Vasas, 1980 (85. évfolyam, 1-12. szám)
1980-01-01 / 1. szám
Megtárgyalta az elnökség A Vas-, Fém- és Villamos vészeti együtteseinek monenergiaipari Dolgozók Szakkáráról, szervezetének elnöksége ja Tájékoztató jelentést január 4-i ülésén tájékoztatót adott el az elnökség a jelentést fogadott el a vasas nyugdíjasokkal kapcsolatüzemek és művelődési mnban 1977-ben hozott bv-intézmények öntevékeny matározat végrehajtásáról. Újítási versenyfelhívás A mind jobban kiszélesedő tudományos-technikai forradalom, a tudomány termelő erővé válásának folyamata egyre inkább igényli, hogy az újítómozgalom még eredményesebben segítse elő a dolgozók szellemi termékeinek hazai és külföldi hasznosítását, ezzel is hozzájárulva a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához. Mindezt figyelembe véve — az MSZMP XII. kongresszusának és hazánk felszabadulásának 35-ik évfordulójának tiszteletére a Kohó- és Gépipari Minisztérium, a Nehézipari Minisztérium, a Vas-, Fém- és Vitarrosenergiaipari Dolgozók Szakszervezete újítási versenyfelhívással fordul a kohászat- és gépipar vállalataihoz. A verseny időtartama: 1980. január 1. és december 31-e. A verseny célja: — az újító mozgalom tömegességének és eredményességének fellendítése — a fiatalok és a dolgozó nők fokozottabb bevonása —, és ezen keresztül a termelés hatékonyságának növelése, — az ésszerű anyag-, import-, munkaidő-, energiatakarékosság feladatok elősegítése, — a dolgozók — a közösség gondjaiért érzett — felelősségének növelése, — a tapasztalatcsere fellendítése, az átadott és átvett újítások számának növelése. A verseny értékelésének módja: , A versenyeredményről szóló vállalati szöveges jelentést és számszerű adatokat, továbbá a vállalat legeredményesebb újítás szerzőjének — kollektívájának — nevét és az elért eredményét bemutató adatokat kérjük 1981. február 28-ig a KGM iparfejlesztés főosztályára, a NIM műszaki fejlesztési főosztályára és a vasas szakszervezet termelési osztályára megküldeni. Az értékelést vállalatonként, illetve az alábbi alágazati felosztás szerint végezzük: Kohászat + Csepel Vas- és Fémművek. Gépek és gépi berendezések -fr Mezőgéptröszt. Közlekedési eszközök gyártása. »ta*...*•*«•-« Villamosipari gépek és készülékek gyártása. Híradás és vákuumtechnikai ipar. Műszeripar. Fémtömegcikk-ipar. Az értékelését elágazatonként háromtagú előkészítő bizottság végzi, melynek tagjai közül egyet-egyet az OTH, a KGM, a NIM és a vasasszakszervezet delegál. A bizottság javaslatát az államtitkár és a vasas titkársága hagyta jóvá. Az értékelő bizottság fenntartja a jogot a helyezések esetleges visszatartására a rendelkezésre álló pénzeszközök más alágazatba történő átcsoportosítására. Az értékelés a vállalatok által beküldött szöveges jelentés és a számszerű adatok alapján történik. Az értékelő bizottság a vállalatok újítási mozgalmának komplex tevékenysége mellett a számszerű mutatóikat is figyelembe veszi, (versenyek, pályázatok, kiállítások, ankétok rendezése, szocialista brigádok részvétele az újító mozgalomban stb.). A verseny alapját a mutatók egy-egy naptári évben elért változása képezi, bázisévhez viszonyítva. Ezen belül az értékelő bizottság kiemelten kezeli az alábbi témákat: — tőkésimport kiváltás, megtakarítás, — tőkésexport növelés, — anyag-, energia-megtakarítás, — a résztvevők számát ezen belül a nők és fiatalok újítótevékenységének növekedését, — a mozgalom célirányosságát, az újítási feladattervek hatékonyságát. A verseny helyezettjeinek anyagi és erkölcsi elismerése: A vállalatok között — a beérkezett pályázatok eredményétől függően — alágazata miként egy első és egy második díj 35 ezer forint, illetve 25 ezer forint értékben kerül kiadásra. A díjazáson túl a helyezettek elismerő oklevelet is kapnak. A vasasszakszervezet alágazatonként — egy vállalatot — 20 ezer forint különdíjban részesít, ahol a nők és fiatalok által beadott és hasznos újítások növelésében a legjobb eredményt érték el. A verseny időszakában — ágazatonként — egy-egy legnagyobb utókalkulált eredményt hozó újítás szerzői részére a kohászat, illetve a gépipar és villamosenergiaipar „Legeredményesebb újítója” elismerő oklevél, valamint a „Kiváló Munkáért” miniszteri kitüntetés kerül adományozásra. A helyezést elért vállalatok gazdasági és szakszervezeti vezetése a versenydíjat az újítási verseny szervezése és eredményessége terén legjobban tevékenykedő vezetők, irányítók és mozgalmi tisztségviselők, aktívák között egyetértésben osztja el. Az erkölcsi-anyagi elismerés adományozása 1981. május 1. alkalmából történik. Vas-, Fém- és Villamosenergia- Kohó- és Gépipari Ipari Dolgozók Szakszervezete Minisztérium Herczeg Károly Soltész István főtitkár miniszter Nehézipari Minisztérium f Dr. Simon Pál miniszter VASAS Titkársági ülések Titkárságunk december 15-i ülésén tudomásul vette az 1980-as országos acélszükségletről, ezen belül a csepeli anyagellátás alakulásáról és a kielégítés lehetőségeiről szóló tájékoztató jelentést. Titkárságunk január 11-i ülésén jelentést fogadott el a nők megfelelő foglalkoztatásának és egészségük, testi épségük védelmének elősegítéséről szóló MüM-rendeletben előírtak betartásának ellenőrzéséről; javaslat született a rendelet módosításának kezdeményezésére. Szakszervezetünk vezetőinek üzemlátogatásai Csenterics Sándor alelnök, a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézetbe látogatott, ahol tájékozódott az intézet fejlődéséről, tevékenységéről, a kutatás és fejlesztés főbb területeiről, majd látogatást tett a laboratóriumokban és megtekintette a szociális létesítményeket. A Pécsi Hőerőmű Vállalatnál a vezetői megbeszélés után üzemlátogatáson, majd ezt követően a vszb ülésén vett részt. Szabó Piroska alelnök, a Híradástechnikai Vállalat békéscsabai gyárában tett látogatást. Találkozott a gyáregység vezetőivel, meglátogatta a munkahelyeket, majd aktívaértekezletet tartott, ahol a nőpolitikai határozat végrehajtása került értékelésre. Herczeg Károly főtitkár, a Gyár- és Gépszerelő Vállalathoz látogatott. A vállalat vezetői tájékoztatták az évi tervfeladatok végrehajtásának helyzetéről, a beruházásokon végzett szerelési tevékenység állásáról. Meglátogatta a Szikra Lapnyomda szerelési munkálatait, majd aktívaértekezleten tájékoztatta a tisztségviselőket az aktuális szakszervezeti feladatokról. Farkas Lajosné titkár a Hajtómű- és Festőberendezések Gyárában tájékozódott a vállalat V. ötéves tervének végrehajtásáról. Meglátogatta a központi gyár üzemeit, majd aktívaértekezleten válaszolt kérdésekre. A DÉMÁSZ-vállalatnál tett látogatását megelőzően megbeszélést folytatott a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának vezetőivel. A vállalatnál a vezetés tájékoztatta a végzett munkáról, feladatokról, majd meglátogatta a munkahelyeket. Ezt követően aktívaértekezleten tájékoztatta a tisztségviselőket, aktuális kérdésekről. Sugár György titkár a Láng Gépgyár dombóvári gyárába látogatott. A vállalat és a gyár vezetői tájékoztatták az eredményekről, meglátogatta a gyár beruházását és a vállalat üdülőjét. Herczeg Károly a Gyár- és Gépszerelő Vállalatnál Negyvenhárom munkahelyen dolgoznak a Gyár- és Gépszerelő Vállalat dolgozói. E tény már önmagában is elárulja, nincs könnyű helyzetben ez a vállalat. Ennek ellenére eredményeik — amelyeket az elmúlt esztendőben elértek— jók, tájékoztatta Posch Gyula vezérigazgató Herczeg Károlyt, a vasasszakszervezet főtitkárát a legutóbbi vezetői látogatáson. Orenburg, Ózd, Miskolc, Dunaújváros, Paks jelentős beruházásain végzett munkájukért kapott dicséretek fémjelzik az 1979-es esztendőt, s ugyanezen munkák folytatása szabja meg feladataikat 1980-ban. A vállalat vezérigazgatója külön kiemelte a szocialista brigádokat, a munkaversenyvállalásokat, mert mint mondotta: a 204 fizikai, a 17 műszaki, a 7 alkalmazotti, a két komplex és a 18 ifjúsági brigád meghatározó szerepet tölt be a gyár életébe, munkájuk eredménye, hogy a terveket határidőre, jó minőségben tudják teljesíteni. Ezekre a kollektívákra — bárhol is dolgoznak az országban —, mindig lehet számítani. Akár gyors átcsoportosításról, akár a lemaradások behozásáról, akár a másodszakmák megszerzéséről van szó. A családtól távol, sokszor mostoha körülmények között dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításáért is sokat tesznek — tájékoztatott Bruczkó László, a szakszervezeti bizottság titkára. — A kirendeltségeken rendszeresen vizsgálják a szociális, kulturális ellátottságot, támogatják a dolgozók lakásépítési törekvéseit. A vállalat vezetőinek tájékoztatása után Herczeg Károly főtitkár megtekintette a Szikra Lapnyomda váci úti új épülő egységét; a legkorszerűbb technikai berendezések szerelését végzi itt a GYGV. A próbaüzemet 1980. júniusára tervezik. Az üzemlátogatás után a vasasszakszervezet főtitkára találkozott a GYGV szakszervezeti tisztségviselőivel. Herczeg Károly ismertette az aktuális szakszervezeti feladatokat, kiemelve a gazdálkodást segítő tevékenységet a kohó- és gépipar előtt álló feladatok megoldása, az életszínvonal megőrzése érdekében. Az aktívaértekezleten résztvevők számos kérdést tettek fel a szerelőipar helyzetének alakulásával kapcsolatban, még több hozzászóló foglalkozott a szervezeti változások összefüggéseivel. Az aktívaértekezlet után Herczeg Károly főtitkár értékelte az egésznapos programot, valamint a Gyár- és Gépszerelő Vállalat tevékenységét, amelyet jónak ítélt. Az eredményekben is megmutatkoznak azok az erőfeszítések, amelyeket a vállalat vezetése és a dolgozók évek óta tesznek annak érdekében, hogy teljesítsék országos jelentőségű feladataikat 1980. JANUÁR A legjobb előfizetésgyűjtők! ígéretünkhöz híven folytatják a csoportjukban 100 százalékos előfizetést gyűjtő bizalmi elvtársak nevének nyilvánosságra hozatalát. Alumíniumárugyár: Szimák Istvánná. Április 4. Gépipari Művek: Szűcs Zoltán (Energetikai Gépgyár) Dinnyés Ferenc (Kiskunfélegyháza) és Varga Mihály (örményes). BHG Híradástechnikai Vállalat: Schmidt Ferencné, Konkolics Ferencné, Spiller Mária, Molnár Lajosné és Marosi Lászlóné (Budapest). Oláh Istvánná, Lukács Istvánná, Végső Endréné, Sas Imréné és Szabó Sándor I. (Kunhegyes). Bakony Művek: Kuti Imre. Budapesti Elektroakusztikai Gyár: Markovics Miklósné és Kovács Mihály. Budapesti Vegyipari Gépgyár: Madarász Gábor (Tab). Csepel Művek: Szabó Bálint, Horváth József és Juhos Mihály (Acélmű); Pajor János, Vincze József, Dalocsa Sándorné, Daru József és Benkő Béla (Csőgyár); Stemmer Jánosné, Benkő László és Péterfi Nándorné (Fémmű); Lettonás Gyula, Séra Lajosné és Kispál Viktorné (Híradástechnikai Gépgyár); Taál Jánosné, Grósz György, Czakó Béláné, Hedrich Péterné, Hermann Ernő, Sárossy Júlianna, Székely Béla, Benke István, Tamás István, Illyés Sebestyén, Hargitai Béláné, Müller István, Gyene János, Rontó Lajos, (Jármű és Konfekcióipari Gépgyár), Molnár Sándorné (Tervező Intézet) és Kis Jánosné (SZT. apparátus). Déldunántúli Áramszolgáltató V.: Böhm János (Tab). Délmagyarországi Áramszolgáltató V.: Tóth István és Fazekas Ferenc (Makó), Hidas János és Nagy László (Hódmezővásárhely). Diósgyőri Gépgyár: Orosz László, Filcsák József, Viktor Jenő, Bartha Jánosné, Hornyák József, Szomorú Sándorné, Szilágyi Géza, Domán, Lőrincné és Fintor János. Dunai Vasmű: Taskó Imre, Takács Béláné, Horváth László, Gönczi István, Holló Ferencné, Szilágyi Sándor, Körmendi Sándor, Sottl Imréné, Orba Béla és Dudás Károly. Egyesült Izzó: Horváth István, Hóbár Sándor, Pausik Zoltán és Kalocsai Ferencné (Nagykanizsai Gépgyár), Hans Margit, Skoda Istvánné, Tarabó Éva, Vági Jánosné, Bolla Lászlóné, Nagyfi Lajosné, Mihovics Józsefné, Bányai Istvánné, Gettinger Józsefné, Németh Józsefné, Pozsgai Gabriella, Pintér Imre, Tóth Lászlóné és Kálovics József (Nagykanizsai Fényforrás és Üveggyár); Hegedűs László, Szabó Kálmánná és Szedmák Gyuláné (Gyöngyös); Baja Györgyné, Pazsitka Ferenc, Horváth Lajosné és Halász Mihályné (Vác); Péteri Jánosné, Szőnyi Sándorné és Portás József (törzsgyár). Elektromodul: Tóth Lászlóné. Erőmű Beruházási V.: Kóbor Józsefné. ERŐKAR: Erdélyi Jánosné (Inota), Dénes László, Kovács Istvánné (központ), Kises László, Becsó Lajos és Vakály András (Kelenföld). Elzett Művek: Szabó László, Kiss Júlia, Vékony Vince, Bacsó Lajosné, Varga Jánosné, Szabó Sándor, Hajdú Jánosné, Csetreki Lajos,, Olajos Géza, Fegyver József, Tóth János, Szabó Józsefné és Varga Dezső (Berettyóújfalu). Északdunántúli Áramszolgáltató V.: Szabó Gyula (Soproni Hőerőmű), Szabó István, (Székesfehérvár) és Nagy József (Esztergom: Szervezeti élet Sportmunka a Mezőgéptrösztben A Mezőgéptröszt szakszervezeti bizottsága áttekintette a testnevelési és sportmunka helyzetét és további feladatokat határozott meg. A testület megállapította, hogy javult a tröszti irányítás és szervezettebb lett a tömegsport-tevékenység. Az összehangolt munkát segítette a — központi vezetőség határozata szellemében — kiadott intézkedési terv, amely rögzítette az éves feladatokat. A sportolás fontosságát jelzi az a tény, hogy a tröszt dolgozóinak 52 százaléka fiatal, akik közül sokan igénylik a rendszeres testmozgást. A sportolás anyagi fedezete elegendő az igények kielégítéséhez. 1976-ban még nem érte el a kétmillió forintot az e célra fordított összeg, 1979-ben pedig már meghaladta a hárommillió-hatszáznyolcvanezer forintot. Az idei évre a testület a fő feladatként határozta meg a felkészülést a vasas munkahelyi olimpia tömegtestnevelési és tömegsportmozgalom előkészítésére, zökkenőmentes bevezetésére. Ennek érdekében módszertani segédanyagot készítettek, és a vállalati sportfelelősöket értekezleten készítik fel a teendőkre. Termelési tanácskozások tapasztalatai Egy előzetes felmérés alapján a termelési tanácskozások tapasztalatait tűzte napirendre a Telefongyár szakszervezeti bizottsága. A vitában nagy hangsúlyt kapott, hogy a testnevelési tanácskozások fontos szerepet töltenek be az üzemi demokrácia fórumrendszerében, jelentős színterei a kölcsönös tájékoztatásnak. Elhangzottak olyan észrevételek, hogy helyenként és időnként az előadók csak a vállalati szintű információk továbbítására szorítkoznak, és a helyi konkrét terveket, kérdéseket nem ismertetik kellő alapossággal, ez viszont visszahat a feladatokra való mozgósításra. A megkérdezett dolgozók pozitívan nyilatkoztak arról, hogy például a kiváló dolgozó kitüntetésnél figyelembe veszik a kollektíva akaratát. Bírálták viszont azt, hogy más kérdésekben (például a bérek, prémiumok, jutalmak felhasználásában) még csak esetenkénti, illetve nem mindig megfelelő a tájékoztatás. A felszínre hozott tapasztalatok láttán a testület hasznosnak ítélte meg e kérdés vizsgálatát, mert ez az elemzés is hozzájárulhat a gyakorlat tartalmasabbá tételéhez. Szociálpolitika a telephelyeken A Csepel Művek tröszti szakszervezeti bizottsága írásos előterjesztés alapján foglalkozott a külső telephelyek szociális és kulturális ellátottságának helyzetével. A tröszt négy vállalatának (Fémmű, Egyedi Gépgyár, Szerszámgépgyár, Jármű- és Konfekcióipari Gépgyár) nyolc telephelyén végzett konkrét vizsgálatok azt mutatták, hogy a vidéki telephelyek szociális ellátottsága közel azonos a törzsgyáraikéval, ami tudatos szociálpolitikai tevékenységet tükröz. A testület megállapította: érvényesül az az alapelv, hogy azonos munka, eredmény alapján azonos juttatási rendszer valósuljon meg. Néhány vidéki telephelynél például alacsonyabb a bérszínvonal, mint a törzsgyárban, de a munka színvonala is elmarad a csepeli gyárakétól. A feladat az intenzívebb, gazdaságosabb termelés fokozása, a szétosztható anyagi alap növelése, ezáltal a szociális, kulturális ellátottság színvonala is emelhető.