerkesztőjének, a szervezett pedagógusmozgalom kiemelkedő egyéniségének a síremlékét. Az ünnepségen a vasasszakszervezet központi vezetőségét Borovszky Ambrus elnök képviselte. Teszársz Kálmán édesapja —, Teszársz Károly szakszervezetünk megalapítója — s, mint a szaktanács elnöke, segítette a Pedagógus Szakszervezet megalakítását is. A Pedagógus Szakszervezet elnöksége nevében Pataki Tiborné áléinak méltatta Teszársz Kálmán munkásságát, aki a századelőn kezdeményezője volt a szocialista tanítói szakszervezet létrehozásának. A magyarországi tanítók szakszervezetének alakuló ülése — 1918. december 30- án — alelnökké választotta. A felszabadulás után haláláig a mozgalom tevékeny részese volt. December 28-án emlékülést tartottak a szakszervezet megalakulásának 60. évfordulója alkalmából. Az emlékülésen részt vettek a vasasszakszervezet képviselői is. Napirenden: a munkaerőgazdálkodás A Csepel Vas- és Fémművek tröszti szakszervezeti tanácsa megtárgyalta a munkaerőgazdálkodás tapasztalatait. Megállapította: a tröszt politikai és gazdasági vezetése megkülönböztetett figyelemmel kíséri a munkaerőgazdálkodás hatékonyságát és a munkaerőhelyzetből fakadó gondok feloldását. E téren az egyik legfontosabb feladatok egyike a munkaerő megtartása. Így például a szakképzettségnek megfelelő munkakörben való alkalmazás, a munkaszervezettség hatásfokának növelése, az emberekkel való érdemi törődés. A másik fontos terület az ösztönzési rendszer. A tapasztalatok alapján megállapították: a munka szerinti valós differenciálás a termékenységre ösztönzően hat, s némi javulás van a teljesítménybérezésben foglalkoztatott munkások számarányában. Az anyagi ösztönzők mellett a testület nagy fontosságot tulajdonít a szociálpolitikai helyzet jobbá tételére és az erkölcsi elismerések javítására is. A tszb a feladatok között határozta meg: a létszám-megtakarítást eredményező műszaki intézkedések hatékonyságának emelését; a termelékenységi és minőségi mutatók — jobb bérezési rendszerek alkalmazásával való — javítását; a szakmunkásképzés tárgyi és személyi feltételeinek fejlesztését; a kilépések valódi okainak elemzését. VASilS Szakszervezetünk vezetőinek üzemlátogatásai Csenterics Sándor alelnök a Budapesti Hőerőmű Vállalatnál tett látogatást. Megtekintette az angyalföldi, kelenföldi, kispesti, kőbányai, újpesti erőmű egységeket, ezek szociális és kulturális létesítményeit. A látogatások során szocialista brigádokkal és az erőműegységek vezetőivel folytatott beszélgetést. A délután folyamán vszl ülésen vett részt. Szabó Piroska, alelnök a Lanvpart ZIM salgótarjáni gyárába látogatott. A gyár vezetőivel folytatott megbeszélést, megtekintette az üzemet, majd aktíva értekezleten találkozott a bizalrakkal, szocialista brigádvezetőkkel és a nőfelelősökkel. Farkas Lajosné titkár a GELKA-nál tett látogatása során a vezetői megbeszélést követően meglátogatta az újpalotai és a pesterzsébeti szervizeket, majd aktíva értekezleten tájékoztatást adott a szakszervezet előtt álló feladatokról, illetve válaszolt a felvetett kérdésekre. A Videotonban az 1979-es év gazdasági feladatairól tárgyalt a vállalat vezetőivel, majd a vszb tagjaival, aktivistákkal. A megbeszéléseket követően látogatást tett a TV gyárban. A Cserkúti Mezőgép Vállalatnál tájékoztatta a vezetés a gazdasági és szakszervezeti munkáról, a soron következő feladatokról, majd aktíva értekezleten válaszolt kérdésekre és tájékoztatást adott az aktuális szakszervezeti feladatokról. Az Állami Pénzverőnél meglátogatta az üzemet, aktíva értekezleten találkozott a szakszervezeti bizalmiakkal, ahol a vállalatot érintő titkársági határozat végrehajtásával kapcsolatos teendőket beszélték meg. Ezt követően a vállalat vezetőivel beszélgetett. Koltai Endre titkár az Újpesti Gépelemgyárba látogatott, ahol a vállalat vezetői tájékoztatást adtak a gazdasági és politikai munka eredményeiről és feladatairól. Megtekintette az üzemeket, majd szakszervezeti napot tartott A Ganz Műszer Művek Gödöllői Árammérőgyárában a vállalat és a gyár vezetői adtak tájékoztatást a végzett munkáról, majd meglátogatta a munkahelyeket. Ezt követően ifjúsági parlamenten vett részt Titkársági ülések 1978. december 18-i ülésén a téra A titkárság a javaslatot titkárság javaslatot tárgyait több módosítással kiegészítetteg 1979 első félévi ülésrendbe. Szervezeti élet A LAMPART Zománcipari Művekben a vszb megtárgyalta a vállalat munkaerő-gazdálkodásának tapasztalatait. A testület felhívta a vállalat és a gyárak vezetőinek figyelmét arra, hogy a jövőben tervszerűbben foglalkozzanak a munkaerőhelyzet alakulásával. Ugyanakkor igényli, hogy a gyári szakszervezeti bizottságok észrevételeit, javaslatait tartsák napirenden, és a gazdasági vezetőkkel együtt gondoskodjanak a megfelelő válaszokról, intézkedésekről. ★ A Magyar Kábel Művekben a pártbizottság és a szakszervezeti tanács együttes ülésén tárgyalta meg a rekonstrukciós program időarányos teljesítéséről és az 1979. évi feladatokról szóló jelentést. Megállapították, hogy a gépi beruházás a tervezett ütemnek megfelelően alakul, azonban az építőipari munkálatoknál jelentős lemaradás van — főleg Budapesten és Szegeden. A pillanatnyi helyzet veszélyezteti a berendezések tervszerű üzembe helyezését, ezért az eddigieknél hatékonyabb megoldások szükségesek. Az együttes ülésen úgy határoztak, hogy a rekonstrukció helyzetét munkásgyűléseken kell a dolgozókkal megismertetni. ★ A Magyar Villamos Művek Tröszt Szakszervezeti Bizottsága a VTTÉV vállalatnál tartott kihelyezett ülést és megvitatta a helyi vszb beszámolóját a vezető, irányító, segítő és ellenőrző munkájáról. A testület megállapította, hogy a valós helyzetről átfogó képet kapott, és ennek alapján a vszb ilyetén munkáját jónak ítélték meg. A vszb a tevékenység további javítására feladatokat ajánlott a szakszervezeti bizottság számára. ★ A Csepel Vas- és Fémművekben megrendezték a szakszervezeti bizalmiak és bizalmi helyettesek vetélkedőjét. A selejtezőkön több mint ezerötszázan vettek részt. A versenyzők többsége felkészülten vett részt a vetélkedőn, ezáltal is gyarapítva mozgalmi ismereteit. A verseny igazi eredménye a szakszervezeti munkában fog kamatozni: sok-sok bizalmi pontosabb tudásra tett szert saját jog- és hatáskörének értelmezésében, az ebből fakadó tennivalókban. ★ A Telefongyárban a vszb határozata alapján a nagycsaládos és gyermeküket egyedül nevelő szülők részére — a szociális helyzettől függően differenciálva — karácsonyi segélyt adtak. A törzsgyárban a segélyek összege 46 ezer forint volt. ★ A Pest megyei SZMT iskolán tanuló társadalmi munkavédelmi felügyelők meglátogatták a Csepel Autógyárat. Ennek során megismerkedtek a helyi munkavédelmi tevékenységgel, majd tapasztalatcserére került sor. A SZOT kulturális, agitációs és propaganda osztálya, és a Kórusok Országos Tanácsa a nagy múlttal és emlékezetes hagyományokkal rendelkező munkásénekkari mozgalom utánpótlásának elősegítése céljából pályázatot hirdet üzemi ifjúmunkás énekkarok alakítására. A pályázaton részt vehet bármely iparvállalat, amely az MSZMP művelődéspolitikai határozatában és a közművelődési törvényben megfogalmazott célokat amatőr énekkar létrehozásával és működtetésével is szolgálni kívánja. A pályázat feltételei: A megalakuló énekkar lehetőleg 40 tagú legyen, akiknek többsége 25 év alatti fiatal. Arra kell törekedni, hogy az énekkar tagjainak nagyobb része a működtető vállalat fizikai dolgozóinak, illetve azok hozzátartozóinak köréből kerüljön ki. Kívánatos, hogy az énekkarban az adott vállalat utánpótlási bázisát képező szakmunkásképző intézet tanulói is részt vegyenek. Az eredményhirdetés után a pályázati felhívás nyomán alakult és működő valamenynyi üzemi ifjúmunkás énekkar 20—20 ezer forintos, a művészeti és közösségi munkában legjobbnak ítélt énekkarok pedig további 20 ezer forintos működési támogatásban részesülnek. A pályázatban résztvevő énekkarokat szakzsűri fogja meghallgatni, művészi és közösségi tevékenységüket elbírálni. Az eredményhirdetésre 1980 nyarán, a Szombathelyen rendezendő munkásdalos találkozó keretében tartott szemlén kerül sor, amelyre a legjobbnak ítélt énekkarok meghívást kapnak. Mindazok az ifjúmunkás énekkarok, amelyek a jelen pályázati felhívás nyomán alakultak meg és az elbíráláson részt kívánnak venni, ezt a szándékukat 1979. szeptember 30-ig írásban jelentsék be a KÓTA Titkárságának. (1051. Budapest, Vörösmarty tér 1.) A SZOT és a KÖTA felkéri az ágazati szakszervezeteket, az SZMTK-ket, SZBT-t, a megyei kórusszervezeteket, nyújtsanak szervezeti és szakmai segítséget azoknak a vállalatoknak és azok énekkarainak, amelyek a pályázatban résztvesznek. PÁLYÁZAT 1979. JANUÁR Száznegyvenezer előfizető Címben talán szokatlan, hogy csak egy szám szerepeljen. Úgy gondoljuk azonban, hogy a lényeget tömören kifejezi: a lapzárta időpontjáig annyian fizettek elő lapunk idei évfolyamára. S a szám láttán joggal állapíthatjuk meg: sikeres volt az előfizetésgyűjtő akció. Köszönjük azoknak a szakszervezeti testületeknek és tisztségviselőknek, köszönjük azoknak a bizalmiaknak, akik a Vasas újság agitátorai voltak és személyes ráhatásukkal is elősegítették a lap olvasótáborának gyarapítását. Üdvözöljük régi és új olvasóinkat, s kérjük, fogadják szeretettel lapunkat. A szerkesztőség a maga részéről tudása legjavát nyújtja azért, hogy a lap be tudja tölteni alapvető hivatását, élő, eleven összekötő kapocs legyen a szakszervezet vezető testületei és a tagság között. Ahhoz, hogy ennek a követelménynek mind teljesebben meg tudjunk felelni társadalmi segítőtársakra is szükség , van, most már nemcsak a terjesztésben, hanem a mondanivaló kialakításában is. Ezért továbbra is várjuk a tisztségviselők, a bizalmiak, az olvasók véleményét, bíráló és segítőkész ítéleteit, tudósításokat, kérdéseket és így tovább. Ígéretünkhöz híven folytatjuk a csoportjukban 100 százalékot elérő bizalmi elvtársak nevének nyilvánosságra hozatalát. Forgácsoló Szerszámipari Vállalat: Wagner Márta. Gagarin Hőerőmű Vállalat: Kiss Béla, Szamák József, Dupcsák Sándorné, Kovács Sándor, Sebestyén József, Zsolt Lászlóné, Csizik Zoltán, Geng Margit, Füleki Gyula, Tengely Sándorné, Hajnal Andor és Balatoni Józsefné. Gyár és Gépszerelő Vállalat: Gyémánt István, (Szeged). Ipari Szerelvény és Gépgyár: Szalai István, Molnár Imre, Szőke Veronika, Nagy Jánosné és Teker Ferenc. Kohó és Gépipari Tervező Vállalat: Farkas István. Kismotor- és Gépgyár: Lénán Attiláné, Schwäger Mihály, Ravasz Imre, Homoki László, Makkai Ferenc, Nagy Istvánné, Tóth Gábor, Tanai István, Spiller András, Vizi Géza, Tichi Nándor és Stumpf István (központ). Sípos János, Csizmánk Jánosné, Csider Árpád és Zentai Miklós (1. sz. gyár) Sáfrány Sándorné, Balogh Kálmán, Borka József és Ternyei István (2-es sz. gyár), Nagy Erzsébet, Panyi Lászlóné, Gecse János, Póta Istvánné, Kispál Mátyásné, Póta István és Pozsa Imre (Mezőkövesd), Csizmadia Károly, Varga Zoltán, Fenyvesi Pál, Polányszey József és Horváth Lászlóné (4-es sz. gyáregység), Anteil Tamásné, György Sándor, Sámán Andrásné, Balatoni Lászlóné, Fenyves Ferenc és Tóth György (Baja). Kohászati Alapanyagelőkészítő Közös Vállalat: Ádám László, Horoczk Imréné, Koczán Balázsné, Torkos Lajosné, Seffer Dezső, Berencsi István, Mihalik Józsefné, Tatar András, Szilágyi János, Barkó Sándor, Búza Bertalanná, Lengyel József és Csáki Gyula (miskolci gyáregység). Márki Endréné, (Borsodi Ércelőkészítő). Lampart Zománcipari Művek: Tóth Károlyné, Bak Sándor, Nagy József, Boloznik Józsefné, Kakucs Albert, Borbély Imréné, Berecki Zoltán, Pásztor István, Kun Lajos, Mendzsák János, Bakó Istvánná, Kovács László, Berente György és Gyenge Sándor (Kecskemét), Zakus Józsefné, Kiss Istvánná, Fodor Tibor, Ferencz Zoltánná, Nagy Gyuláné, Szabó Istvánná, Osgyám Istvánná, Batta Jánosné, Bablene Ferencné, Deák Ferencné, Dombai Józsefné, Sándor Rozália, Horavecz Tibor, Belinyák Lászlóné, Gyöngyösi Lászlóné Márton Béla és Miskolczi Lászlóné (Salgótarjáni gyár). Lenin Kohászati Művek: Nagy Antal, Csóvás Jánosné, Vaszilkó István, Russnovszky Ferencé, Tokár Rudolf, Marherii Gáborné, Kucskár Julianna, Kovács László, Soos József, Molnár Imre, Takács Jánosné, Lauf Tibor, Szikszai Károly, Lippai József, Bérenc Sándor, Tari Győzőné, Borostyán Ferenc, Vajkovszki Sándor, Bartók László, Lázár József, Katona Lászlóné, Misánszk László, Illés János, Bencsik Gáspár, Baptisz Theodorosz, Belley József, Kiss Béla, Orosz József, Szilvási József, B. Kiss József, Berényi Andrásné, Bellus Csaba, Elek József, Barta Mátyásné, Kelemen János, Kormos Ferenc, Jászfalvi László, Hicsó Ferenc, Bunda Andor, Csáti Lajos, Nagy László, Kiss András, Kánya János, Hudák István, Siropaki Vatula, Csontos Gyula, Salamon Zoltán, Szövördi Józsefné, Szoboszlai Györgyné, Huszti Endre, Zolnai Istvánné, Szegő Ferenc, Szarvas Béla, Ötvös Róbert, Kozsil Emil, Gégény István, Szepesi Béla, Detvai Lajos, Hajzsó István, Tóth László, Szászi Jánosné, Szűcs József, György Imre, Marton János, Győri József, Váradi Géza, Ignácz János, Édes Péter, Bodnár Ferencné, Ficsor János, Kolossai János, Molnár Ferencnét Timkó Béla, Gulyás István, Misinkó László, Bejó Mór László, Plósz János, Berták János, Naboznyi Béla, Üveges Balázs, Berták Béla, Varga István, Kornyitás József, Váradi Dezső, Kasalyák József, Póta László. Április 4. Gépipari Művek örményei: Barta Mátyás. Budapesti Vegyipari Gépgyár: Schriffert Lászlóné, Sztanó Istvánné, Linka Mária. DÉDÁSZ Üzemigazgatóság: Csáki Imre, Földi Józsefné, Berényi Istvánné, Vigh János, Genczler József, Váci Józsefné,Szekszárdi. Höhm János, Kertész József és Tóth István (Siófok). Finomszerelvénygyár Eger: Majoros Jánosné, Papp Mátyásné, Lóczi Károlyné, Kiss István, Generál Erzsébet, Kecskeméti Zoltán, Valaska Guláné, Lóczi Károlyné és Bukta Ferencné. MIGÉRT: Taskó Lászlóné, Belánszky Istvánné, Csengery Károlyné, Mlinárcsik Sándorné. Magnezitipari Művek: Gyug Béláné. Magyar Vagon és Gépgyár: Horváth Vendel és Veszelovszki Jánosné.